Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján

90 MAGYAR KÁLMÁN Kutatásaink alapján bizonyítani tudjuk, hogy ez a várszervezet működhetett Észak-, Nyugat- és KeletSomogyban is! Vagyis először is a korai törzsfői, nemzetségfői központok várai, mint a SomogyvárKaposvár-Rupolyvár, a Fonyód-Segesd-Babócsa, valamint az Ordacsehi-Babócsa-Motte-Kisvár típusok alkották Somogy honfoglalás és az államszervezés időszakának várközpontjait. Majd a stratégiai, hadiszempontból meghatározó fontosságú ispánsági és nemzetségi központok váraihoz, sűrűbben az utakhoz és vízi-átkelőhelyekhez kapcsolódó várak, 1 Magyar Kálmán: A babócsai nemzetségi központ kutatása I. Somogyi Múzeumok Közleményei 3. Kaposvár, 1978. 131-153., Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása Somogyban I. Somogyi Múzeumok Közleményei 4. Kaposvár, 1981. 43-81.(Továbbiakban: Magyar 1981.)., Uő.: Babócsa középkori nemzetségi központjának régészeti és építészettörténeti kutatásáról (1978-1986). Műemlékvédelem, XXXI. évf. 1987. 4. 237-246., (Továbbiakban: Magyar 1987.)., Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok régészeti kutatásának településtörténeti eredményei Somogyban (1978-1986), A Dunántúl településtörténete VII. (szerk.: Somfai Balázs), Veszprém, 1989. 37-47. (Továbbiakban: Magyar 1989,)., Uő.: Babócsa története a honfoglalástól a mohácsi vészig. Babócsa története. Tanulmányok a község történetéből (szerk.: Magyar Kálmán) Babócsa, 1990. 15-219. (Továbbiakban: Magyar 1990.)., Uő.: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében Dél-Dunántúl népi építészete (szerk.: Imre Mária) Szentendre-Pécs 1991. közreműködésével Cseri Miklós 7-28. (Továbbiakban: Magyar 1991.). 2 Két íves terjedelembe egy ilyen összefoglalás, illetőleg egy fontos leletegyüttes bemutatását tervezhettük. 3 Sándorfi György és Nováki Gyula ettől az időtől kezdve évi rendszerességgel leírt, illetőleg felmért 6-8 egy-egy területre, régi járásra eső várat. 4 Ettől az időtől kezdve a rajzos felmérések mellé leírásokat, valamint rövidebb kutatási összegzést is adtak, Id. Sándorfi György-Nováki Gyula: A somogyi várkutatás helyzete. Kézirat 1985. 1-13. (Továbbiakban Sándorfi György—Nováki Gyula 1985. (RRM Régészeti Adattára, Kézirat és Adattár. 5 Sándorfi Gy—Nováki Gy 1985. 4-5., Nováki Gyula— Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig) Budapest-Miskolc 1992. (szerk.: Csorba Csaba) ЬААП'., (Továbbiakban Nováki Gy.—Sándorfi Gy. 1992.); Kubínyi András: Középkori váraink néhány kérdéséhez. Műemlékvédelem XXXVI. 1992. 2. 117-121. Nováki Gyula szerint a Nógrád megyei ilyen várak is nagyon fontosak, Id. lektori véleménye és Műemlékvédelem 1991-1992. számai. 6 Nováki Gy—Sándorfi Gy. 1992. 72-78. 7 A Babócsa-Nárciszos Basakert-Gyümölcsös néven ismert váregyütteséről szinte semmilyen forrásadat nem állt rendelkezésünkre Id. Jankovich B. Dénes: Adatok a Rinya-völgy középkori településtörténetéhez. Somogy Megye Múltjából Levéltári Évkönyv 1976. 3-6., 21-37. (Továbbiakban: Jankovich 1976., Magyar 1990. 15-219. erődített helyek szerveződtek meg már a XII-XIII. században. Ebben a belső védelmi láncban különleges szerepet kaptak a központokhoz irányuló utaknál lévő korai nemzetségi udvarhelyek, illetőleg a későbbi királyi, királynéi curtisok, udvarházak védelmét szolgáló várak, mind Babócsa három vára is.

46 Köztük kiemelten szerepelhet, a babócsai-nárciszosi (basakerti), mivel annak az országos várkutatás szempontjából értékelhető, megközelítően teljes feltárása és tudományos értékelése is ezzel megtörtént. 8 Nováki Gy—Sándorfi Gy. 1985. 3-13., Magyar 1990. 44-55. 9 Uo., valamint I. jegyzet. 10 Jankovich 1976. 28. 11 Nováki Gy—Sándorfi Gy. 1985. 13., Magyar 1990. 4858., 98-114. 12 Magyar 1987. 237-246., RRM Rég. Adattára Ásatási Dokumentáció 1984-1992. 13 Uo., Magyar 1990. 68., 14 Magyar Kálmán: Somogyvár és Saint-Gilles régészeti emlékei...(Különös tekintettel a somogyi Árpád-kori francia-magyar kapcsolatokra) Kaposvár, 1992. 160-165. szerk.: Magyar Kálmán. (Továbbiakban: Magyar 1992.). 15 Magyar Kálmán: Fonyód története az őskortól a középkorig. Kaposvár, 1985. Fonyód története monográfia (Szerk.: Kanyar József) 25-104 16 Magyar 1990. 59-68., Nagy Gergely: A Basakert építészeti öröksége, romhelyreállítás a Nárciszosban 373411. (Babócsa története) Tanulmányok a község történetéből. Kaposvár, 1990. (Szerk.: Magyar Kálmán) (Továbbiakban: Nagy 1990.) 17 Nagy 1990. 378-380. 18 Ezt találtuk meg Főnyed-Vár-szigeti vár sáncrendszerében. Magyar Kálmán: A Főnyed-Vár-szigeti és Vörs-Pogány-szigeti feltárások eredményei Konferencia a KisBalaton régészeti kutatásáról. Kaposvár, 1988. 25-26-, valamint a kaposvári vár leletmentéseinél Id. Magyar Kálmán: A középkori kaposvári vár és város története. Tanulmányok Kaposvárról. Kaposvári Kiskönyvtár 5. (Szerk.: Laczkó András) Kaposvár, 1988. 3-36., Nováki Gyula-Sándorfi György: Várfelmérések, várkataszterek Somogy megyében. Budapest, 1986. 1-80., valamint Id. a területkijelöléseket, forrásgyűjtéseket végző Magyar Kálmán szakanyagát (Uő., Segesd, Babócsa, Fonyód, Boglárlelle, Siófok, Marcali és Kaposvár környéki váranyag.) 19 Magyar Kálmán: Az Árpád-kori egyházak régészeti kutatása Somogyban, Egyházak a változó világban című kötet (Szerk.: Веке Margit és Bárdos István) Esztergom 1992. 123-131. 20 Magyar 1990. 72., 118-138., Nagy 1990. 383-389. 21 Magyar 1990. 72. 22 Id. 20. jegyz. 23 Magyar 1990. 128., 138., Nagy 1990. 389-390. 24 Erről az ún. várparancsnok (népies nevén basa) házáról, illetőleg a kertről őrződhetett meg a népi emlékezetben a basa kertje elnevezés. Valószínű, hogy az évszázadok alatt innen terjedt el a nárcisz az egész területen. Ez a JEGYZETEK