Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Csapó János - Csapó Jánosné - Költő László - Pap Ildikó - Sándor Némethy: Gyapjúszőnyegekkorának meghatározása a cisztin, ciszteinsav, a metionin és a tirozin tartalom alapján

GYAPJÚSZŐNYEGEK KORÁNAK MEGHATÁROZÁSA A CISZTIN, A CISZTEINSAV, A METIONIN ÉS A TIROZIN TARTALOM ALAPJÁN CSAPÓ JÁNOS-CSAPÓ JÁNOSNÉ-KÖLTÖ LÁSZLÓPAP ILDIKÓ-SÁNDOR NÉMETHY ÖSSZEFOGLALÁS Módszert dolgoztunk ki gyapjúszőnyegek és textiliák korának becslésére a fehérje aminosav összetételének megváltozása alapján. A Magyar Iparművészeti és a Magyar Nemzeti múzeumból összegyűjtöttünk 23 ismert korú gyapjúszőnyeget és -textiliát, és meghatároztuk ezek aminosavösszetételét. Az aminosav eredményeket hasonlítva a mai, technológiai beavatkozástól mentes gyapjú, illetve mai gyapjúszőnyeg aminosav öszszetételéhez megállapítottuk, hogy a kor előrehaladtával nő a gyapjú ciszteinsav tartalma (mai gyapjúszőnyeg: 0.31 g/100 g fehérje, 550 éves gyapjúszőnyeg 1.87 g/100 g fehérje, 1600-1750 éves gyapjúszőnyeg 4.01-4.39 g/100 g fehérje), csökken viszont cisztin- (7.88, 3.12, 1.19-0.97), metionin- (0.43, 0.21, 0.20-0) és tirozin- (3.07, 2.11, 0.20-0) tartalma. Képezve a ciszteinsav/cisztin hányadost megállapítottuk, hogy az növekvő korral nő, és az 1600-1750 éves mintáknál 300-320-szor nagyobb mint a gyapjúnál, és 100-115-ször nagyobb mint a mai szőnyegnél. 1700 évnél idősebb mintákból már metionint sem és tirozint sem tudtunk kimutatni. A ciszteinsav és a ciszteinsav/cisztin hányados növekedését, valamint a cisztin, a metionin és a tirozin csökkenését ábrázolva az idő függvényében olyan kalibrációs görbéket kaptunk^ melyek segítségével az ismeretlen gyapjúszőnyeg vagy -szövetminta kora meghatározható. Kulcsszavak: Kormeghatározás, cisztin, ciszteinsav, metionin, tirozin, gyapjúszőnyeg, gyapjúruha Bevezetés Néhány korábbi - az aminosavak racemizációján alapuló kormeghatározással foglalkozó közleményünkben (Csapó et al. [1,2]) megemlítettük, hogy a 2000-3000 évnél fiatalabb fehérjetartalmú minták (elsősorban csontok) túl fiatalok az ily módon történő kormeghatározásra. Vizsgálva ezen "fiatal" minták aminosavösszetételét rájöttünk arra, hogy a cisztin nagyobb hányada elbomlott illetve oxidálódott ciszteinsavvá, valamint ezekben a pár ezer éves mintákban a tirozin nagyobb része és a metionin jelentős része sem található már meg. Fentiek miatt feltételeztük, hogy van összefüggés ezen "fiatal" csontminták kora és a minta cisztin-, ciszteinsav-, metionin- és tirozin tartalma között. Mintegy 50 csontminta analízise után rájöttünk, hogy mivel a csont fő fehérjéje a kollagén csak kis mennyiségben tartalmaz kéntartalmú aminosavakat, ez a korbecslési módszer csontminták esetén az igen alacsony kéntartalmú aminosav koncentráció miatt bizonytalan. Ezután kezdtünk el foglalkozni ismert korú gyapjúszőnyegek és gyapjútextiliák aminosav összetételének meghatározásával, kapcsolatot keresve az aminosav összetétel (cisztin, ciszteinsav, metionin, tirozin) és a kor között. Az archeometriával foglalkozó szaklapokat tanulmányozva még csak utalást sem találtunk arra vonatkozóan, hogy más használta volna az előbb említett aminosavakat korbecslésre. A meghatározás alapja az, hogy a két kéntartalmú aminosav mind szabad állapotban, mind a peptidkötésben érzékeny az oxidációra. Ezen túl a cisztin a környezeti körülményektől függően elbomolhat alaninná, szerinné és glicinné (Yoritaka & Ono [3]), vagy átalakulhat homociszteinné, homocisztinné és glicinné is (Osonó et al. [4]). Jelentős mennyiségben károsodhat a cisztin mellett metionin is oxidálódva metionin szulfonná ill. -szulfoxiddá (Martin & Synge [5]). Fenti veszteségek kiküszöbölésére dolgozták ki többek között a két kéntartalmú aminosav oxidált állapotban történő meghatározását (Schräm et al. [6], Moor [7], Hirs [8]), ami lényegesen pontosabb eredményeket adott az oxidálatlan állapotban meghatározotthoz képest. Kísérleti rész A vizsgált anyagok A különböző korú gyapjúból készült kopt textileket és gyapjú szőnyegeket a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar Iparművészeti Múzeumból szereztük be. A textil ill. szőnyeg rongálása nélkül mintegy 20-100 mg mennyiségű gyapjúszálat mintáztunk ill. használtunk fel analízisre. A magyar merinó juhfajták gyapját intézetünk Kísérleti Üzeméből szereztük be. A gyapjú mentes volt mindenfajta technológiai beavatkozástól, közvetlenül a juhoktól származott. A mai modern szőnyegek összetételének megállapításához a mintát a kereskedelmi forgalomban lévő szőnyegekből