Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)
Fischl Klára: Előzetes jelentés a Csörsz-árok kutatásáról Csincsén
ELŐZETES JELENTÉS A CSÖRSZ-ÁROK KUTATÁSÁRÓL CSINOSÉN 37 mutatkozó sárga-barna csíkos öntésrészben ugyanis két, szemmel láthatóan jól elkülönülő réteget sikerült megfigyelni. Míg a mélyebben fekvő részben, szinte szabályosan vízszintesen elhelyezkedő csíkokat láttunk, a kettős ívelésű, sötétebb barna elválasztóvonal felett egy ennek a vonalnak az ívét követő csíkozottságot figyelhettünk meg, tömörebb szerkezetű sárgás foltokkal tarkítva. Egyik elképzelésünk tehát úgy alakult, hogy ez az ívelt barna réteg lenne az árok alja, mivel felette a mélyebb rétegekhez képest rendezetlenebb szerkezetű kevert szituációt véltünk felfedezni. A talajvizsgálatok során azonban kiderült, hogy a két réteg anyaga és keletkezése azonos, de míg az alsót a későbbiek során nem érte más hatás, a felső meggyűrődött, és a talán így keletkezett résekbe a később föléje rétegződött karbonátos öntéstalajból (homok) lemosódott anyagból karbonátgócok keletkeztek. Ezek okozták számunkra a kevert réteg hatását. Az árok alja tehát valószínűleg a lejtőhordaléktalaj és a talajvízrozsda által csíkozott nyers öntés rész határa. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy a lejtőhordalékos betöltés mindkét oldalán megfigyelhető váltakozó világos és sötét színű bepergés, vagy bemosódás szintén csak a szürke lejtőhordaléktalaj alsó határáig tart. Ha pedig az árok alja mélyebbre lett volna ásva, ezeknek a bepergéscsíkoknak a folytatódása indokolt lenne. BUDINSKY-KRICKA 1980 Budinsky-Kricka, V.: Kralovsky Chlmec Nitra 1980 ERDÉLYI 1970 Erdélyi, I.: Forschungen auf awarenzeitlichen Siedlungen.Míedzynarodowy Kongres Archeologii Stowiansky III. Wroclac-Warszawa-Kraków 1970, 163171. ERDÉLYI-SZIMONOVA 1985 Erdélyi, l.-Szimonova, E.: Grabungen in der Gemarkung von Vásárosnamény.SlovArch 33 (1985) 379-397. ERDÉLYI-SZIMONOVA 1987Erdélyi, l.-Szimonova, E.: Ausgrabungen in der Gemarkung von Vásárosnamény-Gergelyiugornya. Acta ArchHung 39 (1987) 287-313. FÜLÖP 1979 Fülöp Gy.: VIII—IX. századi telepnyomok Rácalmás-régi vasútállomáson. Alba Regia 17 (1979) 267-270. GARAM 1969 Garam, É.: Angaben zur Statigraphie der Langswälle der Tiefebene. MFMÉ 1969-2, 113-116. GARAM 1981 Garam É.: VI 11—IX. századi telepnyom Tiszafüred határában. ComArchHung 1981, 137-145. GARAM-PATAY-SOPRONI 1983 Garam, É.-Patay, P.-Soproni, S.: Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. RégFüz Ser II No. 23, 1983. KOVALOVSZKI 1975 Kovalovszki J.: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról 1962-1974. ArchÉrt 102 (1975) 204-222. MADARAS 1991 Madaras L: Régészeti ásatások TiszafüredMorotvaparton. Az avar falu. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár Szolnok 1991, 227-326. MESTERHÁZY 1973 Mesterházy K: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX—XIII. századi településtörténetéhez I. DMÉ 1973 (1975) 95-174. 6 A IV. kutatóárok mélyítését az árokban álló víz miatt nem tudtuk folytatni. 7 Az előzetes talajmintaértékelés szerint ez a réteg helyben nem képződhetett. Felvetődik így az a lehetőség, hogy az árok alsó „lépcsőjét" mesterségesen betöltötték homokkal, majd egy máshonnan idehozott kavicsos réteggel lefojtották azt. 8 A leletanyag még restaurálatlan, itt csak a legjellemzőbb kerámiaanyag közlésére vállalkozhatunk. 9 E cikknek csak az árok betöltéséből előkerült leletanyag az alapja. 10 A telepanyag 9. századi keltezését illetően új vélemény: TOMKA 1994,104-105 11 Medgyesi Pál szíves szóbeli közlése alapján. 12 A leletanyag restaurálása folyamatban van, de még nincs tudomásunk rekonstruálható edényformákról. 13 A szűkebb területre vonatkozó 9. századi, szlávnak meghatározható lelőhelykataszterrel. 14 Nem lehet tehát csak az érintett díszítési motívum alapján biztosan a 9. századra keltezni egy anyagot. Az adott korszakban a kerámia anyagának a díszítőmotívumokkal azonos szerepe van. 15 E kérdésben a továbbiakban építészek véleménye perdöntő lehet. MESTERHÁZY1974 Mesterházy K.: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területének IX—XIII. századi településtörténetéhez II. DMÉ 1974(1975) 211-266. PATAY 1969 Patay, P.: Neuere Ergebnisse in der topographischen Untersuchung der Erdwälle in der Tiefebene. MFMÉ 1969-2, 105-112. PUSZTAI 1974 Pusztai R.: Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásáról. Arrabona 16 (1974) 45-62. RÉVÉSZ 1986 Révész L: IX-X. századi telep nyomai Mezőkövesden. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24 (1986) 23-34. RÉVÉSZ-WOLF 1993 Révész L.-Wolf M.: Előzetes jelentés a Zemplénagárdi 7-9. századi hamvasztásos temető ásatásáról. Az Alföld a 9. században, szerk: Lőrinczy G. Szeged 1993, 101 — 124. SOPRONI 1969 Soproni, S.: Limes Sarmatiae. MFMÉ 1969-2, 117-135. CS. SÓS 1970 Cs. Sós, Á.: Frühmittelalterliche slawische Siedlungsreste im Zagyvatal. SlovArch XVIII/1 (1990) 97-113. SZŐKE 1980 Szőke, В. M.: Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes in Süsdost-Ungarn. Acta ArchHung XXXII (1980) 181-205. TOMKA 1994 Tomka P.: 9. századi népesség a Kisalföldön. Honfoglalás és régészet I (1994), szerk: Kovács L. 99-107. WOLF 1991 Wolf M.: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről. MFMÉ 1984/85-2 (1991) 581-614. WOLF 1994 Wolf M.: A Felső-Tisza-vidék 9. századi szláv emlékei. Honfoglalás és régészet I (1994) szerk: Kovács L.119128. IRODALOM
