Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Pásztor Adrien: A kora és közép avar kori gyöngyök és a bizánci éremleletes sírok kronológiai kapcsolata

A KORA ÉS KÖZÉP AVAR KORI GYÖNGYÖK ÉS A BIZÁNCI ÉREMLELETES SÍROK KRONOLÓGIAI KAPCSOLATA 81 JEGYZETEK 1 Tizenegy, emlékanyagában rokon, zömmel az avar kor első felére keltezhető temető és leletegyüttes (a temetők közül meghatározóan: Budakalász-Duna-part (PÄSZTOR-VIDA 1994 (1995), Csákberény-Orondpuszta (BÓNA 1971, 243 (27), 271 (51)), Környe (SALAMON-ERDÉLYI 1971), Szegvár-Oromdülő, Szegvár-Sápoldal (Lőrinczy G. közöletlen ásatásai) gyöngyanyaga (2790 db gyöngy) LOTUS 1-2-3 táblázat és adatkezelő program segítségével, kidolgozott rövidítési koncepció alapján, személyi számítógépbe került. E leletanyagok felhasználásával, egy táblázatos adatbázis létrehozásával, a korszakra nézve egy egységesített logikai sor szerint sematizált, tovább bővíthető táblázatú tipológiai rendet állítottam fel (13 főtípus-csoporton belül 48 forma szerinti típusbesorolás készült el). A tipológiai táblázat és az adatbázis alapján, a gyöngyök alapvető tulajdonságait (anyag, forma, díszítésvariációk és azok száma szerint) egy fejleszthető kódrendszer kiépítésével a vizsgált gyöngyök tipologizálhatóvá váltak. Tehát minden gyöngy e tulajdonságok alapján típuskódot kapott, amely számszerűsítve jellemzi az adott gyöngytípust. 2 A bizánci érmekkel keltezhető gyöngyös sírok listáját Somogyi Péterrel egyeztetve készítettem el. Köszönöm baráti-szakmai segítségét (S. P. levele: Satteins, 1995. 03. 30.), hogy e tanulmány jelen formájában elkészülhetett, és azt is, hogy az avar kori bizánci érmekről írt (megjelenés alatt álló) összefoglaló munkáját felhasználhattam kutatásaimhoz (SOMOGYI 1996). A táblázatban a legjellemzőbb gyöngytípusokat jelöltem meg. Sorrendiségüket Tomka Péter javaslatára rendeztem. Konzultációink során tett szíves szakmai megfigyeléseit és tanácsait ezúton is köszönöm. Egyúttal s nem utolsó sorban, itt köszönöm meg Bóna István professzor úr lektori véleményét is, amelyben felhívta figyelmemet a dolgozat korrekcióra szoruló tartalmi és formai kérdéseire. 3 Az egyes leletegyüttesek ékszerei közül azokat listáztam és elemeztem, amelyek szerepet kaptak a relatív kronológia pontosításában. 4 A 2. é3 a 3. sír füzérei 1894-1896 között összekeveredtek (BÓNA 1982/83. 99.). Hampel J. még 24 db gyöngyöt közölt (1894, 55-57.) a két füzérben. Az összekevert gyöngyöket Garam É. különválasztotta (1992, Taf.13., Taf. 29.), azonban típusaik megnevezése és leírása nála sem pontos: 2. sírban „...bunte Augenperlen sowie grüne und blaue, kleine Glasperlen". 3. sírban: „...bunte Augenperlen und blaue und grüne Glasperlen". (GARAM 1992, 139., 141.) Leírásukat összevonva közlöm, mert nem sikerült egyértelműen azonosítani őket a publikációkban látottakkal. Rajzolásukkor (1993. nov.) már csak 21 db volt meg. Ezúton köszönöm Garam Évának, hogy a MNM gyűjteményében lévő publikált avar kori gyöngyök tanulmányozását elősegítette. 5 A legelső publikációban szám nélkül 2 db gyöngy szerepel 2/3 ###os nagyságban kicsinyítve (BÓNA 1979, 7. 2. kép) ; „...Sem a sírleírásban, sem a sírrajzokon nem szerepelnek: a: kicsiny sárgásbarna színű üveggyöngy (2. kép szám nélkül a felső sorban), nyílván valahol a nyak körül került elő..." (BÓNA 1979, 8.); Garam É. a rajzot átvette (1992, 187., szintén szám nélkül), a sírieírásban 2 db sárgásbarna üveggyöngyről ír (1992, 139.); H. Tóth E. egy kisméretű, barnás színű üveggyöngyöt említ, melynek közelebbi helye a sírban ismeretlen: (1992, 204.). A szegvári gyöngyöt/gyöngyöket(?) nem találtam meg. A szentesi Koszta J. M. leltárkönyvébe nem leltározták be (az információt Lőrinczy G. baráti leveléből tudom). 