Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Knézy Judit: Hagyományok és újítások a paraszti táplálkozásban Somogyban (1880-1920)

312 KNÉZY JUDIT hogy többször is vágott évente sertést, hogy mindig legyen a tartalékban hús és többször legyen friss. A tehenes gazdák lehetőleg mind a csarnokba hordták a tejet, alig hagytak belőle a csecsemőknek vagy ünnepre és nyári dologidőre a többi családtagnak. Módos, több fejőstehenet tartó gazdák viszont tejes, aludttejes, savós leveseken tartották családjukat, ha nagyon kuporiak voltak.

98 Sok gazda, hogy adósságát ki tudja fizetni, eladta búzáját, rozsát, s helyette krumplira, káposztára, kukoricára szorította magát és hozzátartozóit. A tojást is eladták, ha egyetlen mód volt rá, pedig sokféleképpen el tudták készíteni. De nem is tartották elég laktatónak a tojásos ételeket." Az újfajta zöldfőzelékkel nehezen barátkoztak meg, gyermekeknek, betegeknek készítették eleinte orvos javaslatára (sóska, spenót, paradicsomleves).

100 A szemlélet és ízlés lassú változása következtében az újdonságok az addig is legfontosabbnak tartott ünnepi hús- és tésztafélék körében hódítottak először tért. A tartalékolt húsféleségek is újakkal gyarapodtak. Hétköznap általában megelégedtek a korábbi hagyományos ételekkel, egyhangúbb étrenddel. Csak ünnepen emelte a hangulatot néhány ételújdonság is a meglévő rangosabb levesek, húsok, és tészták mellett. Ünnepi alkalomnak számított az aratás és néhány nehezebb me1 Knézy Judit: A somogyi parasztság gazdálkodásának és táji csoportjainak változásai (1850-1914) MMgMK 198485. 381-409 2 Hirsch Alfréd: Somogy vármegye gazdasági monográfiája. Budapest 1903. 3 Filep István: Zselickisfalud. VU 1858. 226. p. 4 Bencze Géza: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX. század első felében. SMM 1976. 191-216. 5 Hoss József, dr.: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben. SMF 8. Kaposvár 1966. 21. 6 Hirsch Alfréd 1903. 8-18. 7 Hófer Tamás: Három szakasz a magyar népi kultúra XIXXX. századi történetében. Eth. LXXXVI. 1975. 398-414. Hoffmann Tamás: A parasztság csődje és kultúrája. NÉ 1972LXXXIII. 105-114. 8 Hirsch Alfréd: 1903. 17. 9 A parasztbirtok állapota Somogy, Kolozs, Szolnok-Doboka és Torontál megyékben. Bp. 1886. 17-34. a somogyi rész. 10 Simonffy Emil: Földművelési rendszer Somogy megye északi részén 1728-ban SMM 18. 1972. 151. 11 A magyar korona országainak 1901. évi mezőgazdasági termelése. Magyar statisztikai Közlemények Új sorozata. Bp. 1903 100-108. Gazdacimtár adatai alapján összeszámolva. 12 Somogy 1897. jan. 10.-i száma hírül adta, hogy egyre gyakrabban tagadják meg a cselédek a parancsot. 13 Király István: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből. Kaposvár SA 7. 14 Jansits Endre: A Somogy megyei Hitelszövetkezetek működésének első tizenöt éve. Bp. 1910. 34-42. zei munka étkezése is. Az 1920-30-as években megjelent pl. az aratási ebéd fogásai között a pörkölt, a tejfeles-paprikás húsok, nokedli, rizs garnírung és zöldfőzelékek néhánya is.

101 Különösképpen törekedtek a változatosságra, ha napszámosok és kívülálló besegítők is (kölcsönös visszasegítési alapon dolgozó rokon vagy szomszéd) voltak. Ilyen esetben - a bevett szokás szerint - minden nap más leves-, hús- és tésztaféle járta, s ekkor került sor az ételújdonságokra is. Az elszegényedéssel, s a takarékossági törekvésekkel magyarázható, hogy egyre többen voltak, (pl. a Dráva mentén) a saját kenyerükön elszegődök, s ezek az aratást kivéve igen sovány ételek mellett végezték a legnehezebb munkákat. A jó dolgos berzenceiek igénytelenségét az étkezés terén a kínai munkásokéhoz hasonlította Szállási Sándor.

102 Az új tésztafélék megjelenésével a kásafélék szorultak bizonyos fokig vissza, elsősorban a lakodalmi, kaszálási, majd aratási tejbekása, s a hagyományos kásák mellé bekerülő rizs és búzadara felhasználása sem növelte a kásás ételek mennyiségét. Kimondottan a sajtó, a tanfolyamok hatásának, részben a városi piacozásnak tulajdonítható az a törekvés, hogy többféle lekvárt tegyenek el és kompótfélék meghonosodása is. 15 Selmeczi Kovács Attila: A repcetermelés alakulása a XIX. században Magyarországon. MMgMK 74-82. 16 Szili Ferenc: Cukorrépa termelés a MIR kaposvári cukorgyárának körzetében. 1. 2. SMM Kaposvár 1977-78. 309-348. 17 Jankó János, dr.: A Balaton melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 255-257. 18 Jansits Endre 1910. 1-64. Baksay Sándor: Somogy megye. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, IV. Bp. 1896. 169. 19 Hirsch Alfréd 1903. 21-24. 20 Jansits Endre 1910. 1-64. 21 Kanyar József, dr.: Somogy megyei parasztság - Somogy megyei nagybirtok (1901-1910) SA 2. Kaposvár 1957. 41-54. 22 Barla Szabó István: Visonta (Somogy) nemzetiségi, gazdasági stb. oldalról nézve. Falusi Gazda 1860. dec. 4. írja, hogy a gazdák naptárakat, hírlapokat járatnak. VU 1857. 18. sz. Gombán megalakult községi könyvtárról adott hírt. Visontán csak a századfordulótól működött ingyenes népkönyvtár (Mátán János gyűjtése EA 858). Lábodon a századfordulón szintén működött ingyenes községi népkönyvtár Ld. Szabó Bálint: Tükördarabok (Lábod egy kisközség történetéből). Somogy 1899. XI. 26. 23 Morvay Judit: Népi táplálkozás. Néprajzi Múzeum EA Útmutató Füzetei 1962. 24 Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek. SMF 7. Kaposvár 1966. 40^*1. 25 Hirsch Alfréd 1903. 37. A Somogy с lap 1898. máj. 13.-i száma kifogásolja a spenót árának magasságát, a kofák ilyenirányú törekvését. JEGYZETEK