Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Közlemények - Witt Lászlóné: Fejezetek Porrogszentkirály néprajzából

338 WITT LÁSZLÓNÉ Az itt leírtakkal igyekeztem betekintést adni Porrogszentkirály néprajzába. Igaz még bőven lenne miről írni. Hisz minden témakört apró részekre lehetne még bontani, hogy pontosabban lássuk az itt élő emberek múltját, illetve életét. Főleg fontos lett volna még kitérni a szomszédos községekkel való összehasonlításra. Ami lényegesen közelebb hozza ismereteinket az itt élő emberekről. Gyűjtéseim során sok hasonlóságot jegyeztem fel, de eltérés is akadt. Főleg a vallási hovatartozás szabott legnagyobb határt. Különösen kimutatható a szokásokban, öltözködésekben és a táplálkozás rendjében. Ezért tudomásul kell vennünk, hogy minden falunak, községnek meg volt és van a sajátos hangulata, elkülöníthető szokása, vidámabb és zárkózottabb életvitele. Ez utóbbihoz hasonló Porrogszentkirály is. JEGYZETEK 1 Csánki Dezső dr. (szerk.) Somogy vármegye Bp. 655 Porrogszentkirály története (130. oldal) 2 Balogh István: Emlékezés című munkája. Kézirat 1905. Mely - a Méltóságos és Főtisztelendő Gyurátz Ferenc püspök úr által Porrog-Szent-Királyon 1899. évben végzett látogatása. (Evangélikus Irattár) „Még az 1830-as években is vendül beszéltek." (13. oldal) 3 Szijj János - Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (A Csurgói dombság gazdaság- és település- földrajza.-ból utalás a jobbágy felszabadulásra.) 4 Kanyar József- Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár. (Utalás a könyvből) - 110. oldalon 12 napi robotról ír. A 158. oldalon már 52 napi robotot jelez. 159. oldalon már fuvarok alapján történt robot is említve van. 5 Szijj János - Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (A Csurgói dombság- gazdaság- és település-földrajza-ból utalás a kisbirtok, és törpebirtokra.) 6 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből.) - 29. oldalon. „A régi, részben fából készült eke, talyiga, borona, stb. helyét mindinkább vasból készült gazdasági eszközök foglalják el." 7 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből) - 30. oldalon. A vidék fő terményeire. 8 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből) 30. oldalon, (gyümölcstermelés.) 9 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből) 31. oldalon. (Állattenyésztés. „Az állattartás kizárólag a földműveléssel kapcsolatos. Az önellátás itt is fő szempont. „A szarvasmarha tartása álltalános". 10 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből.) „Nem számít igazi polgárnak az, akinek egy szarvasmarhája sincs." 11 Szijj János—Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből.) 32. oldalon. A búza és sertés tenyésztés fontosságára. 12 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből) 35. oldalon. „Az északi rész lakossága Nagykanizsára jár szívesebben." „Minden irányból Csurgóra" Csánki Dezső dr. Somogy vármegye Bp. (312. oldal Kereskedelmi viszonyok.) 13 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből) 31. oldalon. „Tejgyűjtő helye - Tejszövetkezeti helység." 14 Csánki Dezső dr. - Somogy vármegye Bp. (Kereskedelmi viszonyok 312. oldal.) „A kisgazdák mezőgazdasági terméküket a közeli piacokon értékesítették. Az állatokat pedig vásárokon, baromfiakat és a tojást a „tikászok" szedték össze." (Kardos János bácsi emlékezése szerint jegyeztem a „strófát", amit a tikászok énekeltek.) 15 Witt Lászlóné- Adatok Csurgónagymarton népi táplákozásához. (SHH. 1978.) „Állatokat falura járó kereskedőknek, kupecoknak adták el. Tejet a csurgói Tejgyár vette meg." 16 Witt Lászlóné- Adatok Csurgónagymarton népi táplálkozásához (SHH. 1978.) Faedények készítői. 17 Kardos János adatközlő mondta el. „Mester mondva legyen ám! Akkor 5 pengővel több lesz." 18 Balogh István- Emlékezés című munkájából. (1905.) tűzvész Porrog-Szent-Királyon 1895-1896. években. 19 Szijj János- Csurgói Könyvtár IV. Kötet. (Utalás a könyvből) 36., 37., 38. oldalon. - Épületek alaktana. 20 Witt Lászlóné - Adatok Csurgónagymarton népi táplálkozásához. (SHH. 1978.) Knézy Judit- A sertéshús fogyasztása és tartósítása Somogy megye parasztságánál. (1950-1960) Somogy néprajza 2. 21 Knézy Judit- XVIII-XIX. századi viseletadatok Somogyból. (Házivászonból készült kisruhára utalás) 22 Csánki Dezső dr. Somogy vármegye Bp. (199. oldalon) „A hajviseletnek egy különös maradványa az úgynevezett csimbók-viselet." Saját gyűjtésemhez a következő adatközlők adtak segítséget: Kardos János, Horváth Jánosné, Porcsa Ferencné porrogszentkirályi lakosok. Ezenkívül több ember megkérdezésével sikerült egyeztetni az adatokat. Köszönetet mondok a sok adatszolgáltatásért. Külön kiemelve Kardos János bácsit. IRODALOM Csánki Dezső dr. (szerk.) Somogy vármegye Bp. Balogh István (1905.) Emlékezés. - Méltóságos és Főtiszteletes Gyurátz Ferenc püspök úr álltai Porrog-Szent-Királyon 1899. évi május 28-án.tett látogatásáról. Szijj János (1937.) A csurgói dombság gazdasági és település-földrajza. (Csurgói Könyvtár) Kanyar József (1967.) Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár Knézy Judit (1978.) XVIII-XIX. századi veseletadatok Somogyból. Somogyi Múzeumok Közleményei, Kaposvár Knézy Judit к sertéshús fogyasztása és tartósítása Somogy megye parasztságánál. (1950-1960) Somogy Néprajza. Kaposvár