Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története

198 MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF 1 Sextus Aurefius Victor: Históriáé Romae Breviárium, caes. 40.10-től. Antverpiae, 1629. 157. 2 Alexander Scheiber:

Jewish Inscriptions in Hungary. Budapest, 1983. 399.; Scheiber Sándor-Féner Tamás: ...ós beszéld el fiaidnak. Zsidó hagyományok Magyarországon. Budapest, 1984. és Chanukka 67.; „1980-ban a 2. ásónyomban 30 cm mélyen, ólomból készült trenderii (játékkocka) került elő a Zamárdi avar-temető ásatásakor." Bárdos Edith régész szíves közlése. Zamárdi, 1991. augusztus 1. 3 Veszprémi Püspöki Levéltár. Veszprémi káptalan magánlevéltára. 8. Contractus. Siófok, 1780-1829. 4 Calendarium Dioecesanum Cleri Weszprimiensis ...locorum et personarum. Weszprimii. Ту. С. Szammer. 1812. 57.; Fényes Elek: Magyarországnak ...mostani állapotja. Pest, 1839. 420. 5 Veszprémi Püspöki Levéltár. Uo. 3. Intimata dicast. et Repraesentationes. A kézirat rendelkezésemre bocsátásáért ezúton is köszönetet mondok dr. Körmendy József püspöki levéltárigazgatónak és Csonka László püspöki könyvtárosnak. 6 Uo. 5.; és kiegészítve Fischer Jenő (Siófok, sz. 1884). szíves levélbeli közlésével. Budapest, 1979- február 21. 7 Kőszegi Ferenc (Siófok, sz. 1901). Hangfelvétel: 1977. március 7. 8 Lukács Károly:Siófok fürdő fejlődése (1863-1943). Siófok, 1946. Egyetemi Ny. Budapest, 5. - Vö.: Matyikó Sebestyén József: Adalékok a siófoki zsidóság történetéhez. Siófoki városi tanács tájékoztatója. 1986. december. 41.; 1867-ben a következő zsidó családok laktak Siófokon: Braumann, Brejer, Brück, Büchler, Fischer, Fleischman, Freud, Glanez, Grosz, Hirsch, Karpe/esz, Kohn, Koppstein, Krausz, Kremsier, Luria, Muth, Náthán, Neumann, Révész, Rotschild, Sámuel, Schiffer, Steiner, Stem, Waldhauser, Weinberger, Weisz, dr. Zalai. - Dorogi Ferenc és Rothschild Imre szíves szóbeli közlése. Siófok, 1991. május 31. Az adatok pontosítását a siófoki zsidótemető síremlékeinek feliratai alapján végeztem. 9 A hitközség megalakulási adatainál Fischer Jenő (S\ótok, sz. 1884). és Weisz László (Siófok, sz. 1905). egybehangzó kéziratos feljegyzéseit és szóbeli kiegészítéseit vettem figyelembe. Kutatásaim során megállapítottam, hogy Újváry Péter (Szerk.): Magyar Zsidó Lexikon. Bp. 1929. 792. Siófok adatai tévesek! Az 1875-ös alakulás évét írásban és szóban is megerősítette és további kutatásokra ösztönzött dr. Scheiber Sándor professzor. Budapest, 1971. november 12. Azért is szükséges ezt megjegyezni, mivel a lexikon adatait'felhasználó írások kritika nélkül közlik a lexikon helytelen adatait.; Fischer Jenő (Siótok, sz. 1884- Budapest, 1981). Szülei régi rabbicsalád leszármazottai voltak, édesapja ortodox rabbi vizsgát tett, és bár nem lett rabbi, mint az akkor alakult siófoki hitközség vezetője szolgálta a közösséget. Középiskoláit Kismartonban végezte, ahol nagybátyja, Kutna Salamon volt a rabbi, akinek pedig elődje nagyapja, Gottlieb Fischer, mint nyugdíjas rabbi ott élt. Siófokon egy fakereskedő lerakatát vezette évtizedeken át. Gyermekkorában együtt játszott a szomszéd család kisfiával, Kálmán Imrével, akiből világhírű zeneszerző lett, s akinek siófoki szülőháza múzeum. Tanulmányait Münchenben folytatta, majd fakereskedő lett és 1960-ig ebben dolgozott. Végigharcolta az első világháborút, őrmesterként szerelt le. Több kitüntetést kapott, köztük a török ezüst félholdat is. A nagy kataklizma után családjával Pécsett telepedett le, ahol először az alakuló hitközségben lett elöljáró, majd tíz éven át a Dél-Dunántúli Izraelita Községkerület elnökeként működött. „Ott tartotta kezét a magyar zsidóság ütőerén. Élő lelkiismeret volt. A történeti hagyomány továbbéltetője és szószólója." - írta Fischer Jenőről nekrológjában Landeszman György. 