Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Bárdos Edith: Az avarkori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján
104 BÁRDOS EDITH az avar ötvösművészetben.) Múzeumi Tájékoztató, Kaposvár, 1995/2. 28-34. 21 Garam Éva: Avar férfisír Tárnokról Agria, XXV-XXVI. 1989-90., 221-234. 22 Sz. Garam Éva: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben, FA XXXI., 1980., 167., 6. ábra, 1a, 1b, valamint 166., Kiss Gábor: Egy avarkori fülbevalótípusról AÉ CX, 1983. 100-111., Osztopánról 101., 2. kép, 1. 23 Garam Éva-Kiss Attila: Népvándorlás kori aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992. 58. o., 63. kép (valamint Tiszakécske (Újkécske), FA XXXI. 163. o. 8-9.) 24 Radovan Bunardziĉ: Ĉelarevo. Risultati delle ricerche nelle necropoli dell alto medioevo, Roma, 1985. kat. 447. 25 Garam-Kiss, 1992., 58., 63. kép, 1-2., Kecel-Körtefahegy, 89. A sír., valamint Kunbaja, FA XXXI. 163., 4. ábra/7., valamint 164. - VII. sz. vége - VIII. sz. eleje. 26 Pásztor Adrien: Adatok a közép-avarkor ékszerviseletének kérdéséhez Bp. AÉ 113 (1986.) 1. 113-113.) 27 Moravcsik Gyula: A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység, in.: Emlékkönyv Szt. István király halálának kilencszázadik évfordulóján. I. Szerk.: Serédi Jusztinián Bp. 1938. 28 László Gy.: Dolg. 16., 1940., 147. Taf. XXI. 1. Banner J.: Dolg. 12., 1936., 251., 55. jegyzet 29 Hampel, 1905. III. Taf. 252., 1. 30 Kovrig, 1963., 113-114. 31 Hampel, 1905., II. Taf. 266, 2. 32 Rhé-Fettich 1931., 25. 33 Á. Salamon-I. Erdélyi: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe, Bp., 1971. 49-50. A környei temető 106. sírjának kersztje (Taf. 19. 10.) az, amely formailag legközelebb áll a temető korai, klasszikus bizánAlföldi András: A kereszténység nyomai a népvándorláskorban. Szent István Emlékkönyv I. Bp. 1938. 151-170. Bakay Kornél: Az avarkor időrendjéről. Somogyi Múzeumok Közleményei 1., 1973., 5-86. Bóna /.: Az ürbőpusztai avar temető Arch Ért LXXXIV., 155— 174. Bóna I.: Avar lovassír Iváncsáról. Arch Ért 97., 1970., 243263. Bóna I.: A népvándorlás kora Fejér megyében. Fejér Megye Története I. 5. Székesfehérvár, 1971. Bóna István: A középkor hajnala Bp., 1974. 1-105. Bóna /.: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története I., 1984., 265373. Bóna /.: Az avarok kincsei VI-IX. századi leletek magyar múzeumok gyűjteményeiben Bp., 1986. Bóna I.: In: Germanen, Hunnen und Awaren, Schätze der Völkerwanderungszeit, Nürnberg, 1987. Bona /.: Die Geschichte der Awaren im Lichte der archäologischen Quellen (Settimane di Studio del Centro Italiano di Studi sull Alto Medioevo, XXXV., Popoli delle Steppe: Unni, Avari, Ungari, Spoleto, 1987., Spoleto, 1988., 437-464, 465-481, 453. Neue Nachbarn im Osten-Di Awaren, in: „Die Bajuwaren", 1988. ci formájú koporsókeresztjeihez. Ezt a keresztformát látjuk viszont a VII. sz.-i Itáliában, (Nils Aberg: The Occident and the Orient in the art of the seventh century, Part II. Lombard Italy, Stockholm 1943, 9., Fig. 5,, The Theodorus Sarcophagus, S. Apollinare in Classe, Ravenna), valamint a VII— VIII. sz.-i Bizáncban. (Nils Aberg: The Occident and the Orient II. 53. Fig. 53. S. Sophia, Constantinople.) A zamárdi korai koporsókeresztek díszítetlen felületűek ezüstlemezből kivágottak vagy trébelt egyes, vagy kettős gyöngysor-keretezés díszíti a széleit körbe. A másik, 670/680 után uralkodóvá váló keresztformánál a trébelés jellemző, van amikor háromszög alakzatok, vagy X, Y forma díszíti az általában bronz lemezből kivágott téglalap alakú keresztszárakat. A korai bizánci forma egyik legszebb példája - összehasonlításképpen - az 1276. sz. sír ezüst keresztje, amely egy, hunoknál és gepidáknál előforduló, arany kifli alakú fülbevalóval együtt került elő. (Lelőhelyüket összegyűjtötte Kiss Attila, 1992., 52-53.) Ez a kifliforma megnagyobbodott méretben ezüst kivitelben gyakori a temetőben, hasonlóak a silistrai bazilikában talált kincslelet fülbevalóihoz. Стефка ангелова, Владимир Печнев; Средьрно ськровище от Силистра Археология XXXI, 2 1989, 38., 1, 2. kép (1989/2. 38-43., 2. obr., 38.) (А zamárdi példányok gyakran bordázottan díszítettek.) 34 Bakay, 1973, 6-20. sz. kép, valamint XIV-XLV. táblák 35 A. Kiss: Beiträge zur Verbreitung frühmittelalterlicher Folienkreuze im Karpatenbecken Arhäologisches Korrespondenzblatt 17., 1987., 2. 36 Tofn Endre: Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről FA XXV, 1974., 161-175. 37 Köszönettel tartozom Bóna István lektornak a szakmai tanácsokért. Radovan Bunadrzió: Celarevo, Risultati delle richerche nelle necropoli dell'alto medievo, Roma, 1985. Csallány D.: A Deszk D. számú temető avar sírjai Arch Ért. 160-173. Csallány D.: Ungarische Zierscheiben aus dem X. Jahrhundert, Acta Arch Hung 10 (1959.) 281-326. Dienes /.: A honfoglaló magyarok, Bp. 1972. Erdélyi /.: A jánoshidai avarkori temető, Rég. Füz, M/1. 81. Erdélyi I.: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében, Bp. 1982. Fettich Nándor: Öntött phalerák a lovasnomádok magyarországi régészeti hagyatékában Arch Ért 1928. 114-127 Fettich Nándor. Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez Arch Hung. XXXI. 1951. Fettich, N.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von PilismarótBasaharc, 1965, Studia Archaeologica III. Fodor I.: Honfoglalás kori korongjaink származásáról. A versed és tiszasülyi korong Fol Arch. XXXI., 1980., 189-216. Fülöp Gyula: Egy avar kori kulcslelet Alba Regia, XXI, 1984. 253-254. Fusch, S., Die langobardischen Goldblattkreuze aus der Zone südwärts der Alpen 1938. Garam, É.: The Homokmégy-Halom Cemetery, in: Avar Finds in the Hungarian National Museum, Bp. 1975. IRODALOM