Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Németh Péter Gergely: A Köröshegyi kelta kard

A KOROSHEGYI KELTA KARD NÉMETH PÉTER GERGELY 1987-ben Medgyesi László teherfuvarozó (Siófok, Bláthy O. u. 1.) a Kereki-Homokbányában avar temető leletmentését végző Költő Lászlónak egy töredékes, de jó megtartású kardot adott át. (1. ábra) A toktöre­dékek „lejártak" a kardról. Később az előkerülés hely­színét is megmutatta, a leletet egy már nem művelt homokbányában találta, a kard „kiállt az oldalfalból", a bányaművelés szintjétől kb. 120-150 cm-re volt, egyéb lelet nem került elő. Többszöri terepbejárások során a bánya területén őskori és középkori kerámia­töredékek mellett kelta kerámia is előkerült: nagyobb edény válltöredéke, 1 (VI. t. 1.) A kard restaurálás előtti rajza (l-ll. t.) a toktöredékek elhelyezkedését is mu­tatja. Az előkerülés helyszíne minden bizonnyal azonos a Draveczky Balázs által Birkaaklok néven említett kelta lelőhellyel. 2 A kard ép, csak a tokból hiányzik 1-1 darab, mind­két oldalon. A hüvely díszítése a hiányzó darabokon is folytatódott. A kard négyzetes átmetszetű markolat­nyújtványa kettős gombban végződik. Mindkét gomb felül árkolt, az alsó gomb árkolásának formázata nye­regalakú. A markolatnyújtványon ferde, egyenes be­vágások láthatók. A kard válla asszimetrikus, erősen levágott. A penge középbordája enyhén kiemelkedő, a penge éle helyenként töredezett. A kard vége leke­rekített. A korróziótól letisztított felületen több apró be­ütés látható. A kard hossza 74,7 cm, a markolatnyújt­vány hossza 9,8 cm, a penge legnagyobb szélessége 4,8 cm, a felső markolatgomb átmérője 1,3 cm, az alsóé 1,46 cm. (2. ábra és III. t.) Az előlap felső része maradt meg, a de Navarro-féle típusbeosztásban a tok szája az A2 típusba tartozik. 3 A bevésett minta jól kivehető, helyenként azonban el­mosódott, néhol pedig, ahol korrózió miatt lepattog­zott, a vaslemez felső része hiányos. Ahol a bevésés elég erős volt, a lepattogzott felület alatt is halványan látszik a minta. A díszítés részletezésére később visszatérünk. A töredékes darab hossza 24,9 cm, a legnagyobb szélessége 5,61 cm. (3. ábra és IV. t. 2.) A hátlap töredékén a kardfüggesztő jó állapotban maradt meg. A trapézalakú kiemelkedés szélei ki­emelkednek és közepén bordázott. A felső rögzítő körlap árkolással, az alsó bordával kapcsolódik a kö­zépső taghoz. Az alsó körtagban a rögzítő szeg feje látszik. De Navarro I. e. típusba tartozik. 4 Ezen a tö­redéken a díszítés nagyon rosszul kivehető, de néhol megmaradt. A hátlaptöredék hossza: 16,1 cm, legna­gyobb szélessége 5,4 cm, a függesztő hossza 2,1 cm, magassága kb. 0,6 cm. (4. ábra és IV. t. 1.) A harmadik töredéken a köralakú hüvelyszorítók megmaradtak. 5 A restaurálás során kiderült, hogy a díszítés a hüvelyszorítók alá is benyúlik. A hüvelyszo­rító szalag egyenes. 6 A koptató felső része félgomb­bal indul, majd árkolással díszített, mindkét oldalán beütés látszik, de Navarro I. Ő típusba tartozik. 7 Hossza 16,8 cm, legnagyobb szélessége 4,3 cm. (5-6 ábra és V. t. ) A karc/toktöredékek mintájának leírása 1. Az előlap felső része A bevésett díszt keretelés zárja le, a tok felső ré­szén ez követi a tok ívét. A tulajdonképpeni minta sárkánypár motívummal indul, az állatalakok feje és szeme kettős bevéséssel készültek, „hátuk" szintúgy, melyet vastagabb bevésések emelnek ki. A sárkányok alsó „csőréből" kiinduló kettős vésés egy-egy körré alakul át a minta felső harmadának közepén. A körök belső részén ívelt vonal található, mely a „hátakhoz" csatlakozik. A két kört lefelé mutató virágkehely hang­súlyozza, akárcsak a „hátak" zárásánál egy-egy. A szimmetrikusan megrajzolt „hátak" újabb körökbe mennek át, melyet P-alakú rajzolat oszt ketté. A jobb­oldali minta itt sérült, de a baloldali jól kivehető beütött pont és cseppmotívum után a rajzolat lira formából kinövő maszk-ábrázoláshoz hasonló mintát mutat, melyet alul újabb pont zár le. A restaurálás előtti rajz megerősíti, hogy a maszk-ábrázolás felépítése szim­metrikus. A mintázat további része is csak a baloldali, jobban megmaradt részből következtethető ki, de a jobboldali is minder: bizonnyal hasonló lehetett, legalábbis a tö­redékes rész erre utal. A kettős vésetek keresztezik egymást, majd a bal­oldali részen kettős keretezésbe foglalt két cseppmo­tívum található, a jobboldali rész keretezése is hason­ló, de bonyolultabb mintát foglal magába, mely sajnos nehezen kivehető, vagy talán lótuszvirág, esetleg hár­masforgó (triskeles) lehet. A jobboldali kettős véset lendületes ívben a baloldalra fordul és egy köralakú mintához csatlakozik, melyben nehezen kivehető vé­set található. A kör felett és alatt keretben palmetta­derivátum rajzolódik ki. Mindkét szélső kettős véset

Next

/
Oldalképek
Tartalom