Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Henkey Gyula: Somogy Megyei Népességének Etnikai embertani képe

SOMOGY MEGYEI NÉPESSÉGEK ETNIKAI EMBERTANI KEPE HENKEY GYULA Bevezetés Somogy megyei vizsgálataimra 1985 és 1991 között került sor. A Megyei Múzeumi Igazgatóság néprajzi és régészeti osztályával egyeztetett terv szerint a kutató pontokat a megye területén úgy választottuk ki, hogy a népesedéstörténeti adatokkal összhangban kerüljön sor őslakos eredetű, a 18. században részben, vagy teljesen újratelepült községek magyar népességeinek, valamint horvát és német eredetűek vizsgálatára is. A kutató pontok kiválasztása során előnyben részesítettük azokat a községeket, melyek területén korábban, vagy párhuzamosan néprajzi felmérésre, régészeti feltárásra, vagy helytörténeti adatgyűjtésre is sor került. Összesen 17 népesség vizsgálatát végeztem el 8 őslakos, 5 telepes, vagy részben telepes magyar, valamint 1910-ben 3 túlnyomóan horvát (Bolhó, Lakócsa, Potony) és 1 német (Szulok) anyanyelvű községben. Az általam követett 37 éves gyakorlatnak megfelelően a telepesek (bevándoroltak, kevertek) csoportjába soroltam azokat a nagyobbrészt őslakos eredetű népességeket is, melyekben a horvát, német (egyes más megyékben a szlovák, ruszin) családnevek aránya az 1828. évi összeírásban, az 1848 előtti egyházi anyakönyvekben, vagy a vizsgálatok között meghaladta a 10%ot. Gamáson, Buzsákon és Babócsán a horvát és dalmát eredetű nevek gyakorisága 30% és 47,5% közötti, Andocson 1828-ban 14,3%-ban, a vizsgáltak között 16,8%-ban voltak kimutathatók német családnevek (a német nevű ősök a környékbeli német, vagy részben német anyanyelvű községekből kerültek Andocsra, de az ottani egyházi nagybirtok is alkalmazott német származásúakat, akik összeházasodtak a helybeli magyarokkal), míg Kálmáncsát a környékbeli községekből érkező magyarok telepítették újjá az oszmán-törökök kiűzése után. Népesedéstörténeti szempontból nagyrészt a Somogy megyei monográfiában (Borovszky 1914) megjelent adatokból indultam ki, de figyelembe vettem az újabb történeti (Kováts 1969), néprajzi és régészeti kutatások (Költő-Szentpéteri 1988) eredményeit, valamint a fennmaradt helyi hagyományokat is. A 13 magyar és a 3 horvát eredetű népesség vizsgálatára a helyi tüdőszűrésekkel párhuzamosan került sor, míg Szülőkön a polgármesteri hivatal felkérő levéllel hívta be vizsgálatra a mind a négy ágon német eredetű nagyszülőktől szármázó 24-60 éves férfiakat és nőket. A Lakócsán 1 napos, Potonyban 1/2 napos szűrési idő miatt e két horvát eredetű népesség adatait összevontan dolgoztam fel. A tüdőszűrések alkalmából a helyi szervezők az 1828. évi összeírásban, valamint az 1848 előtti egyházi anyakönyvekbenszereplőcsaládnevekfigyelembevételével irányították hozzám a szűrésen megjelent 24-60 éves férfiakat és nőket. Sor került a vizsgálatra önként jelentkező távolabbi vidékiek mérésére is, de ezek adatait a feldolgozás előtt elkülönítettem. A vizsgálat fő célkitűzései az alábbiak voltak: 1. A vizsgálatra jelentkezők embertani jellegei alapján meghatározni a Somogy megyeiekre jellemző főbb embertani adatokat. 2. Megállapítani, milyen mértékben maradtak fenn a honfoglaló magyaroknál gyakori embertípusok. 3. A jelenlegi embertani képet milyen mértékben befolyásolhatta a továbbélő későavar és szlovén népességek beolvadása (Borovszky 1914), a 11 Somogy megyei besenyő település magyarrá válása (Lackovits 1972), valamint a megyébe a 17-18. században betelepült horvátokkal és németekkel való keveredés. 4. Az újabb népesedéstörténeti kutatások szerint az 1696-os országos összeírásban szereplő adatokhoz képest Somogy megye lakossága nagyobb mértékben maradt fenn az oszmán-török hódoltság végére és a telepes eredetűnek tartott népességek is részben fennmaradt községekből „rajzottak ki" (Kováts 1969), ezért kívánatosnak látszott a vizsgálatok eredményei alapján azt is mérlegelni, mennyiben állnak közel, vagy különböznek a telepes eredetűnek tartott magyar népességek az őslakosnak minősülöktől. 5. A keveredés mértékének tanulmányozásához szükségesnek látszott annak megállapítása is, milyen embertani jellegek jellemzők a megyében élő horvát és német származásúakra, valamint adataikat lehetőleg összehasonlítani a horvátországi horvátokkal, más délszláv nyelvű népcsoportokkal, il-