Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Visy Zsolt: Római bronzmérleg Gyékényesről

RÓMAI BRONZMÉRLEG GYÉKÉNYESRŐL VISY A Somogy Megyei Múzeum régóta őriz egy hiányos bronzmérleget, amely ismeretlen körülmények között Gyékényesen került elő, majd jutott a múzeumba, ahol 4784. szám alatt leltározták be. 1 Az 1. ábrán, valamint az 1. képen bemutatott gyorsmérleg (statera) meglévő része bronzból készült. Megmaradt a teher­kar a két felfüggesztéssel, valamint a teherlánc óme­ga-alakú legelső tagjának egy része. A teherkar ön­téssel készített henger, amelynek falvastagsága 0,6­0,9 mm, átmérője pedig 18-21 mm között mozog. A nagyobb átmérő a hiányzó erőkar felé esik. A henge­res tag hossza 183 mm, végét egy, a csővel egybe­öntött profilált korong, majd egy abból kinyúló erős, átfúrt fül zárja le. A korong átmérője 29 mm, a fülé 22 mm. Az utóbbi tartotta a mintegy 500 mm magas, eredetileg ómega-alakú, 2 négyzetes átmetszetű bronz­szálból hajlított függesztőtagon keresztül az eredetileg valószínűleg kettős teherláncot. 3 A hengeres teherkar két ellentett oldalához egy-egy elálló bronztag kap­csolódik, amelyeket minden jel szerint együtt öntöttek ki a hengeres résszel, mivel sem a cső külsején, sem pedig belsejében nem látszik szegecselésnek vagy hegesztésnek nyoma. Két oldal bevagdalással díszí­tett, 3 mm vastag, fordított T-alakú tag látható a te­herlánc karikájához közelebb eső felfüggesztési he­lyen (II. állás), amelynek 34 mm magasan kiemelkedő része egyensúlyhelyzetben eltűnt a felfüggesztő lánc és kampó öntött első tagjának villás végei között. Ha­sonló az I. felfüggesztés is, itt azonban a fordított T­alakú tag külső vége nem fogazottan díszített, hanem egy kiemelkedés után hosszan elnyúlva (18 mm) ha­tározott vonalban végződik. 4 Az I. és II. felfüggesztő lánc és kampó első tagjait ugyancsak öntéssel készítették azonos öntőmintából. A villás végződések fölött profilált korong, majd egy abból kinövő kettős, konvex és konkáv módon profi­lált, gömbölyű formákat mutató tag, végül pedig egy ehhez kapcsolódó erős karika látható. Az egyensúly­helyzet mutatásában is szerepet játszó tagok magas­sága 71-71 mm, a gömbrész átmérője 19 mm. Mind­kettőhöz egy-egy csavart bronzkarikával összekap­csolt, lapos bronzlemezből kivágott és hajlított kampó tartozik, amelyek a mérlegnek az I. és a II. pozícióban való fölfüggesztésére szolgáltak. A bronzkarikák kissé hiányosak, de jelen formájukban is oldhatatlan kötés­sel kapcsolják össze a kampókat és az öntött tagokat. A kampók alsó végei kikerekednek, átfúrásuk után ide ZSOLT kapcsolódtak a karikák. Hosszú, egyenes, kissé hátra hajló száruk van, amely éles törésben megy át egy nagyjából félköríves kampóba. A kiszélesedő félkör­íves rész hátoldalának két szélét mindkét kampón ár­kolás kíséri, amelynek díszítő funkciója mellett mere­vítő szerepe is volt. A kampók elvékonyodó végei éles törés után félköríves formában vissza vannak hajlítva, így alakult ki a középső császárkori mérlegek oly gya­kori kampóformája. A teherkar hengeres teste viszonylag jó megtartású, bár helyenként olyan korróziós károkat szenvedett el, hogy palástja átlyukadt. A rúd erőkar felé eső vége egyenes vonalban végződik, jelezve, hogy a mérleg­rúd több részből állt. Az egyenes végződés azonban részben ugyancsak korróziós veszteségeket szenve­dett, helyenként hiányos. Nyilvánvaló, hogy a mérleg rúdjának további részét egy olyan rúd alkotta, amelyet a meglévő csöves részbe lehetett betolni és a két részt ilyen módon összekapcsolva mérésre alkalmas­sá tenni. Az összekapcsolás bizonyítéka az a kerek lyuk, amely a megmaradt teherkar végétől 39 mm-re található; átmérője 4 mm. Az erőkar rúdja tehát úgy volt méretezve, hogy a teherkar csöves végébe éppen be lehessen csúsztatni mintegy 5 cm mélyen, és ott szorosan álljon. A valószínűleg nem véglegesen és oldhatatlanul beerősített szegecs a két mérlegkarrész hosszirányú illesztésének pontosságát is szolgálta, és egyben megkönnyítette a gyorsmérleg egyszerű táro­lását és szállítását, mivel a szegecs kihúzása után a mintegy 55 cm hosszú 6 mérlegrúd „összecsukhatóvá" vált, mivel kisebb, rövidebb darabokra lehetett szét­szedni. Bár nem kizárt, hogy a hiányzó rész is bronz­ból volt, az a valószínűbb, hogy valamilyen kemény­fából esztergálták, mivel egy hasonló típusú mérleg csöves bronzrészének belsejében A. Mutz alma- vagy körtefarostokat talált. 7 Ebben az esetben hiányzik a gyékényesi bronzmérlegről az a mintegy 5 cm hosszú, egyik végén korongosán lezárt bronzcső, amelyet a farúd másik végére húztak rá. 8 A gyékényesi gyorsmérleg két állású mérleg volt, két fölfüggesztése két különböző egymást kiegészítő tartományban való mérést tett lehetővé. A szentesi gyorsmérleg kapcsán bemutatott számítási mód 9 le­hetővé teszi, hogy hiányos mérlegek metrológiai sa­játságait is meg lehessen állapítani, beleértve a hiány­zó mozgósúly értékét is. A számításokhoz fölhasznált értékek a teherkarok hosszai, valamint a hozzájuk tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom