Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 157 23 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. Bp. 1894, 576. (Továbbiakban: Csánki II. 1894...) 24 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Bp. 1978. 65-66., 395., 439. 25 Csánki II. 1894, 576., Jankovich 1976. 13—14. 26 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV.) Bp. 1966. 36—55. (Továbbiakban: Szabó 1966...) 27 Szabó 1966. 54. 28 Szabó 1966. 119-126. 29 Jankovich 1976. 13. 30 Szabó 1966. 121. 31 Szerintünk nem lehet a rinyaújnépi Baratin-nal azonosítani {Jankovich 1976. 10.) 32 Csánki II. 1894. 589. 33 Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis II. Bp. 1899. 343. (Továbbiakban: MREV II. 1899...) 34 Jankovich 1976. 14-15. 35 Uo. 16. 36 Jankovich 1976. 11-12. 37 Uo. 17. 38 Magyar. 1990. 33-42. 39 Jankovich 1976. 18-19. 40 Somogy... földrajzi nevei 1974, 731-735 (732. 62.) 41 Király 1974. 98. 42 Jankovich 1976. 18. 43 Zsigmondkori Oklevéltár I. (1387-1399) Bp. 1951. 456. 4169 (Továbbiakban: ZSO I....) 44 Magyar 1990. 80-85. 45 Jankovich 1976. 15-16. 46 Uo. 15. 47 Jankovich 1976. 11-12., 16-17., 23., ZSO I., 647., 5847. 48 Somogy...földrajzi nevei 1974, 704., 264., 239., 706., 349. 49 Jankovich 1976. 11-12. 50 Csánki II. 1894. 676. 51 Uo. 52 Jankovich 1976. 13. 53 ZSO 11/1. (Bp. 1956) 286. 2422. 54 Jankovich 1976. 13-14., 20., 16-17. 55 Csánki II. 1894. 670-671. 56 Jankovich 1976. 14. 57 Uo. 58 Csánki II. 1894. 662-663. Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély Kaposvár 1974. 50-60. (Továbbiakban: Magyar 197'4. 11.) 59 Csánki II. 1894. 664-665., 673-674. 60 Magyar 1974. 7. 61 Komjáthy Miklós: A somogyi konvert II. Ulászló-kori oklevelei az országos levéltárban 7. Somogy megye Múltja 10. Levéltári Évkönyv (Szerk.: Kanyar József) Kaposvár 1979. 56-85., 57., 86-87. (Továbbiakban: Komjáthy 1979...) 62 Jankovich 1976. 12., Borsa Iván: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei Somogy megye Múltja 10. Levéltári Évkönyv Kaposvár 1979. (Szerk.: Kanyar József) 149. 341. (Továbbiakban: Borsa 1979...) Koppány Tibor szerint (Pannónia Regia, Művészet a Dunántúlon.)(Szerk.: Mikó Árpád) (Továbbiakban: Koppány 1994. és Takács Imre) Bp. 1994. 370-371.) Batthyány Benedek budai várnagy 1525-ben bekövetkezett halála után 1532-ben Ferdinánd király nevében Petry Lajos, őtőle 1537-38 fordulóján a Szapolya parti Török Bálint foglalta el, aki ekkor felrobbantotta a török kori források szerint és a régészeti kutatások szerint a XVI-XVII. században erődítményként továbbszerepel Ötvös várkastélya) 63 Csánki II. 1894. 576-578. Jankovich 1976. 13-14. 64 MREV II. 343. CDXXIX . Uo. III. 30. XXXI. 35.139 Jankovich 1976. 13-14. 65 Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén Somogy megye Múltja 3. Levéltári Évkönyv Kaposvár 1972. (Szerk.: Kanyar József) 34. (Továbbiakban: Kubinyi 1972...) 66 Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek Bp. 1981. 77-78. (Továbbiakban: Fügedi 1981...) 67 Magyar Kálmán: Somogy megye legkorábbi központjai II. Somogy 2. 1980. 66-75., Uő. Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén SMK3. Kaposvár 1978.161185.) Magyar 199/a. 114-120. 68 Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században Ért. tört. tud. kör-bői 37. Bp. 1965. 21. (Továbbiakban: Bácskai 1965...) 69 Magyar 1974. 7. 70 Bácskai 1965. 24-26., 28. Jól érezte meg Laczkó András (Nagyatád 1971. 2.) 71 Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a parasztság történetéhez a 14. században (Szerk.: Székely György) Bp. 1953. 133-134., 138. (Továbbiakban: Mályusz 1953...) 72 Bácskai 1965. 34., 40. 73 Uo. 68. 74 Borsa 1979. 100. 205., 102., 209-210., 107., 225., 109., 234., 111., 239-240., 112., 242., 113., 243-244., 114-120., 247., 249., 250-254., 257-258., 260-262., 129., 285., 78., 138., 75 Borsa 1979. 130., 290. 76 Borsa 1979. 96., 193 77 Uo. 92.,180., 98., 201., 104., 218 78 Borsa 1979. 115., 249. 79 Magyar 1974. 6-8. Vitatkozunk tehát Koppány Tibor azon állításával, miszerint a Török Bálint által történő 153738-as felrobbantása után tovább a várkastély nem szerepelt volna (Koppány 1994. 370-371). Az 1664 körül Ötvös mellett átutazó Evlia Cselebi szerint: „ennek a síkságnak nyugati részén Ötvös vára van. Szulejmán khán ezt elfoglalta ugyan, de jelenleg a magyar vezér (Zrínyi Miklós) hatalmában lévő palánka. Az előre siető tatár csapatok külvárosát elpusztították, s a hitetleneket a várba űzték." (Magyar 1974. 8. old). 80 Dr. Jankovich Dénes és Dr. Magyar Kálmán régészek végezték a leletmentő munkákat, terepbejárásokat. Kovács Géza és (az időközben meghalt) Kóczián Géza is tevékenyen segítették a munkát. Köszönet jár érte nekik. 81 A várkutatási és felmérési munkáitatokat 1984-1990-ig Nováki Gyula és Sándorfi György végezte. Majd Sándorfi György 1993-ban bekövetkezett tragikus halála után 1994től azokat Nováki Gyula folytatta nagyrészt a szerző támogatásával. Ld. Magyar 1994. 73-93. 82 Jankovich 1976. 4-7., 13-15., Csánki II: 1894. 576., 582. 83 Csánki II. 1894. 577. 84 Nováki Gyula helyszínelte és mérte fel 1994-ben (Ld. Anyagát RRM Rég. Adattára 585 száma) (Továbbiakban: Nováki 1994...) 85 Nováki 1994. 3. old+rajz 86 Nováki Gyula és Sándorfi György anyaga (RRM Régészeti Adattára 1988.) 87 Uo.