Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története

188 MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF összejöttek, beszélgettek, dominóztak, sakkoztak, táncoltak, színielőadásokat tartottak.

15 Goldberger Pál, az izraelita iskola tanítója 1934-ben megszervezte a Kiss József Ifjúsági Kört, amelynek keretében számos műkedvelő előadást is rendezett. Az ifjúsági egyesület utolsó nagysikerű rendezvénye 1944. március 8-án volt, amelyben minden korosztály szerepelt, a műsor forgatókönyvírója, és rendezője Dorogi Ferenctanító volt. A fürdőélet nagyarányú fejlődésnek indult miután Glatz Henrik (Glatz Oszkár festő édesapja) által alapított „Siófok-Balatonfürdő Rt'1893. július 18-án ünnepélyesen megnyitotta a Siófok gyógyfürdőt. Nem véletlenül jósolhatta meg Preysz Gusztáv, hogy „Siófok nemcsak mint gyógyhely, hanem kedvező fekvésénél, s kitűnő vasúti és hajózási összeköttetéseinél fogva mint kirándulási hely is igen kies, s fejlődése kétségkívül rövid idő alatt még nagyobb lendületet fog venni."

16 Jellemző a Balaton-táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jórésze festőművész volt. Ennek köszönhető az, hogy az 1880-as években Siófokon egy „festőtelep" is létesült. Thán Mór, Vágó Я£/(1888), Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) (1889) és Töpyessy Artúr (1890) villája állt már ebben az időben.

1 Sajnos az évente itt töltött időszaknak 1919 után nem volt folytatása és így nem tudták megvetni annak a ma is hiányzó és társadalmi igényként jelentkező Képtárnak az alapját, amire különben Siófok régtől fogva hivatott volt. Ekkor Siófokon 6 szálloda volt 300 szobával. Ebből három: a Hullám, Sió és a Központi Szálló a Siófok Balatonfürdő Rt. tulajdona, a másik három: a Fogas, Korona és a Gizella-udvar magánvállalkozóké. Az érkező vendégek a telep 60 villájában és a községi lakosok házaiban vesznek ki lakást.

18 Nagy hagyománya volt ezen a tájon a vendégfogadásnak, a vendéglátásnak. Az első világháború előtt a Balatont ismerő vendég jól tudta, hogy fogasszeletet roston a Cservény/' bácsinál sütik legízletesebbre, a Fogas Szálló éttermében, s hogy ott Sovánka Nándor muzsikáját kell élvezni. A bécsi csonthús és a tyúkleves Karpelesz Jankánál a Balaton Szállóban volt a legzamatosabb. A vízparton, a telepi étteremben Váradynál - Krúdy Gyula apósa - a franciás ételek és sültek kedvelői tanyáztak. A Royal Szálló híres vendéglősénél még Magyar! Imre muzsikált - hangversenyezett.

19 Az emlékezettel elérhető legrégibb zsidó mészárszék a Mutn-csa\áöé volt - az 1910-es években Muth JózsefvezeWe - aki csak kóser húst árusított. Később létesített zsidó mészárszéket Strumpf Sámuel és Neubauer Pál, ez utóbbi üzletet fia, Neubauer Dezső vette át. Ezekre a mészéros- és hentes üzletekre az volt a jellemző, hogy vevőik főleg az iparosokból, kereskedőkből, meg a tisztviselőkből álltak. Rövidesen megnyílik Blau Jónás, ortodox kóser rituális penziója, a Frenkl-penzió és a Batthyány u. 2. sz. alatt a Rosenbaum-penzió, valamint Balatonújhelyen az Otthon-penzió, melyben 17 szoba bérelhető, napi négyszeri étkezéssel, előidényben 8 P, főidényben 10 P-ért. Siófok a balatoni kirándulások központja lévén, kikötőjéből óránként indultak a hajók és motorosok a Balaton minden tája felé.

20 1875-től megindult a nagy egyéniségeket felvonultató Siófoki Színészet is. 1900-ban épült a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai, s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. Közben a századfordulóra a Balaton egésze, de ezen belül különösképpen Siófok, a Balaton egyik legjelentősebb üdülőhelyévé vált. Az 1900-as években mintegy 140 zsidó lakott Siófokon. Az 1920-ban tartott népszámláláskor 368, 1939-ben 487, 1941-ben pedig 506 fő. Ekkor a lakosság 10%-a volt izraelita vallású.

22 A hitközség tagjai közül a legtöbben ún. kis egzisztenciával rendelkeztek. Voltak ugyan nagykereskedők, jó keresetű ügyvéd, orvosok és panziósok is, így a Hirschek, Rabinok, Freudok, Braumannok, Gombos, Brück, Radó, dr. Hegedűs Béla, dr. Pick Benő, dr. Kertész Dezső és dr. Friss Emil. Az utóbbi az a rendkívül tehetséges férfi, aki különben ügyvédként tevékenykedett, adja ki az első helyi lapot Siófok és Vidéke címmel 1924. július 20-án. Dr. Friss Emilmártírhalált halt 1944-ben. A századelőn kiadott első kis útikalauz már látogatott fürdőhelyként ismertette Siófokot, megállapítva, hogy a magyar fürdőéletnek új és magasabb színvonalát mutatja be: „hamisítatlan világfürdő jellege van."

23 A fürdőhelyen a tudományos és művészvilág éppúgy képviselve volt, mint a pénzarisztokrácia. A monarchia országaiból sokszáz vendég járt üdülni Siófokra, akik a pihenésen kívül szórakozni is kívántak. Rendelkezésre álltak az úgynevezett kurszalonok, legalábbis olyasféle intézmények, mint a nagyobb nyugati fürdőhelyeken, de Karlsbaadban és Pöstyénben is lévők, amelyek sokoldalú szórakoztató és kulturális lehetőségeket nyújtottak. Ennek megfelelően kávéház, olvasó- és zongoraterem, az úgynevezett hölgyterem álltak a vendégek rendelkezésére.

24 A konszolidáció kezdete óta (1922) a siófoki vendégforgalom főként a polgárokra épült, a magyar és osztrák zsidóság kedvenc üdülőhelye volt. A nyaralók 80%-a zsidó, ezért nem pejoratív hangsúllyal nevezték Siófokot „zsidófoknak'^ A fürdőigazgatóság különösen nagy súlyt helyezett a gyermekek testi nevelésére, ezért egész külön sporttelep állt rendelkezésükre, ahol Fodor Károly műegyetemi vívómester adott oktatást tornából, különböző szabadtéri játékokból, atlétikából, vívásból, de ő tanította az úszást, az evezést, sőt a táncot is.

26 A század első éveiben kezdődött el az írók idevándóriása is, természetesen nyaralás cáljából, de kétségtelen, hogy nyaralásuk nem múlt el egy puszta üdülésként, hanem a mindjobban városiasodó és mind-