Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Uherkovich G:1994 Adatok Dél-Dunántúl néhány kisebb vize algavegetációjának ismeretéhez Data to the algal vegetations of some small waters of Southern Transdanubia, Hungary

ADATOK DÉL-DUNÁNTÚL NÉHÁNY KISEBB VIZE ALGAVEGETÁCIÓJÁNAK ISMERETÉHEZ UHERKOVICH GÁBOR Bevezető A Dráván 1966-67-ben (UHERKOVICH 1969), majd 1972-74-ben (UHERKOVICH 1979, 1980, 1981, 1984) végzett hidrobiológiai-algológiai vizsgá­lataim publikálásakor a folyó mellékvizei közül csak a nagy vízhozamú Murát vettem figyelembe, mint amely érdemlegesebben befolyásolja a Dráva lebeg­tetett mikrovegetációjának alakulását. Nem publikál­tam viszont a folyó néhány kisebb mellékvizéről nyert algológiai adataimat, noha ezek az adatok ha­zánk algavegetációja behatóbb megismeréséhez ugyancsak hasznosak lehetnek. Ezért kerítek most sort a Dráva mellékvizei közül a Rinya-patak algáira vonatkozó adatok közlésére. A Karasica-patak Baranya viszonylag nagyobb víz­folyása, amely délszláv területen ömlik a Dunába. Jelen tanulmányban ebből a vízből is hozok algaelő­fordulási adatokat. A Kaposvártól északra létesült, horgászási-üdülési célokat szolgáló Deseda-tározótó és e tó táppatak­jairól is hoz ez a tanulmány adatokat, valamint a Gyékényes közelében lévő kavicsbánya-tó algáiról, ugyancsak abból a meggondolásból, hogy ezek az adatok hasznosan épülhetnek be a hazai algavege­táció gazdagabb dokumentációval alátámasztott megismerésébe. Az említett vizek egyikéről sem jelentek meg eddig algológiai adatok. Miután itt különböző típusú vizekről van szó, a közölt adatok - szerényebb terjedelmük ellenére - egyben tipológiai értékűek is. A Deseda esetében pedig - ahol idővel remélhetőleg részlete­sebb limnológiai-algológiai feldolgozásra is sor fog kerülni a tó üdülővíz jellege miatt - a most közölt adatoknak bizonyos mértékig bázis-jellege is lehet. A vizsgált vizek rövid jellemzése A következő rövid áttekintés fiziográfiai-hidrológiai adatainak forrásai a vonatkozó hazai publikációk (FA­ZEKAS 1973, PUSKÁS 1961, STELCZER 1962, 1964), míg a vízkémiai adatok a Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség Mérőállomásának adat­tárából származnak. Az adatokat rendelkezésemre bocsátó KOVÁCS Árpád igazgatóhelyettes úrnak kol­legiális segítségéért őszinte hálával tartozom. A Rinya-patak a Dráva folyóinak balparti mellékvi­ze. Babócsa községtől délre ömlik a Drávába. Hossza 76,4 km, jórészt dombvidéki vízgyűjtőjének kiterjedése 921,3 km 2 . 170 m t. sz. f. magasságban ered és 108 m t. sz. f. magasságban ömlik a Drávába. Vízhozama átlagosan (KÖQ) 4,5m 3 /sec körüli. A víz­folyásból a babócsai vízmércénél mérve 1970-79. közötti időszakból havi gyakorisággal állnak rendel­kezésre adatok. А рн értékei 7,2 és 8,3 között inga­doznak, zömmel 7,8 és 8,0 közöttiek. A vezetőképes­ség (|iS) 230 és 675 közöttinek adódott, többnyire 400 és 500 közötti. A BOI5 mg/l szélső értékei 1,5 és 8,3, többnyire 4,0 és 5,5 közöttiek. A Karasica-patak a Keleti-Mecsek és az ahhoz dé­len csatlakozó dombvidék vizeit gyűjti össze nagyjá­ból É-D-i irányú futásában, majd K-re fordulva a dél­szláv baranyai háromszög É-i szegélyének vizeit is felvéve Batina mellett ömlik a Dunába. Teljes hossza 86,6 km. Vízgyűjtőjének területe 940,8 km 2 , ebből hazánk területén kívülre 173,7 km 2 esik. 220 m t. sz. f. magasságban ered és 85 m t. sz. f. magasságban ömlik a Dunába. Vízhozama Magyarország határánál átlagosan (KÖQ) 1,6 m 3 /sec körüli. A vízfolyásról a villányi vízmércénél havi gyakorisággal mérve 1970 és 1979 közötti időszakból vannak vízkémiai adatok. А рн szélső értékei 7,7-8,6, zömmel 8 és 8,3 közöt­tiek. A vezetőképesség (|iS) 430 és 810 között válto­zik, leggyakrabban 560 és 660 közötti. A BOI5 mg/l szélső értékei 1,2 és 11,4, leggyakrabban 4,5 és 8 közöttiek. (Mindhárom értékcsoportban a Rinya érté­keinél magasabb értékek adódnak.) A Deseda-tározótó a Balatontól délre elterülő dombvidékről É-D-i irányba lefutó két táppatakból kapja vizét. A tározótó északon Y formájú, a tó nyu­gati ágába a kisebb vízhozamú Magyaregresi-patak, vagy más nevén Vargabonyi vízfolyás, míg nyugati ágába a valamivel nagyobb vízhozamú Deseda-patak ömlik. A tározótó túlfolyó vize Deseda-patak néven a Kapósba tart. A tározótó vízgyűjtője hozzávetőlege­sen 175 km 2 . A tározótavat 1976-ban létesítették, üzemkezdete 1977-ben volt. Teljes duzzasztásnál a tó 245 ha felületű, térfogata 8,2 millió m 3 . Csökkentett vízfelülete 218 ha, ilyenkor 6,5 millió m 3 térfogatú. Átlagos vízmélysége teljes duzzasztáskor 3,35 m, csökkentett duzzasztásnál 2,98 m. A tóból 1976 és 1979 között évszaki gyakorisággal a zsilipelfolyónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom