Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Wolf Mária - Simonyi Erika: Előzetes jelentés az M–3-as autópálya 10. lelőhelyének feltárásáról

6 WOLF MÁRIA-SIMONYI ERIKA sir körül igen sok neolitikus edénytöredék, többnyire nagyméretű hombáredények darabjai, illetve obszidián, kova pengék és szilánkok kerültek elö. Mellékletet mindössze négy sírban (8.,20., 23.,25.) találtunk, közülük a 23.-ban és a 25.-ben volt több lelet (3. kép). 23. sír A sír mélysége 140 cm, hossza nem mérhető, tájolása D-É 330-150° . A csontváz hossza 150 cm. Zsugorított helyzetű, közepes megtartású, hiányos női (?) váz. Comb- és lábszárcsontjait kissé távolabb találtuk meg. A bal oldalára, félig hasrafektetett tetem kezét szorosan az arca elé húzták, feltehető, hogy a térde a könyökét érintette. A sírgödör foltját nem tudtuk megfigyelni. Melléklete (3. kép 1-6.) 6 darab kagylóból készített gyöngy volt, amelyek közül kettőt a felszedés után, a koponya alatt találtunk meg. 25. sír A sír mélysége 130 cm, hossza nem mérhető, tájolása D-É 330-150°. A csontváz hossza 80 cm. A sírgödör foltját nem tudtuk megfigyelni. Zsugorított helyzetű, erősen töredékes gyermek (?) váz. Koponyája, felső testének nagy része hiányzik. Eredetileg a bal oldalán feküdt. Melléklete ( 3. kép 8-9.) egy kagylóból készült gyöngy és egy spondilus karperec volt. A sírokon kívül igen nagymennyiségű, ebbe a korszakba tartozó kerámiát is találtunk a lelőhelyen. Ezek jó része a szántás által bolygatott felső rétegből került elő. Mint már említettük, sok cseréptöredéket tártunk fel az első, valamint a 6. és 7. sír körül. A 100. objektumban, amely egy nagyméretű, amorf gödör volt, hombáredény darabok között igen sok kagyló került elö . Ugyanebben a gödörben egy félbevágott marha anatómiai rendben elhelyezkedő csontjait találtuk meg a teljes koponyával. Különösen gazdag a 257. objektum leletanyaga. A méhkasalakú, 1,9 méter átmérőjű gödör szokatlanul mély, 2,95 méter volt. Erősen hamus betöltésében igen sok állatcsontot, kerámiát, köztük a bükki kultúra jellegzetes edénytöredékeit, valamint kőeszközöket és szilánkokat találtunk. A nagymennyiségű, objektumhoz nem köthető leletanyag azt sugallja, hogy ebben a korban inkább földfelszíni házak állhattak ezen a lelőhelyen. Ennek az eldöntése azonban csak a leletanyag részletes kiértékelése után válik lehetővé.Szórványleletként néhány agyagból készült pecsétet is találtunk a területen. Rézkor Földfelszíni házakra utalnak a rézkori leleteink is. Egymástól 2-3 méter távolságban, 15-20 méter hosszan, párhuzamosan futó, nagyméretű (3040 cm átmérőjű) cölöplyukakat tudtunk megfigyelni, amelyek által körülzárt területről meglehetősen sok rézkori cseréptöredék került elö. Földfelszíni ház maradványa lehet a 146. objektum is, itt egy tapasztott padló maradványait tudtuk követni mintegy 2x3 méteres területen. Helyenként a padlóra ráomlott paticsfal részleteit is meg tudtuk figyelni. A padló egy részét a császárkorban beleásott kerek gödör pusztította el. Nagymennyiségű rézkori cseréptöredéket találtunk a 84. kemence környékén is, földbeásott objektum, ház vagy gödör azonban itt sem került elő. A leletanyag túlnyomó többsége a későrézkorbó.l származik. Bronzkor A korszak legérdekesebb lelete a 154. objektum. A méhkasalakú, nagyméretű 2,8 méter átmérőjű, 2,7 m, szokatlanul mély gödör bontása során először egy nagyjából É-D-i tájolású, kifejlett szarvas 5 ágú agancsát találtuk meg (4. kép) Ez alatt egy barnásszürke, homokkal soványított, finoman iszapolt kézzel formált, kívül-belül polírozott, csonkakúp alakú bögrét találtunk. Füle, amely eredetileg a perem fölé magasodott, letörött. Sz.á.:12,8 cm, F.á.: 5,2 cm, M.:7,3 cm (4. kép 1.). A gödör aljának keresése közben került elő a csontváz. A DNy-ÉK 60-240° tájolású gyermekcsontváz a hátán feküdt, koponyája és az állkapcsa a váz többi részétől kissé távolabb helyezkedett el, valószínűleg valamely állat mozdíthatta el. Kezei könyökben kissé meghajlítva a medencén fekszenek, lábaiból csak a combcsontok maradtak meg, ezek a gerincoszloppal kb. 110-120° szöget zárnak be. A váz jobb és bal karján egy-egy elkeskenyedő végével egymásrahajtott, háromszög, illetve négyszög átmetszetű bronz karperec ( 4. kép 2-3.) került elő. A váz felett kb. 30 cm-re, valamint a jobb felkar mellett egy-egy bronz fülbevalót találtunk (4. kép 4-5.). A gödör É-i oldalán kb. 40 cm-rel a váz felett egy kutyacsontváz feküdt, mellette egy hosszú, vékony bronztöredék került elő ( 4. kép 6.) A gödör alján egy kb 1 cm vastag faszenes, hamus csíkot találtunk. A metszetfalán pedig jól meg lehetett figyelni, hogy fokozatosan töltődött be, és a kutya a betöltődésre került rá. A betöltésből későbronzkori, Gáva kultúrába tartozó cseréptöredékek kerültek elő. A leletei alapján ugyanebbe a korszakba sorolható a gödörben előkerült sir is. A Gáva kultúrába tartozik az alább ismertetésre kerülő két ház is. A 19/D ház lekerekített sarkú, téglalap alakú, 5,60x3,90 m-es gödrének foltja a mai felszíntől számítva 1,05 m-re jelentkezett, padlószintjét 1,79 m-re találtuk meg ( 5. kép).DKi oldalát egy beásás rongálta meg. Ny-i oldalának