Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 159 Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről SMK V. Kaposvár 1982. 6990., Uő: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében Dél-Dunántúl népi építészete Szentendre-Pécs 1991. 7-30., Magyar Kálmán: A Dél-Dunántúl XI-XV. századi településtörténetéről Veszprém 1992. 53-60., Uő: Mezővárosi háztípusok és berendezési tárgyak a középkori Somogy megyében Dunántúli Dolgozatok (C) Tört. tud. Sor. 3. Pécs, 1991. 217-227 (Továbbiakban: Magyar 1991...) 136 Terjedelmi okokból a nagyobb számban előkerült anyagból csak a legjellemzőbbek, főképpen az Árpád-kori közöletlen leletek kerülhettek itt egyelőre vizsgálatra. 137 Ez a Ny-i település volt az Árpád-kori Henész, amelynek temploma a mai temetőben lehetett(?) 138 Magyar Kálmán: A diósgyőri vár XIV-XV. századi kerámiája Bp. 1986., 1-180. Kézirat. ELTE Régészeti Tanszék. Közlésük folyamatban a MNT Társaság által. 139 Őskori és római korszakba sorolható az itt talált, de nem közölt anyag. 140 Néhány jellegzetes római kerámiadarabot bemutat a III. tábla 2,4 és a IV. tábla 1. számú ábrája. 141 Nagyobb számban tégla, patics- és kőtöredékek, vasmaradvány is volt itt. 142 Magyar 1983. 1-190. 143 Honti Szilvia és Trunk Károly 1980-ban végzett leletmentése, amelynek során az Erdészet udvarán, egy 2,2 m-es, -2,2 m mélységű meszesgödörből kerültek elő a kerámiák, téglák, állatcsontok kíséretében. A gödör falában két faszenes, átégett réteg utal a pusztulásokra. (Ld. RRM Régészeti Adattára 4335/1980.) Állítólag a korábbi földmunkák során falak(?) is előkerültek. 144 A gyékényesi és zákányi anyaggyűjtésekben közel három évtizede Belényesy Alajos zákányi ny. tanár vett részt intenzíven. Ezúton mondunk köszönetet munkájáért, valamint Honti Szilviának az anyag közlésre való átengedéséért. 145 RRM Régészeti Adattára Ásatási Dokumentáció 1981 — 1988., Magyar 1988, 111-137., Magyar 1993/a. 77/80, 94-117 146 Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása Somogyban I. Egyházak és temetők. SMK IV. Kaposvár 1981. 60., valamint Magyar 1988. 111-112., Magyar 1991., 217-227. 147 Az itt előkerült jelentős mennyiségű hullám- és rádlizott díszű, valamint fenékbélyeges Árpád-kori kerámiák közlésére a SMKK 13. közleményében kerülhet sor. 148 Az időközben periodikusan változó nagyatádi városvezetés 1970 óta igéri folyamatosan az őtvöskónyi várkastély műemléki helyreállítását, illetőleg jelentős anyagának nagyatádi múzeumi gyűjteményben való elhelyezését. (Az övöskónyi reneszánsz faragott kő- és leletanyag jelenleg a RRM Régészeti Raktárában van; egy pilaszter és két reneszánsz ajtó-ablakkeretkő a Magyar Nemzeti Galéria budavári kiállításán szerepel.) Sajnos a nagyatádi települések régészeti ásatásokkal történő meghatározása is egyenlőre csupán hosszútávú tervünk maradhatott. 149 A segesdi régészeti anyag teljes anyagközlése mielőbb feltétlenül szükséges. Az anyag nemzetközi kapcsolatai is - éppen Holl Imre kutatásai segítségével - feltárást nyernek. (Id. Holl Imre közlését, amely szerint pol. a segesdi középkori kések egy csoportja az ausztriai Steyr város jellemző készítménye. Ezúton kívánunk köszönetet mondani a rajzok és a fotók elkészítéséért. M. Hrotkó Zsuzsanna grafikusnak és a várfelmérésekért Nováki Gyulának és Sándorfi Györgynek. Ide kívánkozik Nováki Gyula lektori véleményéből az, hogy „Magyar Kálmán nagy teret szentel a várak értékelésére, mert túl akar lépni a várkutatás jelenlegi állásán, vagyis nem elégszik meg a várak létének, jellegének, méreteinek megállapításával, hanem keresi ezek rendeltetését a történelemben játszott szerepüket. Célkitűzése első pillanatra ma még kissé korainak tűnik, hiszen alig egy-két várban történt ásatás, s rájuk vonatkozó oklevelek pedig vagy teljesen hiányoznak, vagy lagalábbis szórványosak, hiányosak. Ma még alig van olyan várunk, amelyiknek az építési és pusztulási korát, használatának időtartamát, egykori birtokosát legalább megközelítőleg ismerjük. Területünkről csak a segesdi és az őtvöskónyi várról ismerjük (bár sok hiánnyal) ezeket az adatokat, Magyar Kálmán mégis a helyes utat választja, inkább vállalja az esetleges tévedéseket, de hipotéziseivel ki akarja mozdítani a várkutatás egyhelyben topogását." Az ábrák készítői: 1-8 db térkép M. Hrotkó Zsuzsanna 9-11 db Nováki Gyula, 12-17 db alaprajz, tárgyrajz M. Hrotkó Zsuzsanna. A táblák készítője: 1-12. Összesen 93 db kerámia rajzával M. Hrotkó Zsuzsanna. A fotók készítői: 1-4 db és a 15. ábra fotója M. Hrotkó Zsuzsanna, 5. azaz 1 db Lantos Miklós Pécs, Mecsek u. 5.