Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Visy Zsolt: Római bronzmérleg Gyékényesről

RÓMAI BRONZMÉRLEG GYÉKÉNYESRŐL VISY A Somogy Megyei Múzeum régóta őriz egy hiányos bronzmérleget, amely ismeretlen körülmények között Gyékényesen került elő, majd jutott a múzeumba, ahol 4784. szám alatt leltározták be.

1 Az 1. ábrán, valamint az 1. képen bemutatott gyorsmérleg (statera) meglévő része bronzból készült. Megmaradt a teherkar a két felfüggesztéssel, valamint a teherlánc ómega-alakú legelső tagjának egy része. A teherkar öntéssel készített henger, amelynek falvastagsága 0,60,9 mm, átmérője pedig 18-21 mm között mozog. A nagyobb átmérő a hiányzó erőkar felé esik. A hengeres tag hossza 183 mm, végét egy, a csővel egybeöntött profilált korong, majd egy abból kinyúló erős, átfúrt fül zárja le. A korong átmérője 29 mm, a fülé 22 mm. Az utóbbi tartotta a mintegy 500 mm magas, eredetileg ómega-alakú,

2 négyzetes átmetszetű bronzszálból hajlított függesztőtagon keresztül az eredetileg valószínűleg kettős teherláncot.

3 A hengeres teherkar két ellentett oldalához egy-egy elálló bronztag kapcsolódik, amelyeket minden jel szerint együtt öntöttek ki a hengeres résszel, mivel sem a cső külsején, sem pedig belsejében nem látszik szegecselésnek vagy hegesztésnek nyoma. Két oldal bevagdalással díszített, 3 mm vastag, fordított T-alakú tag látható a teherlánc karikájához közelebb eső felfüggesztési helyen (II. állás), amelynek 34 mm magasan kiemelkedő része egyensúlyhelyzetben eltűnt a felfüggesztő lánc és kampó öntött első tagjának villás végei között. Hasonló az I. felfüggesztés is, itt azonban a fordított Talakú tag külső vége nem fogazottan díszített, hanem egy kiemelkedés után hosszan elnyúlva (18 mm) határozott vonalban végződik.

4 Az I. és II. felfüggesztő lánc és kampó első tagjait ugyancsak öntéssel készítették azonos öntőmintából. A villás végződések fölött profilált korong, majd egy abból kinövő kettős, konvex és konkáv módon profilált, gömbölyű formákat mutató tag, végül pedig egy ehhez kapcsolódó erős karika látható. Az egyensúlyhelyzet mutatásában is szerepet játszó tagok magassága 71-71 mm, a gömbrész átmérője 19 mm. Mindkettőhöz egy-egy csavart bronzkarikával összekapcsolt, lapos bronzlemezből kivágott és hajlított kampó tartozik, amelyek a mérlegnek az I. és a II. pozícióban való fölfüggesztésére szolgáltak. A bronzkarikák kissé hiányosak, de jelen formájukban is oldhatatlan kötéssel kapcsolják össze a kampókat és az öntött tagokat. A kampók alsó végei kikerekednek, átfúrásuk után ide ZSOLT kapcsolódtak a karikák. Hosszú, egyenes, kissé hátra hajló száruk van, amely éles törésben megy át egy nagyjából félköríves kampóba. A kiszélesedő félköríves rész hátoldalának két szélét mindkét kampón árkolás kíséri, amelynek díszítő funkciója mellett merevítő szerepe is volt. A kampók elvékonyodó végei éles törés után félköríves formában vissza vannak hajlítva, így alakult ki a középső császárkori mérlegek oly gyakori kampóformája. A teherkar hengeres teste viszonylag jó megtartású, bár helyenként olyan korróziós károkat szenvedett el, hogy palástja átlyukadt. A rúd erőkar felé eső vége egyenes vonalban végződik, jelezve, hogy a mérlegrúd több részből állt. Az egyenes végződés azonban részben ugyancsak korróziós veszteségeket szenvedett, helyenként hiányos. Nyilvánvaló, hogy a mérleg rúdjának további részét egy olyan rúd alkotta, amelyet a meglévő csöves részbe lehetett betolni és a két részt ilyen módon összekapcsolva mérésre alkalmassá tenni. Az összekapcsolás bizonyítéka az a kerek lyuk, amely a megmaradt teherkar végétől 39 mm-re található; átmérője 4 mm. Az erőkar rúdja tehát úgy volt méretezve, hogy a teherkar csöves végébe éppen be lehessen csúsztatni mintegy 5 cm mélyen, és ott szorosan álljon. A valószínűleg nem véglegesen és oldhatatlanul beerősített szegecs a két mérlegkarrész hosszirányú illesztésének pontosságát is szolgálta, és egyben megkönnyítette a gyorsmérleg egyszerű tárolását és szállítását, mivel a szegecs kihúzása után a mintegy 55 cm hosszú

6 mérlegrúd „összecsukhatóvá" vált, mivel kisebb, rövidebb darabokra lehetett szétszedni. Bár nem kizárt, hogy a hiányzó rész is bronzból volt, az a valószínűbb, hogy valamilyen keményfából esztergálták, mivel egy hasonló típusú mérleg csöves bronzrészének belsejében A. Mutz alma- vagy körtefarostokat talált.

7 Ebben az esetben hiányzik a gyékényesi bronzmérlegről az a mintegy 5 cm hosszú, egyik végén korongosán lezárt bronzcső, amelyet a farúd másik végére húztak rá.

8 A gyékényesi gyorsmérleg két állású mérleg volt, két fölfüggesztése két különböző egymást kiegészítő tartományban való mérést tett lehetővé. A szentesi gyorsmérleg kapcsán bemutatott számítási mód

9 lehetővé teszi, hogy hiányos mérlegek metrológiai sajátságait is meg lehessen állapítani, beleértve a hiányzó mozgósúly értékét is. A számításokhoz fölhasznált értékek a teherkarok hosszai, valamint a hozzájuk tar-