Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Knézy Judit: Hagyományok és újítások a paraszti táplálkozásban Somogyban (1880-1920)
304 KNÉZY JUDIT 1. Magyartarka tehenek, Somogyszentpál. (Knézy Judit felv.) daságokban is megindult - az uradalmakat is megelőzve helyenként - a fajtaváltás. Először Csurgó-SarkadAlsok körzetében alapítottak tejszövetkezeteket 1897ben, majd a Kapós mentén Dombóvár központtal a századfordulón, 13 majd a Balaton mentén mind az uradalmak, mind a parasztgazdaságok áttértek a korszerűbb marhatartásra jobban tejelő fajtákkal. 14 Ugyanakkor a szántóföldi termelés gépesítése is tovább fejlődött, arató- és cséplőgépeket szereztek be a módosabb gazdák. Bizonyos ipari növények (napraforgó, repce, 15 burgundi- és cukorrépa 16 ) termelése is jövedelmezővé vált. A korszak másik változását a filoxeravész okozta. Különösen súlyosan érintette a megye északi és nyugati részén a nagyobbrészt boreladásból élő falvak népességét. 17 Az állam nagy segítséget nyújtott a szőlőterületek rekonstrukciójához, új, főként homokos területeken is parcelláztak és ellenállóbb fajtákat honosítottak meg, korszerűbb kezelésmódok is elterjedtek (permetezés, kötöző anyagok, karózás, szőlődarálók). 18 A Balaton mellékén, tekintettel az idegenforgalomra, a csemege szőlőfajták is meghonosodtak. Az új szőlőtelepítésekkel egyidejűleg gyümölcsösöknek is kijelölték a helyeket. A paraszti szőlőművelés színvonala az olcsó direkt termő fajták nagyarányú elterjedésével, a különböző szőlőfajták rossz összeválogatásával a megye nagyobb részén inkább rosszabbodott a lehetőségek ellenére. 19 Megindult szövetkezeti mozgalom - főként a hitelszövetkezetek az 1890-es évektől - sokat segített kölcsönök biztosításával földek vétele, gazdasági épületek építése, gépek, vetőmagok, apaállatok beszerzése céljából. 20 A kisbirtokok számára adottnak látszik a kibontakozás útja. Ezzel szemben a századfordulón az agrárproletáriátus helyzete rosszabbodott, sztrájkok, munkamegtagadások sora jelzi, valamint megindult a nagyarányú kivándorlás (7247 fő). 21 2. Művelődés, szakoktatás, városiasodás hatása A XIX. század második felétől kezdődően egyre inkább eljutottak az újságok, naptárak a falusi, főképp jobb módú gazdákhoz. 22 Többfelé olvasóegyletek is alakultak, s ezek segítették a gazdasági ismeretek terjesztését. 23 A naptárakban fontos gazdasági és háztartási tanácsok is voltak, pl. ételreceptek is háziasszonyoknak. Ez az az időszak, amikor a paradicsomtermesztés 24 és a csemege paprika termesztése is lendületet vett Somogyban. Igaz, tört paprikát a két világháború között is vettek még házaló cecei, szegedi, géderlaki kereskedőktől. 25 A nagyobb helységek mellett boglárkertészek termeltek zöldségféléket. 26 Közvetlenebb tapasztalatszerzési lehetőség nyílt a XIX. század végétől a Dél-Dunántúlon a városok környékéről bejáró parasztasszonyok számára, akik tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, tojást hoztak be a piacra és házakhoz, de szállodáknak is (Kanizsa, Kaposvár, Szigetvár), de a városban cselédeskedők közvetítésével is új ételféleségek átvételében. 27 Ekkortól
