Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Henkey Gyula: Segesdi magyarok etnikai embertani vizsgálata
SEGESDI MAGYAROK ETNIKAI EMBERTANI VIZSGALATA HENKEY GYULA Bevezetés A mai Segesd község Alsósegesd és Felsősegesd egyesítéséből alakult ki 1945 után. Alsósegesd már a tatárjárás idejében fennállott, IV. Béla király is megpihent itt, amikor 1241-ben a tatárok elől Dalmácia felé menekült. A török megszállás időszakában Alsósegesd Segesdvár, Felsősegesd Várossegesd megjelöléssel szerepelt. A török adólajstromok szerint a lakosság 1554 és 1571 között jelentősen növekedett. Az oszmán-török kiűzése után Alsósegesden 15, Felsősegesden 17 háztartást írtak össze. 1 Az 1828. évi összeírásban Alsósegesd 202, Felsősegesd 161 családfővel szerepel. A nevek túlnyomó többsége magyar, horvát eredetű családnevek 9 százalékban mutathatók ki (4,0%-ban Alsósegesden, 14,3%-ban Felsősegesden), de ezek közül 1%-a a szlovák nyelvből is levezethető. A segesdi katolikus esperes-plébános szóbeli közlése szerint a horvát hangzású családnevek 1780-tól kezdve szerepelnek az egyházi anyakönyvben, e családok ősei ebben az időben szegődtek el a felsősegesdi gróf Széchényi uradalomhoz. A Borovszky-felé megyei monográfiában 2 Segesd a legeredetibb Somogy megyei magyar községek között szerepel. Az 1910-es népszámlálás során Alsósegesden a lakosság 99,8%-a, Felsősegesden 97,8%-a volt magyar anyanyelvű, Felsősegesden 2% német anyanyelvűként szerepel. Az alsósegesdiek kb. 2/3 részében reformátusok, 1/3 részében római katolikusok, a felsősegesdiek 96%-ban római katolikusok voltak. A felvétel és feldolgozás módszere A segesdi etnikai embertani vizsgálatokra 1986-ban a tüdőszűrésekkel párhuzamosan került sor. Összesen 129 személy jelent meg a vizsgálaton, közülük 125 őslakos, 4 bevándorolt volt. Az utóbbiak vizsgálati lapjait feldolgozás előtt elkülönítettem. A 125 őslakos közül 60-60 a 24-60 éves férfiak és nők száma, a feldolgozás ezen korcsoport adataira épül. A méreteket Martin 3 technikájával vettem fel, a leíró jellegek tekintetében figyelembe vettem Martin előírásain kívül a Weninger 4 által leírt szempontokat is. A szemszínt a Martin-Schulz, a hajszínt Fischer-Saller tábla alapján rögzítettem. A méretek és jelzők átlagait (x) és varianciáit (s 2 ) az 1., a kvalitatív jellegek megosztását a 2. táblázatban adom meg. A segesdiek hét méretét, két jelzőjét és hét kvalitatív jellegét a Hiemaux-féle távolság számítással 5 összehasonlítom hat dunántúli magyar népességgel (5. táblázat). A hat összehasonlított népesség adatai a 3. és a 4. táblázatban láthatók. A segesdi férfiak méreteinek és jelzőinek szigma rációit 6 a 6. táblázatban adom meg. Eredmények Testmagasság A segesdi 24-60 éves férfiak átlagos termete magas, a nőké nagyközepes. Az összehasonlított népességek közül a férfiaknál a telepes eredetű ceceiek kivételével a többiek termete magas, a nőknél a csömödérieké és az őriszentpéterieké magas, a segesdieké és a többi négy népességé nagyközepes. Hazánkban 1987 végéig általam vizsgált 118 község és mezőváros népességei között férfiaknál a csömödériek után a segesdiek testmagasságának átlaga a legnagyobb, több mint 5 cm-rel magasabb az eddigi magyar átlagnál. Fej h ossz A segesdi férfiak és nők feje egyaránt „hosszú". Az összehasonlított népességek közül a férfiaknál a segesdiek, a nőknél a ceceiek feje a leghosszabb és mindkét nemnél a darányiak feje a legrövidebb. Fejszélesség A segesdiek és az összehasonlított népességek feje mind a férfiaknál, mind a nőknél a széles kategóriába esik. A legfokozottabban széles a vörsi férfiak és a segesdi nők, legkevésbé széles a cecei férfiak és a csömödéri nők feje. Homlokszélesség A segesdi férfiak és nők homloka a magyar átlaghoz képest - mely a férfiaknál 112,88, nőknél 109,61 mm - fokozottabban széles. Az összehasonlított népességek közül a vörsi férfiak és a segesdi nők homloka a legszélesebb és mindkét nemnél a ceceieknél a legkevésbé széles. Járomfvszélesség A segesdi férfiak és nők járomíve egyaránt széles. Mindkét nemnél a széles kategóriába sorolható az