10 Matyikóné Nagy Éva:'Siófok iskolatörténete. Siófok. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. dr. Kanyar József. Siófok, 1989. 667. 11 Rothschild Imre (Siófok, sz. 1909). siófoki lakos közlése. 12 Dorogi Ferenc (Siófok, sz. 1924). „Ebbe a magánóvodába 10-12 jobbmódú gyerek járt. Édesanyám ezt 1922-ig csinálta. Az épületet a nagyapám hozatta rendbe, s ez a Fő utcán a jelenlegi Szolgáltató KTSZ helyén volt. Magán óvodaként működött" - siófoki lakos közlése.; Tólinger Sándorné (Siófok, sz. 1889). mesélte róla: „Nagyon jó hírnévnek örvendett a Fő utcán lévő „zsidó óvoda." Anna lányom még a Sámuel Arankához \гх\. Az ő óvodájában tanulta 5 éves korában e verset: „Itt a fejem: itt van ni! Tessék jól megfigyelni. Itt a szemem, itt a szám. Itt pedig az orrocskám. Ajkam alatt az állam, rajta csinos szakállam. Két felül a jobb karom, bal karom. Istenhez imádkozom." Közli Matyikó Sebestyén József.-Mesék, históriák, legendák Siófokról. Egy 102 esztendős parasztasszony emlékei. = Somogyi Hírlap, 1991. március 9. 8. 13 U. o. 9.; „Általában a hitközségeknél, mint a siófoki is volt automatikusan hitközséggel együtt működött a Chevra Kadisa, azzal a kiegészítéssel, hogy a pénzügyi elszámolás módjait azt külön intézték. Én Rabin Zoltán idejére emlékszem, aki természetszerűen azért lett az elnöke, mivel a leggazdagabb ember volt. Egyes alkalmakkor; például temetéskor, esküvő esetén vitték körül a szent perselyt, amelynek bevételét a Chevra Kadisa használta fel. Hasonlóan a szombat délelőtti és az ünnepek délelőttjén a Tóra felolvasásakor, a felhívott, megtisztelt emberek fölajánlottak pénzösszegeket, főként a Chevra Kadisa részére (snóderolás). Az ilyen alkalommal a Tóra olvasó (előimádkozó) hangosan hozta tudomására az istentiszteleten résztvevőknek, hogy a felhívott milyen összeget és milyen célra ajánlott fel. Nagy ünnepekkor természetes dolog volt, hogy az első ember akit fölhívtak a Tórához a legnagyobb ünnepen Siófokon a leggazdagabb ember volt. A nagy ünnepeken általában a jómódú embereket hívták fel a Tóra olvasáskor. Ünnepeken 5, szombaton 7 embert tiszteltek meg." Elmondta: Dorogi Ferenc (Siófok, sz. 1924). Gyűjt.: Matyikó Sebestyén József, Siófok, 1991. június 6. 14 U.o. 13. ; A Purímot Ádár 14-én ünneplik. Ez a keresztény naptában valamikor február 27. és március 18. közé esik. 15 Glanez Gusztáv (Siófok, sz. 1903.). Hangfelvétel: Budapest, 1989. február 12. 16 Preysz Gusztáv: Siótok mint fürdőhely. = Vasárnapi Újság, 1893. 406. 17 de Châtel Ottó Budapest, 1980. június 1 -jén írott levele. Siófoki Polgármesteri Hivatal irattára 2622/1980. Glatz Henrik

(Pressburg, 1844. június 4. - Budapest, 1905. augusztus 9.) nagyvállalkozó. A Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója - De Châtel Ottó dédnagyapja -, aki sokat tett Siófok fürdővárossá való fejlesztése területén. de Chatel Ottó ajándékozása révén került a város tulajdonába a Siófokitengeri fürdőmelletti villákcímű 110x80 JEGYZETEK