6 A sírlapon a mellékletek között fülbevaló nem szerepelt: LŐRINCZY i.m. 23.IJ. 7 Garam É. az érem rajzát tévesen a Szeged-Fehértó В 82. sír tábláján (GARAM i.m. Taf. 75. 4) közölte ( SOMOGYI 1996 i.m.). 8 A sír leleteinek zömét (köztük a gyöngyfüzért és a kalcedongyöngyöt is) a veszprémi Laczkó J. Múzeum állandó kiállításán láthattam. A tárgyakat nem állt módomban kézbevenni, lemérni. A 25 db gyöngyöt az eredeti publikációhoz képest más sorrendben fűzték fel, egy bordázott lapított gömb alakú gyöngy már nem volt kőztük. A gyöngyök típusainak leírását a látottak sorrendjében adom meg. A leltárkönyvben a gyöngysort nem tudtam beazonosítani: a 55.362.19.Itszám alatti gyöngyfüzér nem a jutási 116. sírhoz tartozik. Az érem meghatározása Bóna I. után, mivel a veszprémi múzeumban az érem, többszöri próbálkozás után sem volt tanulmányozható. 9 A sírra 1888 tavaszán, a Tisza mentén, töltés építés közben bukkantak. A lelőhely a községtől ÉNY-ra, kb. 1 km-re volt (MILLEKER 1893). A leleteket csak az irodalomból ismerem. 10 Lőrinczy Gábor közöletlen feltárása. 1986-ban a Szegvársápoldali 1. sír hitelesítő ásatása során kiscsaládi temetőre bukkantak. A Szegvár-sápoldali és a Szegvár-oromdűlői sírok gyöngyeit Lőrinczy Gábor szívességéből ismerem. 11 A sírleírásból a borostyángyöngy kimaradt, csak a fotón és a rajzon látható. 12 A békéscsabai gyöngyöket nem állt módomban tanulmányozni. Medgyesi Pál többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült a tárgyakat a békéscsabai múzeum raktárában megtalálni. Ehelyett eljuttatta hozzám Dr. Banner Benedek jelentését. Segítségét ezúton is köszönöm. „5., 52. 2625. 1. 1.: Gyöngysor (öt szem). Négy szem pasztaszerű anyagból készült, kétosztatú, gömbölyített szélű henger, az ötödik szürke-tarka agyaggyöngy. Közös tulajdonságuk a nagy furat. A négy kétosztatú magassága 0.8, szélessége 0.8-0.9 cm. Az agyaggyöngy magassága 0.7, szélessége 0.9 cm." 7., Leltári szám nélkül. Gyöngyök borostyánból; egy ép szem és 6 darab töredék (melyek valószínűleg egy második szem töredékei). Az ép darab szokatlanul nagy dinnyemag alakú. Hosszúsága 2.5, legnagyobb szélessége 2.1, vastagsága 1.2 cm. Furata hosszanti és 0.3 cm átmérőjű. Súlya 5.05 gr.; a töredéké 2.35 gr., együtt: 7.40 gr." (BANNER 1954) E példaszerű leírásból az összetett gyöngyök színein kívül szinte mindent megtudhatunk a gyöngysorról. Az említett gyöngyök színeiről: MEDGYESI 1991, 111.: „A nő nyakában gyöngysor függött, mely néhány naggyszemű borostyángyöngyből, 4 db hengeres sárga ikergyöngyből és egy szemesgyöngyből állt (14. tábla 3.)", majd GARAM 1992, 139. (borostyángyöngyök nélkül): „ ...runde, doppelte, gelbe und schmutzigweiße Glaspastaperlen, eine mit „augenförmiger" Verzierung. - 5 Stück." 13 A MNM Népvándorláskori Gyűjteményében csak a gyöngyöket találtam meg. A publikációkban közölt 12 darabra tört bronz karperecet és a két kis gyűrűt nem láttam (KARÁCSONY 1896a,b). 14 A bajor területen előkerült sír nem köthető az avar leletekhez. A bizánci érem és a gyöngyök kapcsolatának vizsgálata miatt, összehasonlító anyagként került a katalógusba. 15 A dolgozat terjedelmi korlátai miatt a kronológiai vizsgálatok szempontjából legfontosabbnak ítélt gyöngyök elemzése és táblázatba rendezése készült el. 16 A 3. diagram szeriációs táblázata híven tükrözi a jellegzetes gyöngytípusok egymáshoz viszonyított kronológiai helyzetét. A szeriációs vizsgálat objektív adatai alátámasztják a dolgozat tipokronológiai elemzéseinek eredményeit. A diagram elkészítését Szalontai Csaba kollegámnak köszönöm.