Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Majer József: Baláta-tó zoológiai felmérése (különös tekintettel a madárfaunára) (1989-1990) Zoological surveying of Lake Baláta (with special regard to bird-fauna)

BALÁTA-TÓ ZOOLÓGIAI FELMÉRÉSE 323 a) Halak osztálya Mintavételezés a Bojsza-tóra és a Kis-Balátára terjedt ki. Mindössze 5 fajt sikerült megfogni (Cyprinus carpio, Carassius carassius, Alburnus alburnus, Tinea tinea, Lepomis gibbosus). Védett fajokat eddig nem sikerült kimutatni, de további vizsgálatokat kell még végezni. b) Kétéltűek osztálya Megtalált fajok: Barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis), erdei béka (Rana dalmatina), mocsári béka (Rana arvalis), kecskebéka (Rana esculenta), tavi béka (Rana ridibunda), vöröshasú unka (Bombina bombina), leveli béka (Hyla arborea), pettyes gőte (Triturus vulgaris), tarajos gőte (Triturus eristatus). c) Hüllők osztálya Regisztrált fajok: Fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), lábatlan gyík (Anguis fragilis), keresztes vipera (Vipera berus) fekete és normál változata, vízi sikló (Natrix natrix), erdei sikló (Elaphe longissima), mocsári teknős (Emys orbicularis). A megfogott fajok legfontosabb méreteit is rögzítettük. d) Madarak osztálya A madártani adatfelvételezés során 5 területet különböztettünk meg, amelyek jellegüknél fogva másmás madáregyüttest tartanak el (1. táblázat és 1. térkép). 1. Tölgyesek (Querceto-Ulmetum, Quercetum petraeae- cerris asphodeletosum). E területeken jelentősek az öreg, magasra nőtt fák, amelyek között számos odvas is van, biztosítva ezzel az odúlakók megtelepedését, de itt költött a fekete gólya is. Gyep- és cserjeszintje egyaránt gazdag. 2. Telepített tölgyes (Quercetum petraeae-cerris pteridietosum), amely Querceto-Ulmetum-ba van átváltóban. 3. Mélyebb részeken égerlápok és égeresek (Carici elongate-Alnetum). 4. A fűzláp (Salicetum cinereae caricetosum elatae), amely a terület nyugati részét szegélyezi. Olyan élőhelyet képez, amelynek önálló madáregyüttese van. Itt főleg a rekettyefűz alkot szinte átjárhatatlan sűrűséget. Helyenként öreg tölgyek és égerek tarkítják, amelyek lehetővé teszik számos arborikol és dendrikol fajnak a megtelepedését. 5. Az írtásrét és kaszáló (Tuskósi rét, Moliniatum coeruleae). Az 1. élőhely jellegéből eredően a leggazdagabb mind a fajösszetételt, mind pedig a fészkelő párok számát illetően (1. táblázat). Az öreg faállományú erdők lehetővé tették nagyszámú dendrikol faj megtelepedését. A 2 számú, ültetett tölgyes madáregyüttese az előbbihez hasonló fajösszetételű, de annál némileg szegényebb. Itt feltételezhetően a keményfaerdők madáregyüttesének terjeszkedését, illetve korábbi területének visszahódítását figyelhetjük meg (1. táblázat). . A faunaelemek megoszlása minőségében és arányaiban is természetesen az előbbihez hasonló. . A térkép jelmagyarázata Nyílt víz és Lemno-Spirodeletum Trapetum natantis Nymphaeetum albo-luteae Scirpo-Phragmitetumphragmitetosum Scirpo-Phragmitetum glycerietosum maximae Scirpo-Phragmitetum typhetosum angustifoliae Calamagrostetum canescentis Caricetum elatae Glycerietum plicatae Deschampsietum caespitosae Caricetum appropinquatae Calamagrosti-Salicetum cinereae Cariceto elongatae-Alnetum hottonietosurn Cariteo elongatae-Alnetum caricetosum Cariceto elongatae-Alnetum urticetosum Fraxino-angustifoliae-Alnetum Fraxino angustifoliae-Carpinetum Quercetum robori-cerris pteridietosum Quercetum robori-cerris carpinetosum Pinus silvestris ültetvény Sphagnum előfordulás Airo-Vulpietum magasles