Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.
366 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS 11. sz. táblázat Gőzcséplőgépek 1883-1913 Kivitel (0,1 t) Ország megnevezés 1883 q eK 1898 q eK 1913 q eK Ausztria 854 77 1011 85 10957 1011 Bosznia és Hercegovina 15 1 539 50 Oroszország 50 5 500 42 10283 808 Románia 124 11 1605 135 3244 255 Szerbia 163 15 147 12 92 8 Bulgária 139 12 1132 80 összesen 1207 109 3432 288 30462 2553 A századfordulótól Olaszországba és Franciaországba is exportáltunk gőzcséplőgépeket (1901-től), Algírba 1910 és 1911-ben. Az 1883-1913 között részletesebben elemzett gépek a mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmában mintegy 60%-ot képviseltek, pontosabban: 12. sz. táblázat 1883 1898 1913 A behozatalnál 89,30% 58,90% 63,40% A kivitelnél 62,80% 60,10% 72,80% Nem szerepeltettük a kézi és járgányos cséplőgépeket (csak 1883-ban!), a járgányokat, a gabonarostákat stb. elsősorban a későbbi összehasonlítások miatt. E gépek zöme - mindenekelőtt a járgányok, a belső égésű motorok térhódításával veszítettek jelentőségükből. De a század első évtizedében még van rájuk kereslet, ezt a következő adatokkal bizonyítjuk: 13. sz. táblázat Behozatal (db) 1901 1905 1910 Járgányos cséplőgép 1405 1693 2225 Járgány 1570 2600 2576 A kivitel a fenti mennyiség 5-15%-a volt. A legtöbb erőgépből a vízierőgépből 1910-14 között 51 db-ot, a szélerőgépekből 36 db-ot importáltunk, főként Ausztriából és Németországból. A külkereskedelmi statisztika több helyen külön táblázatban hozza az egyes gépek alkatrészeinek behozatalát, illetve kivitelét. Ennek elemzése egy gyakorlott gépüzemeltetőnek sok mindent elárul. Utalhat a behozott gép minőségére, az üzemeltetés és javítás szakszerűségére, a gép élettartamára, az alkatrészbeszerzés nehézségére is. A Gazdasági Lapok, majd a Köztelek visszatérő jelzése az alkatrészek hiánya, s drágasága. A nagyobb tételben szállító külföldi gyárak magyarországi telephelyein alkatrészjegyzékből lehetett rendelni (pl. a bécsi HofherrSchratznál vagy az angol Clayton-Shuttleworthnál és a Fowlernál). A vizsgált gépeknél a legkisebb alkatrész-szükséglet a vetőgépeknél merült fel - a behozott gép súlyának 2,6-2,8%-át tette ki, a legnagyobb a gőzgépeknél, ahol 37-107%, de 1901-ben 165,7% volt. A gyakran 20-30 éves gőzekék felújítása sok alkatrész pótlását igényelte. A külkereskedelmi adatok egyértelműen jelzik a fejlett országok befolyását a magyar mezőgazdaság gépesítésében, amelyben a századfordulóig Ausztria és Németország vezető szerepet játszott, a századfordulótól, de különösen 1906-tól az első világháborúig az Egyesült Államok részaránya ugrásszerűen nőtt, de Nagy-Britannia is megtartotta több évtizedes magyar piacait. Az 1914-es világháború első évében a mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma jelentősen visszaesett. 14. sz. táblázat Behozatal (q) Kivitel (q) 1913 247 453 55 646 1914 132 321 50 259 1915 119 586 8 190 1916 130 926 21 231 A csökkenés minden - az általunk eddig részletezett gépeknél megfigyelhető. Az arató és fűkaszálógépek behozatala azonban 1915-ben és 1916-ban növekedést mutat az 1914. éveihez képest. A háború miatt kieset munkaerőt gépekkel kellett pótolni. A háború utolsó évéből, s azt követően 1925-ig nincsenek megbízható statisztikai források, csupán azt tudjuk, hogy mind a kivitel, mind a behozatal nagymértékben visszaesett. 107 Az első világháborút lezáró trianoni szerződés a magyar mezőgazdaság szempontjából is új helyzetet teremtett. Lényeges változás volt a monarchia vámmentes piacainak elvesztése. Abszolút mértékben jelentősen csökkent a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, de a szántóterület relatíve nőtt, valamint a nagybirtok részaránya is. A háborút követő években az új államok fontos gazdaságpolitikai döntése volt a régi gazdasági kapcsolatok felszámolása, az önállóságra való törekvés. A monarchia utódállamai között megszűntek a természetes piacok. Az egykori importőr országok kormányai jelentős segítséget nyújtottak saját mezőgazdaságuk fejlesztéséhez, amely hozzájárult technikai szintjük emelkedéséhez is.