Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján

A BABÓCSAI NÁRCISZOS-BASAKERT ÁRPÁD- ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ALAPJÁN (Különös tekintettel a terület XIV-XVII. századi várára) MAGYAR KÁLMÁN Bevezetés A babócsai Árpád- és középkori településtörténeti képet az 1978-tól a községben folytatott régészeti kutatásaink alapján már több ízben rekonstruálni próbáltuk.

1 Ezek a rekonstrukciós kísérletek azonban elsősorban a teljes Árpád- és középkori településkép meghatározását tűzték ki célul. Mostani rövidre szabott keretünk között azonban csupán az 1984-1992 közötti ásatási területünk a Nárciszos, az ún. Basakert XI—XVII. századi várának, illetőleg a benne lévő települések településtörténeti képét kívánjuk bemutatni.

2 Különösen, mivel az itt található XIV-XVII. századi erődítés, földvár a megye középkori legnagyobb kiterjedésű (közel 5 ha) vár- és városközpontját is jelenti. Éppen ezért is választottuk ennek a rendkívül fontos Tibold nemzetségi, majd Marczali-Báthori családi központnak, illetőleg az ott található három vár közül is az egyik legjelentősebbnek: a nárciszosi-basakerti erődített központnak a régészeti értékelését. Kutatási célkitűzéseinket nagyban erősítették a Sándorfi György és a Nováki Gyula által a megyében 1985-1991. között folytatott várkutatási munkálatok.

3 (1. ábra) Ha ezeket is röviden értékelni kívánjuk,

4 akkor világos, hogy általában a várak a történeti, régészeti emlékeknek az egyik legjelentősebb és nagy számban képviselt, a felszínen is jól látható csoportját alkotják. Ennek ellenére ezek a várak nem csupán egyszerű lakóhelyek voltak, mint sokan hitték, hanem minden korszakban, így a középkorban is jelentős hatalmi pozíciót képviseltek, akár országos, vagy akár kisebb területen. Éppen ezért megoszlásuk, számuk, működési időtartamuk a hatalmi, illetőleg a birtok szerkezetre is nagyon fontos adatokat nyújtanak. Gyakran találkozunk középkori nemzetségek területeinek, birtokainak bemutatásával, anélkül, hogy azokat egy vagy több központjukkal azonosítani is tudnánk. Napjainkban eddig ismeretlen várak bukkantak fel nagy számban.

5 Ezekkel úgy tűnik még nem számolt eléggé a kutatás, pedig éppen az ő révükön az eddigiektől eltérő következtetésekre is juthatunk. (1. ábra) A várkutatásunk talán leglényegesebb korszakát a magyarság Kárpát-medencei letelepedésének első évtizedei, majd az állam- és a feudalizmus kialakulásának az időszaka jelentik. A gyér történeti, nyelvészeti és írásos emlékanyagot, a különböző forrásokat már sokan és sok szempontból próbálták kiértékelni. Ezek - az általában soknak mondható - feltételezések azonban csak az ország területén kívül eső példákra, analógiákra épültek. így további jelentősebb eredményeket azonban már csak a különböző terepbejárásoktól és régészeti feltárásoktól várhattunk. (2. ábra 1.) Az 1960-as évektől kezdve ugyan megindult egy nagyon ígéretes kutatási sorozat (Sopron, Abaújvár, Visegrád-Sibrik domb, Szabolcs, Sály, Borsod, Nagyecsed-Sárvár, Segesd, stb.). Mégis úgy tűnik, hogy a folytatásuk akadozik. Sajnos az eddigi eredmények közzététele is több esetben még várat magára. Az induláskor kialakított központi irányítás az utóbbi években lassan erejét vesztette. Igaza van Sándorfi Györgynek és Nováki Gyulának abban,

6 hogy a korai magyar várak kutatása ma már nem tekinthető egy helyesen súlypontozott kérdésnek! Ugyan az elmúlt 25 év alatt a sáncszerkezetek kutatásában megfogható eredmények születtek, azonban a várak telepeinek belső szerkezetéről, pontosabb időrendjéről ma is alig tudunk valamit. (Ebben talán közrejátszott az is, hogy a várak belső területén több esetben a vártnál jelentéktelenebb objektumok, vagy leletanyagok kerültek elő, és ez az ásatási kedvet csökkentette, ami pedig a korszak megismerése szempontjából negatív álláspont!) A szomszédos országokhoz képest, ahol nagyarányú kutatások folynak a saját nemzetük korai történetének tisztázására, még igen jelentős mértékű lemaradásban is vagyunk. Ha elöljáróban elméletileg tovább boncolgatjuk a várkutatás problémáit, akkor éppen a feudalizmus korai évszázadainak (XI—XIII.század) várai ugyancsak számos és nehéz problémát jelentenek, hiszen az utóbbi 1-2 évtizedben szinte tömegével váltak ismertté az oklevelekben egyáltalán nem szereplő várak. Éppen ezért is fontos a terepbejárások, felmérések és ásatások adatszerző jelentősége. Viszont az eddig uralkodó felfogásokat sok tekintetben újra kellett értékelnünk! Ezekkel