Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Majer József: Baláta-tó zoológiai felmérése (különös tekintettel a madárfaunára) (1989-1990) Zoological surveying of Lake Baláta (with special regard to bird-fauna)

BALÁTA-TÓ ZOOLÓGIAI FELMÉRÉSE (különös tekintettel a madárfaunára) (1989-1990) MAJER JÓZSEF Zoológiai kutatások előzményei Hosszabb, rendszeres zoológiai vizsgálatot a Balá­ta-tó természetvédelmi területen, Marián Miklóson kí­vül, eddig még nem végeztek. Néhány napos tanul­mányozásra azonban több kutató felkereste a tavat és a környező élőhelyeket (Földvári, 1929, Vasváry, 1937). Dudich Endre, Éhik Gyula, Vásárhelyi István zooló­gusok, 1927 áprilisában kutattak a láp környékén és megtalálták a keresztes vipera fekete változatát (Vi­pera berus var. prester). Nattán Miklós 1937- és 1940­ben több ritka lepkefajt gyűjtött, így pl. az iglice ba­golylepkét (Chloridea ononis Schiff.). Hommonay Nándor 1955-ben és 1956-ban az Országos Termé­szetvédelmi Tanács megbízásából madármegtelepíté­si kísérleteket végzett. Baláta mikroklímája egészen sajátságos, aminek magyarázata a homokos talajban, a nagyfokú talaj­nedvességben és a sűrű növényzet okozta nagyobb párolgásban keresendő. A tó medrében, amely a kör­nyezeténél valamivel mélyebben fekszik, még nyáron is erős az éjszakai lehűlés, ezért gyakori a ködképző­dés és a harmatképződés. A láp hűvös, párás mikro­klímája teszi érthetővé az itt szigetszerűen fennmaradt postglaciális eredetű fajok előfordulását. Vizsgálati helyek leírása A vizsgálati periódusban Borhidi elkészítette a terü­let új vegetáció térképét (1. térkép). Az avifauna szempontjából fontosabb helyek a következők. A láp körüli magasabb részeket gyertyános-tölgyes (Quer­cetum robori cerris carpinetosum) és cseres tölgyes (Quercetum robori cerris pteridietosum) erdők borítják. Bent a lápban is találunk égeres foltokat. Az égeres sávon belül a fűzláp (Calamagrostis-Sali­cetum cinereae) vagy fűzbozót következik. Ezek a sűrű rekettyefűzesek számos énekesmadár költőhelyei. A láp keleti és nyugati oldalán láprét (Calamagros­tetum canescentis) található, amelyet a másfél méter magasra is megnövő lápi nádtippan (Calamagrostis neglecta) alkot. Még beljebb haladva vízzel borított területek, az igazi mocsár, láp következik. A déli, va­lamint a magasfigyelő előtti észak-keleti részen, a se­kély vízben találjuk a zsombékost. A mélyebb vízben nádasok (Scirpo-Phragmitetum glycerietosum maximae) és gyékényesek (Scirpeto­Phragmitetum typhetosum angustifoliae) következnek, a gyér vízimadár állomány élőhelyei. Anyag és módszer Kutatásunk az ízeltlábúak néhány rendjére terjedt ki. Gyűjtéseket végeztünk, fűhálózással, Malaise­csapdával talajcsapdázással és egyeléssel is. Felmé­réseink faunisztikai vizsgalatok mellett, a diverzitás változásának figyelemmel kísérése céljából, minta­kvadrátokban történő mennyiségi felvételezéseket is magukba foglaltak. Az alapállapot felméréséhez egye­lő gyűjtéseket is végeztünk. A rendelkezésünkre álló két esztendő egy elfogad­ható faunakép megadásához messze nem volt elég­séges. A környezeti hatások változásának indikálásá­ra egyik jól bevált módszer a talajcsapdázás. A jelleg­zetesebb csoportok közül a Coleopterák Carabidae család fajai, valamint az Isopodidea fajok igen alkal­masak a faunaváltozás jelzésére. Ezeket a munkála­tokat még folytatjuk. A gerincesek felmérése A vizsgálati terület gerinces faunájáról 1957-ben je­lent meg egy összefoglaló dolgozat (Marián). Az el­múlt 32 esztendő során újabb, módszeres kutatások, a Baláta-tó természetvédelmi területen nem folytak. Vizsgálatainkat az eltelt időn kívül, a következők indo­kolják: A növényzetben lezajló természetes szukcesszió, valamint az egyéb környezeti tényezők (savas esők, erdészeti tevékenység, más antropogén hatások, stb.). Célunk az, hogy a jellegzetes élőhelyek talajfel­színi mezofaunáját, a cserjeszint magasságának meg­felelő repülő rovar, valamint a gerincesformát kvalita­tív és a lehetőségekhez képest kvantitatív módszerek­kel elkezdjük felmérni. Vizsgálati eredmények A gerincesek kutatása során az alábbi adatokhoz jutottunk: A védett terület mozaikszerűen összetett. Az egy­más mellett lévő növénytársulások sokszor nemcsak fajösszetételükben, de jellegükben is különböznek, ami a fauna diverzitásában is feltételezhetően jelent­kezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom