Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Közlemények - Király István Szabolcs: Mayer-féle motor a század elejéről.

MAYER-FÉLE MOTOR A SZÁZAD ELEJÉRŐL KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Az agrártechnika-történeti kutatás 1979-ben kezdődött meg a múzeumunkban, s kisebb-nagyobb megszakításokkal mind a mai napig tart. Ennek szükségességéről megoszlanak a vélemények. Többen, akik képesek átlátni saját tudományterületükön és ismerik Somogy megye múltját úgy látják, hogy a jellegzetes agrármegyében szükség van erre a kutatómunkára. A szerző is ezekhez tartozik. Levéltári, könyvtári kutatásai, a közel két évtizedes gyűjtőmunkája eredményeként ma már részletesebben ismerjük azokat a gépi eszközöket, amelyeket megjelenésüktől fogva a század első harmadáig használtak. írásunkban egy a közelmúltban megtalált belsőégésű motort mutatunk be. Amikor a századfordulón hazánkban is megjelennek az első belsőégésű motorok a mezőgazdaságban, a gőzgép uralma még töretlen.

1 A Köztelek és a Gazdasági Lapok - elsősorban ifj. Sporzon Pál, Oberschall Zoltán, Kármán Tódor és Rapaich Richard tollából egyre több cikket, tudósítást közöl a belsőégésű motorok külföldi bemutatójáról, majd hazai megjelenéséről. Elkészülnek az első költségelemzések, s egyre több érv szól a belsőégésű motor mellett. Hasonló a helyzet, mint az 1860-as években, amikor a gőzgép előnyét bizonyítandó - hasonlították össze a gőzgépet a járgánnyal. (Uo.: Gazdasági lapok 1860-as évekbeli számai) A motorgyártásban élenjáró és a hazai technikai fejlődést is alapvetően befolyásoló Németországban már 1884-ben szerveztek a gazdák számára motorversenyt. Motorfékkel és indikátordiagrammal mérték a motor teljesítményét, egyenlőtlenségi fokát, a tüzelőanyag-fogyasztást és a h ütővízfogyasztást. A vizsgálóbizottság véleménye szerint azonban: a petroleumlokomobilok még nem érték el a tökéletesség azon fokát, amelyet a mezőgazdák ily gépektől föltétlen megkövetelnek."

2 Magyarországon ekkor már Bánki és Csonka szabadalma alapján rendelkezésre állt olyan benzin-petróleum motor - a Ganz és Társa Vasöntő Gépgyár Rt gyártmánya -, amely ifj. Sporzon Pál szerint a legnevesebb külföldi hasonló gépek bármelyikével felveheti a versenyt!"

3 (Uö.: 1. sz. kép) Az 1895-ös statisztikai felmérés szerint hazánkban már 100 különféle motor segíti a cséplést. Somogyban is megjelenik az első motor.

4 A drága állati vonóerő, a növekvő napszámbér, másrészt az olcsóbbá váló és egyre megbízhatóbb szerkezetű motorok kedveznek azok elterjedésének: „a kisgazda ma már nem szívesen gyötri le lovát a járgány hajtással, a nyomtatással és hogy a motorüzem számos előnyét megismervén nagyon szívesen hajlik ilyen beszerzésére.'* Ezt bizonyítják a növekvő számú hirdetések, s a gazdák érdeklődő levelei is.

6 A kisteljesítményű, 2-6 Le-s benzin, illetve petróleummotorok a kisgazdaságok jól bevált gépei lettek. Eredményesen használták cséplésre, szecskavágók, darálók, répavágók, morzsolok, fűrészek, szivattyúk, stb. hajtására. A motorok üzemeltetéséhez kellő számú, jól felkészült gépkezelő is kellett. A budapesti felsőipari isko1. sz. kép