Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Wolf Mária - Simonyi Erika: Előzetes jelentés az M–3-as autópálya 10. lelőhelyének feltárásáról

ELŐZETES JELENTÉS AZ M-3-AS AUTÓPÁLYA 10. LELŐHELYÉNEK FELTÁRÁSÁRÓL 11 hengeres üvegpasztagyöngyöt találtunk. Méretei: 0,5x0,4 cm, illetve 0,7x0,4 cm ( 18. kép 4-5.) A sírokkal azonos korszakba sorolhatjuk azt a kancsót is, amelyet a domb legmagasabb pontján húzott szelvényünkben teljes épségében találtunk. A kancsó közelében sem sírt, sem települési ob­jektumot nem találtunk. De nem került elő a bolygatott réteg leletei között sem ehhez hasonló korszakba sorolható lelet. Murgai típusú kancsó. Sötétszürke, szemcsés homokkal és apró kaviccsal soványított, jól isza­polt, korongon készült. Pereme enyhén kihajlik, szája kehelyszerűen kiszélesedik. Nyaka rövid, kiszélesedő, rajta egy borda található. Erősen hasasodó, jól megfigyelhetők rajta a korongolás nyomai. A füle a perem alatti bordából indul, enyhén szögletes ívben a hashoz csatlakozik, ovális átmetszetű. Az edény felülete érdes, rosz­szul elsimított. Pereméből egy kis darab hiány­zik. Sz.á.:10,8 cm, F.á.:8 cm, M: 27,6 cm (14. kép 3. ). Kora-Árpád-kor A korszakot öt, egymástól meglehetős távolság­ra elhelyezkedő, kisméretű, kőkemencés ház képviseli. Kevés leletanyag került elő belőlük, ezek általában koraiak, a IX—XI. századra keltez­hetjük őket. 21. ház Téglalap alakú, lekerekített sarkú, 2,5x1,86 tri­es, kis alapterületű. Foltja a mai felszíntől 1,15 méterre, alja 1,6 méterre jelentkezett. A kemen­céjét a K-i felében találtunk meg szétszóródva. Az égett kövek, tapasztás- és cserépdarabok már a ház jelentkezési szintjénél előkerültek. Ezeket le­bontva azonban nem találtunk összefüggő tapasz­tást. A ház Ny-i fele kissé magasabb a K-i-nél, itt 6 darab 8-12 cm átmérőjű, a padlóba 5-11 cm-re mélyedő karólyukat találtunk nagyjából az oldalfa­lak mentén. A K-i és a Ny-i oldalfalak közepén hasonló méretű karólyukak lenyomatát tudtuk megfigyelni. Ny-i oldalának közepén egy 1,79 m mély, kisméretű, 0,4x0,65 méteres téglalap alakú gödröt bontottunk ki, amelyben követ, paticsdara­bokat és állatcsontot találtunk (19. kép). A ke­mence kövei között talált cseréptöredékekből egy fazekat lehetett összeállítani. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, kézi korongon készült. Erősen kihajló peremű, széles szájú. Válla erősen kidomborodó, rajta körömbenyomás .alatta körbefutó, bekarcolt vonalak díszítik. Sz.á.:13,8 cm, F.á.:12,6 cm, M:21 cm (21. kép 3.). 22. ház Az előzőhöz hasonló, kis alapterületű, négy­szögletes, 2,82 x2,5 méteres, lekerekített sarkú ház. Foltja 0,43, illetve 0,65 méterre jelentkezett a mai felszíntől, alját 0,79 méteren, a tetőt tartó cölöpök helyét a K-i és Ny-i oldalfalak közepén találtuk meg, átmérőjük 0,16-0,18 m volt, 0,15­0,16 méterre mélyedt a padlóba. A bejáratot nem tudtuk megfigyelni. A ház ÉK-i sarkában helyez­kedett el a kőkemence, amelyet viszonylag ép­ségben találtunk meg. Köveit sárga agyagba rak­ták. A kövek alatt egy világos szürke, faszenes betöltödési réteget figyeltünk meg. A kemence alját egy kerek, 0,42 méter átmérőjű, 4 cm vastag tapasztás alkotta. Alatta azonban sem cseréptö­redékeket, sem követ nem találtunk (20. kép.) A ház DNy-i végében több szétszóródott cserépda­rabot találtunk, amelyekből többé-kevésbé épp edényeket lehetett összeállítani. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, kézi korongon készült fazék perem és válltöredéke. Pereme enyhén kihajlik, egyenesre levágott. Széles szájú, kissé behúzott nyakú. Erő­sen kiszélesedő vállán két sorban bekarcolt hul­lámvonalköteg díszíti. Sz.:14,3 cm, M:8,1 cm (21. kép 1.) Barnás-szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, kézi korongon készült. Erősen kihajló, szögletes profilú. Szája széles, nyaka behúzott. Válla és hasa erősen kigömbölyödik. Az edény felső kétharmadát hornyolt vonalak díszítik. Töre­dékes. Sz.á.:16 cm, F.á.: 9,5 cm, M:17,5 cm (21. kép 2.) A lelőhely 264 objektumából a fentebb már említetteken kívül is igen sok érdekes akad. Mind a korát, mind a rendeltetését nehéz meghatároz­nunk azoknak a 0,40-0,60 m átmérőjű, hengeres objektumoknak, amelyek a lelőhelyünk különböző pontjain, egymástól meglehetős távolságra kerül­tek elő. Az objektumok mintegy 0,50-0,60 méterre mélyednek a földbe, oldalfaluk 4-6 cm vastag­ságban kitapasztott, jól kiégett. Aljukon nem volt tapasztás, de valamennyiben hamut, kormot és némi faszenet is találtunk. Mivel korhatárózó lele­tet nem találtunk bennük, archeomágneses vizs­gálatokhoz vettünk mintát belőlük, ez talán kö­zelebb visz koruk meghatározásához. A lelőhely több, különféle korszakhoz tartozó objektumában találtunk anatómiai rendben fekvő állatcsontvázakat. A 100. objektum félbevágott marháját már említettük. Teljes juh és kutya­csontváz került elő egymás mellett pl. a 48. gö­dörben. Leggyakoribb ilyenfajta leletünk azonban kétség kívül a különböző korszakokból származó kutyacsontvázak. Ezek egynémelyike minden bi­zonnyal kultikus okokból került a települési objek­tumokba. Különösen ott vetődik fel ez a lehető­ség, ahol rendellenes testhelyzetben, hanyatfekve találtuk a kutyacsontvázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom