Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)
Mészáros László - Szőllősy Gábor: Az íjak maximális lőtávolságának meghatározása számítógépes modellezéssel
264 MÉSZÁROS LÁSZLÓ-SZŐLLŐSY GÁBOR latban - az történt, hogy az íjász a megadott 70 cm-nél hosszabbat húzott, ami által nagyobb mennyiségű energiát adott át az íjnak, így a kilőtt nyíl sebessége is nagyobb volt, nál figyelembe vett érték. mint a számításA számított és a kísérletben mért lőtávolságok átlaga közötti különbség az alábbiak szerint alakult: íj 25 g 30 fl 40 g 45 g Kőris -11 m, -6 m, -9 m, -14 m Acél +3 m*, -3 m*, +2 m*, -8 m, Zopf -15 m, -5 m, -12 m, -17 m, Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a számítógépes modellezéssel számított maximális lőtávolság 50-200 m közötti értékeihez képest a gyakorlatban 10-15 méterrel rövidebb lőtávokkal számolhatunk puszta kézzel való oldást feltételezve. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert az oldási technika és az alkalmazott segédeszköz sokat ronthat vagy javíthat az eredményeken. A rossz oldás lassítja a nyíl röptét és el is térítheti a helyes irányból. KLOPSTEG (1947, 201) szerint a mediterránnak vagy angolszásznak nevezett három ujjas oldási technikát alapul véve puszta kézzel hüvelykujjas mongol technikával 50 yarddal nagyobb lőtáv érhető el. Ez a többlet további 50 yarddal megfejelhető, ha a hüvelykujjas oldáshoz hüvelykgyűrűt használnak. Ezt a jelenséget mi is meg akartuk vizsgálni, és a „Zopf" íjból ugyanazokat a nyilakat kilőttük a sebességméréshez használt oldógéppel is. Az eredmények valóban jobbak voltak a pusztakezes angolszász oldásokénál mintegy 5-12 méterrel, de még így is 4-5 méterrel elmaradtak a számított értékektől. Az oldógép még a hüvelykgyürűnél is gyorsabb oldást tesz lehetővé, ennek ellenére nem értük el a KLOPSTEG által jelzett különbséget. Ez nem is lett volna lehetséges, mivel a számított elméleti maximális értéktől eleve nem maradtak el ilyen mértékben a lövéseink. Valószínűsíthető, hogy KLOPSTEG adata a legrosszabb és legjobb eredmények között lehetséges legnagyobb különbséget jelenti. Több esetben előfordult, hogy a 25 grammos nyíllal nem tudtunk nagyobb lőtávolságot elérni mint a 30 grammossal. Ennek a magyarázatát abban látom, hogy a 25 grammos nyíl rúdja fából készült, tollai természetes pulykatollak, amelyeken nagyobb a közegellenállás mint a többi nyíl alumínium cső rúdján és műanyag tollain. Tovább rontotta a 25 grammos nyíl repülési tulajdonságait a viszonylag könnyű hegy és a rúd magas szpájn-értéke. Ez a hajlékony nyílvessző a kilövés pillanatában bekövetkezett erős behajlás miatt az egész röppályáját „kóvályogva" tette meg. A lényegesen merevebb alumínium nyilak sokkal kevésbé hajlottak be a kilövéskor és rezgő mozgásuk már a röppálya felszálló ágában lecsillapodott, ezért sokkal kevesebb energiát veszítettek a repülés során. Az elméletitől eltérő eredmények legfontosabb tanulsága, hogy a céllövő íjászathoz hasonlóan a távlövő íjászatban is az alapvetően gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított, összehangolt felszereléssel lehet a legjobb eredményt elérni. Nem lehet azt mondani egy íjra vagy nyílra, hogy az a legjobb, mert a benne rejlő lehetőségeket csak akkor tudjuk érvényre juttatni, ha megfelelő íjász a megfelelő íjból a megfelelő nyilat lövi ki. Összegzésként megállapítható, hogy a távlövési kísérletek eredményei alapvetően összhangban voltak a számítógépes modellezéssel számított eredményekkel, a számítógépes eljárás tehát alkalmas az íjak lehetséges legnagyobb lőtávolságának meghatározására. A becsült légellenállási tényező, amit a számításokhoz használtunk jól közelíti a valóságos értéket. IRODALOM FÁBIÁN 1967 Fábián Gyula: Archaeologia experimentális. Honfoglaláskori magyar íj rekonstruálása Természettudományi Közlöny IX. évf. (1967) 98-101. FÁBIÁN 1980-81 Fábián Gyula: Újabb adatok a honfoglaláskori íjászat kérdésköréhez Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980-81/1. Szeged 6376. KLOPSTEG 1947 Klopsteg, Paul E.: Turkish Archery and the Composite Bow (II. kiad.) Evanston (III. USA), 1947 MÉSZÁROS 1992 Mészáros László: A középkori számszeríj erejének számítógépes szimulációja, megjelenés alatt. PRATT 1976 Pratt, P.L.: The Arrow. in: HARDY, Robert: Longbow. A social and military history. Cambridge 1976. 198-204. o.
