Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Majer József: Baláta-tó zoológiai felmérése (különös tekintettel a madárfaunára) (1989-1990) Zoological surveying of Lake Baláta (with special regard to bird-fauna)

BALÁTA-TÓ ZOOLÓGIAI FELMÉRÉSE (különös tekintettel a madárfaunára) (1989-1990) MAJER JÓZSEF Zoológiai kutatások előzményei Hosszabb, rendszeres zoológiai vizsgálatot a Baláta-tó természetvédelmi területen, Marián Miklóson kívül, eddig még nem végeztek. Néhány napos tanulmányozásra azonban több kutató felkereste a tavat és a környező élőhelyeket (Földvári, 1929, Vasváry, 1937). Dudich Endre, Éhik Gyula, Vásárhelyi István zoológusok, 1927 áprilisában kutattak a láp környékén és megtalálták a keresztes vipera fekete változatát (Vipera berus var. prester). Nattán Miklós 1937- és 1940ben több ritka lepkefajt gyűjtött, így pl. az iglice bagolylepkét (Chloridea ononis Schiff.). Hommonay Nándor 1955-ben és 1956-ban az Országos Természetvédelmi Tanács megbízásából madármegtelepítési kísérleteket végzett. Baláta mikroklímája egészen sajátságos, aminek magyarázata a homokos talajban, a nagyfokú talajnedvességben és a sűrű növényzet okozta nagyobb párolgásban keresendő. A tó medrében, amely a környezeténél valamivel mélyebben fekszik, még nyáron is erős az éjszakai lehűlés, ezért gyakori a ködképződés és a harmatképződés. A láp hűvös, párás mikroklímája teszi érthetővé az itt szigetszerűen fennmaradt postglaciális eredetű fajok előfordulását. Vizsgálati helyek leírása A vizsgálati periódusban Borhidi elkészítette a terület új vegetáció térképét (1. térkép). Az avifauna szempontjából fontosabb helyek a következők. A láp körüli magasabb részeket gyertyános-tölgyes (Quercetum robori cerris carpinetosum) és cseres tölgyes (Quercetum robori cerris pteridietosum) erdők borítják. Bent a lápban is találunk égeres foltokat. Az égeres sávon belül a fűzláp (Calamagrostis-Salicetum cinereae) vagy fűzbozót következik. Ezek a sűrű rekettyefűzesek számos énekesmadár költőhelyei. A láp keleti és nyugati oldalán láprét (Calamagrostetum canescentis) található, amelyet a másfél méter magasra is megnövő lápi nádtippan (Calamagrostis neglecta) alkot. Még beljebb haladva vízzel borított területek, az igazi mocsár, láp következik. A déli, valamint a magasfigyelő előtti észak-keleti részen, a sekély vízben találjuk a zsombékost. A mélyebb vízben nádasok (Scirpo-Phragmitetum glycerietosum maximae) és gyékényesek (ScirpetoPhragmitetum typhetosum angustifoliae) következnek, a gyér vízimadár állomány élőhelyei. Anyag és módszer Kutatásunk az ízeltlábúak néhány rendjére terjedt ki. Gyűjtéseket végeztünk, fűhálózással, Malaisecsapdával talajcsapdázással és egyeléssel is. Felméréseink faunisztikai vizsgalatok mellett, a diverzitás változásának figyelemmel kísérése céljából, mintakvadrátokban történő mennyiségi felvételezéseket is magukba foglaltak. Az alapállapot felméréséhez egyelő gyűjtéseket is végeztünk. A rendelkezésünkre álló két esztendő egy elfogadható faunakép megadásához messze nem volt elégséges. A környezeti hatások változásának indikálására egyik jól bevált módszer a talajcsapdázás. A jellegzetesebb csoportok közül a Coleopterák Carabidae család fajai, valamint az Isopodidea fajok igen alkalmasak a faunaváltozás jelzésére. Ezeket a munkálatokat még folytatjuk. A gerincesek felmérése A vizsgálati terület gerinces faunájáról 1957-ben jelent meg egy összefoglaló dolgozat (Marián). Az elmúlt 32 esztendő során újabb, módszeres kutatások, a Baláta-tó természetvédelmi területen nem folytak. Vizsgálatainkat az eltelt időn kívül, a következők indokolják: A növényzetben lezajló természetes szukcesszió, valamint az egyéb környezeti tényezők (savas esők, erdészeti tevékenység, más antropogén hatások, stb.). Célunk az, hogy a jellegzetes élőhelyek talajfelszíni mezofaunáját, a cserjeszint magasságának megfelelő repülő rovar, valamint a gerincesformát kvalitatív és a lehetőségekhez képest kvantitatív módszerekkel elkezdjük felmérni. Vizsgálati eredmények A gerincesek kutatása során az alábbi adatokhoz jutottunk: A védett terület mozaikszerűen összetett. Az egymás mellett lévő növénytársulások sokszor nemcsak fajösszetételükben, de jellegükben is különböznek, ami a fauna diverzitásában is feltételezhetően jelentkezik.