Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Bondár Mária: Késő rézkori sírok Balatonbogláron
4 BONDÁR MÁRIA sávokban kialakított bebökdösött, illetve bekarcolt díszítés van. Helyenként repedezett, egyébként ép. M.: 14,0 cm, szá.: 13,0 cm, fá.:7,6 cm (2. kép 6, 4. kép 2) A jellegzetes kerámia alapján megállapítható, hogy a sírok a kostolaci kultúrába sorolhatók. A kostolaci kultúra kutatástörténeti áttekintése A kostolaci kultúrát jórészt csak a jellegzetes díszítésű kerámia alapján különíti el a kutatás, díszítetlen edényeit alig ismerjük. Sajátos helyzetet foglal el a kronológiai táblákon is, egyes kutatók szerint ez a rézkor utolsó, mások szerint viszont a kora bronzkor első művelődése térségünkben. Jellegzetes díszítésű kerámiája és időrendi helyzete miatt sokan és sok szempontból foglalkoztak a „kostolaci fogalommal". Az alábbiakban csak néhány fontosabb állomást emelünk ki a kostolaci kultúra jobb megismerhetősége érdekében. A kostolaci kultúra legelső leleteit, az ókori Viminatium (Kostolac) erődjének feltárásakor előkerült néhány cserepet, M. Vasié közölte 1906-ban. 9 Felhívta a figyelmet a leletek különleges díszítésére, amelyet ő „Stichkanal" technikának nevezett, ezen túlmenően azonban rövid cikkében nem foglalkozott a leletek kulturális besorolásának kérdésével. A következő években a vinéai teliről, 10 Zuto Brdo lelőhelyről, 11 Vuőedolról, 12 Sarvasról, 13 és Gardákról 14 publikáltak kostolaci edénytöredékeket, részben a badeni, részben a vuĉedoli kultúrába sorolva azokat. V. Milojőió különítette el az új kultúrát a Belgrád melletti Ŝuplja Stena leleteinek feldolgozásakor, amelyet az első lelőhelyről kostolaci kultúrának nevezett el, s a kőkort lezáró badeni kultúra után a rézkorba keltezett. 15 1953ban megjelent tanulmányában a marburgi egyetem gyűjteményéből újabb kostolaci leleteket közölt, 16 elterjedési térképén ekkor 15 kostolaci lelőhely szerepelt. Anyaggyűjtése alapján megkísérelte a kostolaci kerámia tipológiájának részletes kidolgozását. 17 Részben ezen az alapon, részben Vinéa és Vuéedol stratigráfiája alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kostolaci kultúra fiatalabb a badeni kultúra korai fejlődési szakaszánál, egyidős e kultúra középső és kései szakaszával valamint a vuĉedoli kultúra legkorábbi időszakával. 18 A kostolaci kultúrát hosszú fejlődésűnek tartotta, belső kronológiai tagolását azonban nem végezte el. Nem foglalkozott a kostolaci kultúra genezisével, mindössze annyit állapított meg, hogy jellegzetes badeni vonásokat már nem lehet kimutatni benne. Milojcié felfogásával szemben M. Garaŝanin elvetette az önálló kostolaci kultúra létjogosultságát. 19 Elismerte a kostolaci kerámia badenitől való különbözőségét, de ezt a badeni kultúra fejlődésén belül helyi sajátosságnak tekintette, amely elsősorban a Bánátban és a Szerémségben jellemző. A kostolaci stílusú kerámiát Baden-Kostolac fejlődési szintnek nevezte. 20 Véleménye szerint V. Milojőió kostolaci kultúra fogalma magába foglalja a badeni kultúra általános díszítő sajátosságait is, azaz egy Baden-Pécel csoportot és tartalmaz egy Baden-Kostolac csoportot is. Az elterjedési térképet újabb jugoszláviai lelőhelyekkel egészítette ki. 21 A hatvanas években egymással nagyjából egyidőben jelentek meg a témával foglalkozó jelentős publikációk: A magyarországi kostolaci leletanyagot Banner J. és Kutzián I. különítette el kostolaci csoport néven. 22 A badeni kultúrán belül négy kései csoportot határoztak meg: a vissit, únyit, bosácait és kostolacit. 23 Cikkeikben a kostolaci csoporttal foglalkoztak részletesebben. Kronológiáját illetően egyetértettek V. Milojcié datálásával, amely szerint a kostolaci kultúra egyidős a badeni kultúra középső és kései szakaszával. 24 Banner J. és Kutzián I. véleménye szerint nemcsak egyidős, hanem együtt is előfordulhat a badeni kultúrával. Nézetük szerint a magyarországi emlékanyag nem elegendő önálló, a badeninél fiatalabb kostolaci kultúra elkülönítésére. Feltételezésük szerint a kostolaci populáció Jugoszláviából folyamatosan vándorolt be Magyarországra, s rövid ideig élt itt, a hazai kostolaci leletek tehát fiatalabbak, mint a törzsterületiek. 25 V. Milojcié véleményével ellentétben a kostolaci és vuéedoli kultúra párhuzamosítását nem tartották elfogadhatónak, szerintük a vuéedoli kultúra követte a kostolacit. 26 M. Novotná 1961-ben a Vág-völgyéből közölt néhány, a bosácai csoportba tartozó lelőhelyet, amelyek közül Trencsénben kostolaci anyag is előkerült. 27 M. Novotná szerint a bosácai csoport kialakulásában az egyik komponens volt a déli eredetű kostolaci kultúra. A. Toéík Radzovcéről (Ragyolc) és Izáról (Izsa) adott közre kostolaci leleteket. 28 A kostolaci díszítőelemeket délről, Jugoszláviából származtatta, s a vuéedoli kultúra legrégibb megnyilvánulásának tartotta. V. Némejcová-Pavúková az Izán feltárt telep feldolgozásakor, rétegtani megfigyelések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kostolaci kultúra mindenképpen fiatalabb a badeni kultúránál mind a törzsterületen, mind máshol. 29 Véleménye szerint csak a kostolaci és vuéedoli kultúra együttélésére vannak biztos adatok. A kostolaci kultúra eredetét vizsgálva megállapította, hogy néhány speciális forma továbbélése miatt nem lehet vitatni a badeni és kostolaci kultúra közötti genetikai kapcsolatot, egy sor újonnan fellépő elem miatt azonban mégsem tekintette a kostolaci kultúrát a badeni részének. 30 Véleménye szerint a kostolaci kultúra hordozói Jugoszláviából vándoroltak észak felé, s mind Magyarországon, mind Szlovákiában fiatalabbak, mint a jugoszláviai lelőhelyek. A törzsterületről A. Benac több cikkben foglalkozott a kostolaci kultúrával. 31 Nagyjelentőségű a boszniai Pivnica lelőhelyen végzett telepfeltárásának publikálása, 32 amely bizonyította a kostolaci kultúra önálló kultúraként való értékelésének létjogosultságát: a lelőhelyen a kostolaci kultúra telepét tárta fel Benac, ahol a leletanyag nem keveredett más kultúra anyagával, s semmiféle jellegzetes badeni elem sem volt kimutatható. Részletes tipológiai elemzéssel Benac azt is kimutatta, hogy Pivnica a többi kostolaci lelőhelyhez képest is eltérő sajátosságokkal rendelkezik a kerámia
