Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Keszi Tamás: Az úgynevezett magyar szakrális kettős királyságról

AZ ÚGYNEVEZETT MAGYAR SZAKRÁLIS KETTŐS KIRÁLYSÁGRÓL 191 auctoris, tehát a végrehajtó egyformán lehet Isten és ember. Tartalmi szempontból hasonló történetet mesél el Szent István nagyobbik legendája (SRH II. 379-380.) mely nagyjából akkor keletkezett, amikor a magyar krónikairodalom is megszületett. A történet lényege, hogy Géza fejedelem bűnei miatt nem láthatja meg azt a keresztény Magyarországot, amelyért életében küzdött, a mű befejezése fiára, Istvánra vár.

7 Amennyiben Álmos halálát valóban emberi kéz okozta, nem téveszthetjük szem elől azt a közismert tényt, hogy emberölést nem kizárólag szakrális okokból kifolyólag követnek el. A gyilkosság valamiféle hatalmi harc következménye is lehetett.

8 A leggyakrabban hangoztatott érv az, hogy a magyarok a kazárok alattvalói voltak, és ennek következtében mintegy adaptálták a szakrális királyság rendszerét. Nos, Konsztantinosz magyarokról szóló fejezetei alapján ennek bizonyítása meglehetősen nehéz. A 10. századi magyar történeti hagyomány annyit tud, hogy a magyarok három évig együtt éltek és harcoltak a kazárokkal. Ezen egyetlen adat alapján a magyarok honfoglalás előtti történetét megírni merész vállalkozás lenne, nem tudjuk ugyanis, hogy ez milyen, körülbelül száz évvel korábbi történeti valóság mondai sűrítése: lehet, hogy kazár uralomé, lehet, hogy kazár szövetségé. Szintén nem a kazár fennhatóság bizonyítéka Árpád fejedelemmé választása, számtalan példát ismerünk ugyanis, amikor egy nagyhatalom címek adományozásával jutalmazza szövetségesét.

9 Nehezen érthető az is, hogy az Árpádnak künde címet adományozó kazár kagán miért csinált volna szakrális királyt egy tőle függő, vagy vele szövetséges nép fejedelméből, miért adott volna neki olyan jogokat (?), melyek önmagával egyenrangúvá emelik.

10 1 E helyen szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik dolgozatom elkészítésében segítettek: dr. Bóna Istvánnak, Dobrovits Mihálynak, Hatházi Gábornak, dr. Tomka Péternek, dr. Vásáry Istvánnak és dr. Vékony Gábornak. 2 Gzeglédy 1974, 12-13. ; Czeglédy 1975, 49-51. ; Golden 1992, 262.; Györffy 1959, 139-142.; Györffy 1986, 11-12.; Kristó 1980, 81-86., 217-228.; Tóth 1993, 9-10.; Vásáry 1993, 153. Uhrman Iván szerint ez a rendszer egészen Szent István koráig működött: Uhrman 1987-88, 226. 3 Vékony 1987, 115-116. Itt kell megemlíteni, hogy Györffy fentebb idézett, 1959-es munkájában a magyarok kapcsán „szakrális jellegű királyságiról beszél: Györffy 1959, 141-142. Hogy ez pontosabban mit jelen, azt sajnos nem fejti ki részletesebben. Arról az állításáról, hogy a künde eredetileg a kazár kagán helytartója volt, a későbbiekben még lesz szó. 4 MHK167-168. A címek etimológiájára és eredetére lásd: Pais 1931.; Doerfer 1967, 3-6., 609-612.; Ligeti 1979, 130-131., 269.; Ligeti 1986, 253-254., 484-485. Hogy ki volt a künde és Ennél is lényegesebb, hogy Artamonov és Pohl megállapításai alapján a szakrális királyság egy hosszabb történeti folyamat eredménye. Ez a folyamat a magyaroknál nem igazolható, különösen ha arra gondolunk, hogy Árpád csak az első, esetleg a második fejedelem lehetett nemzetségéből. Teljesen valószínűtlen ugyanis, hogy ilyen jelentős változások egy generáció alatt lejátszódjanak, vagy a magyar szakrális kettős fejedelemség Pallas Athéné módjára egyszercsak megszülessen, mindenfajta előzmény nélkül. Szintén negatív eredményre jutunk, ha a magyar fejedelmek címeinek eredetét vizsgáljuk. A kündének valószínűleg van is megfelelője a kazár hierarchiában, a kündür kagan (MHK 217-219.), amit általában kündü kaganra emendálnak.

11 A kündü kagan a birodalom harmadik embere, semmiféle szakrális jelenség nem kötődik hozzá, azt sem tudjuk, hogy pontos funkciója mi lehetett (GOLDEN 1980, 200.). A két cím egymás mellé állítása arra utalhat, hogy voltak egyéb kündük is, de mindez csak arra bizonyíték, hogy a magyar kündének eredendően semmiféle szakrális funkciója nem volt. Egyszerűbb a helyzet a gyula esetében, melynek kazár megfelelője nem ismert (GOLDEN 1980.; MÁRTON 1994, 245.). Tehát a magyar törzsszövetség kialakulása nem kazár sablon szerint történt, hanem legfeljebb kazár hatást mutatva, de egyéni vonásokkal. Összegezve a fentieket, úgy látom, hogy semmiféle közvetlen vagy közvetett adat nem támogatja a magyar szakrális kettős fejedelemség létét. A magyaroknak a honfoglalás idején valóban volt két főfejedelme, de ennél többet nem mondhatunk. ki a gyula, arra nézve Kristó 1993, 32-47., 65-72. Én Árpádot tekintem a kündének. 5 Dümmerth 1986, 109.: „De az arab írók a magyar kendéről sem állítják, hogy szakrális tiszteletben állt volna, csak annyit írnak, hogy uralma névleges." Ezt az a Dümmerth Dezső írta, aki külön könyvet szentelt Álmosnak, az áldozatnak! 6 Tóth Sándor László szerint a karha a 10. században megjelenő tisztség: Tóth 1993, 9. Ez a források alapján aligha igazolható, de természetesen elképzelhető. 7 Itt érdemes megjegyezni, hogy a kutatás még nem adott egységes választ arra a kérdésre, ki is volt a besenyő támadás idején a künde: Álmos vagy Árpád. Kristó 1980, 121-138.; Tóth 1988, 571-572.; Kristó 1993, 20.; Tóth 1993, 10-11. Akik szerint a 895-ös besenyő támadás idején már Árpád volt a künde, azok tulajdonképpen elvetik a szakrális királyság gyér számú bizonyítékainak egyikét, hiszen nehezen magyarázható, hogy a katonai vereség miatt miért Árpád apját ölték volna meg. JEGYZETEK