Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története
A SIÓFOKI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE 189 inkább urbanizálódó városnak a közművelődését is, művelődési állapotát is elősegítették. Itt kell megemlítenünk mindenekelőtt Ady Endrét, aki a Sió Szállóban lakott; Krúdy Gyulát- aki felesége, Várady Zsuzsa révén kötődött Siófokhoz - és Jókai Mórt, aki életének utolsó nyarát töltötte itt, feleségével, Nagy Bellával'a Batthyány és a Mártírok útja sarkán lévő Fekete-villában. 2 De sorolhatnánk a többi írót-művészt: Karinthy Frigyest, Rejtő Jenőt, Horváth Jánost, a nagy irodalomtörténészt, Bohuniczky Szefit'xs, akik írásaira bizonyára hatott a sajátos siófoki élet is. A művelődési élet kibontakoztatására a századfordulótól nagy hatással volt az, hogy 1905-ben létrejött az első siófoki nyomda. Nem volt nagy nyomda, de a helyi igényeket kielégítve, jelentős társadalomszervező erőt képviselt és nagyban hozzájárult a település urbanizációs célkitűzéseinek megvalósításához. Az első nyomdatulajdonos Weisz LipótvoW, akinek a nyomdájában 2 szedő, 2 szedőtanonc, 1 gépmester és valószínűleg 2 berakónő dolgozott. A nyomdában több hetilapot is nyomtattak: 1907. július 28-tól a Balatonpart (Magyar Tenger) с hetilapot: a Balatonvidék c. hetilapot 1908. május 31-től és a Magyar Tengere, hetilapot, amely 1907. január-július 21-ig önállóan jelent meg, majd 1907. július 28-tól beolvadt a Balaton-partba 1 * 1915-ben egy jóval szerényebb nyomda is létesült Siófokon, (Singer Károlyé), amely egészen 1944-ig állt fenn. Singemek Tabon volt előbb üzeme; 1911-ben költözött Siófokra. A Singer-nyomdában fennállása alatt átlagosan 1 szedő, 1 gépmester, 1-2 tanonc és 2 berakónő dolgozott. Egy amerikai- és egy kézisajtóval volt fölszerelve. 29 1945 utáni években Krausz ImrénekMO\\ Siófokon nyomdája, ami, 1949 végén, a nyomdák államosításakor szűnt meg. Rabbik: Tanítók: 1875 Dessauer Mór rabbi Rónai Adolf Klein József rabbi 1900 Grosz Farkas főrabbi Herczog Mór(?-1933) 1940 dr. Fábián Tibor főrabbi Goldberger Pál(1934-1940) Kabos Endre (1940-1942) Dorogi Ferenc (1943) A siófoki hitközség neológ volt, ami annyit jelentett, hogy modernek voltak. Ezek egy része megtartotta a kósert, s Húsvétkor külön edényből ettek. Az akkori közösség 30%-a volt ennyire vallásos. A nagy ünnepeken pl. Hosszúnapkor Siófokon minden keresztény üzlet is bezárt - 3 vagy 4 volt -, mert teljesen megbénult a forgalom. Előre tudták a Kilitiek, Ádándiak, Szabadiak, hogy ilyenkor felesleges Siófokra menni, mert minden üzlet zárva van. 1923 után siófoki lakosokból alakult bérlőcsoport (Csarnogurszky, László, Rabin) „Siófok Fürdőbérlő és Fejlesztő Rt." néven hat évig hasznosította a fürdőintézményeket, amelynek részvény többsége 1929 nyarán az Ertlcsaláö - „Balatoni Gyógyfürdők és Nagyszállók Rt." - saját kezelésébe mentek át és maradtak is a második világháború végéig. Siófok idegenforgalmának fellendülése, a modern vendéglátás kialakulása, az európaivá fejlődés, amely világvárosi színvonalat jelentette, az Ertl-fivérekha\\atlan szakértelemmel és kellő anyagi befektetéssel végzett munkájának volt az eredménye, A Baja környékéről Siófokra származott három Ertl-testvér (dr. Ertl József, Ertl Jenő és Ertl István) tizenöt esztendőn át fokozódó beruházásokkal, gondos és szakavatott vezetéssel Siófokot a balatoni fürdőkultúra legkorszerűbb és külföldiek által is egyre látogatottabb üzemévé fejlesztette. Az ízléses Rózsa-liget, angol park, a tengerparti plage-ok mintájára kiképzett fövenyfürdő, sportpályák: (lovas akadályversenypálya, galamblövő, lawntenisz, tornatér) s a mondain szórakozóhelyiségek: bár, színház, játékkaszinó, jacht- és lóversenyek gondoskodtak a vendégek szórakoztatásáról. A fürdőszállók éttermét Cannes-ből hozatott konyhamester vezette, hogy a külföldi nyaralóközönség legkényesebb igényeit is kielégíthessék. A mindmegannyi vendégforgalmi vonzóerő a már európai hírre szert tett fürdő látogatottságát rohamosan emelték. 30 A siófoki zsidók a város szellemi életében is tiszteletreméltó helyet töltöttek be. 1934-ben vetődött fel a múzeumszervezés gondolata dr. Lukács Károly (18821954), a „balatoni tudományok lelkes művelője" révén. A múzeum szép anyag felett rendelkezett, ami a Balatoni Halászati Rt. szakgyűjteményeként szerepelt 1945 előtt. 31 A háború alatt az épület erősen megsérült, a múzeum anyaga pedig teljes egészében elpusztult. A siófoki sportéletben, az SSC utódjaként 1929 után alakult önálló Siófoki Sport Egyesület mecénásai között találjuk dr. Kertész Dezsőt - a helység egykori fogorvosát -, aki egész keresetét az egyesület fönntartására fordította. További mecénások az itt élő kereskedők: a Freudcsa\ád, Rabin Zoltán fakereskedő, Kelemen András, dr. Hegedűs Béla voltak. Föltétlen meg kell emlékeznünk Pártos Arthúrrólnevét városunkban utcanév őrzi -, aki 1936-tól irányította és szervezte a Magyar Úszó Egyesületet, több mint harminc évig annak titkára, majd örökös tiszteletbeli főtitkára, a Siófoki Sport Egyesületnek alapító tagja, örökös elnöke és a balatoni sportnapoknak egyik szervezője volt. Jellemének, emberségének szép példáját mutatta 1943-ban, mikor a budafoki munkatábor 200 főnyi munkaszolgálatos alakulatából élete kockáztatásával mentette társait, részint kórházba helyeztetéssel. 32 A gettóban történt baleseteknél a kiépített pince-alagutakon keresztül szállította a sebesülteket a kórházba. 1945 után Pártos Arthur Siófokon rendezte meg az Országos Sport Kongresszust, az első siófoki sportnapokat, megelőzve az ország más városait. A MUSZtól ez alkalomból a „Komjádi plakett"-et kapta elismerésül. Több szakosztály, az úszó-, a vízilabda-, vívó-, torna- szakosztály munkájában közvetlenül is részt
