Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Józan Zsolt: 1992 A Zselic darázsfaunájának (Hymenoptera, Aculeata) állatföldrajzi és ökofaunisztikai vizsgálata Zoogeographical and ecofaunistic examination of the Zselic Hills digger wasp fauna (Hymenoptera, Sphecoidea)
282 JÓZAN ZSOLT Sárospatakon a Bodrog partján (1990. 06. 20.). Magyarország faunájára új. Ammoplanus handlirschi (Gussakovskij, 1931) Kaposvár: Hangárdomb, 1988. 06. 28., 4 hím; Lipótfa: Ótelek, 1988. 07. 31., 1 nőstény. - Palearktikus elterjedési!, meleg- és szárazságkedvelő állat. Magyarországon szórványosan került elő. A Dunántúlon csak Buda környékén, Csopakon és a Tapolca-patak mentén gyűjtötték. Dél-Dunántúlon elsőként a zselici lelőhelyekről közöljük előfordulását. Fészkét löszfalakon építi. Ammoplanus hofferi (Snoflák, 1943) - Boldogaszszonyfa, 1987. 08. 15., 1 nőstény; Lipótfa: Bánya, 1988. 07. 31., 1 nőstény: Szenna: Rinnya, 1987. 05. 19., 5 nőstény. - A Pastinaca sativa és a Senecio jacobaea virágán került elő. - Közép-Európában elterjedt melegkedvelő állat. Hazánkban eddig mindössze hét lelőhelyét közölték (Bajári 1957, Benedek 1970, 1979). Dél-Dunántúlon ezek ez első ismert előfordulásai. Fészkét szintén löszfalakon találtuk. Tachysphex fugax {Raöoszkowski, 1877) - Kaposvár: Cser, 1966. 08. 13., 1 nőstény. A mediterrán területek lakója, a Kanári-szigetektől az Arab-félszigetig (El Riad) találták meg. Közép-Európából ezideig csak svájci előfordulását közlik {Balthasar 1972). Faunaterületünkhöz legközelebbi előfordulásai Nis és Velence {Pulawski 1971). Nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence faunájára is új. Tachysphex grandii (Beaumont, 1965) - Kaposvár: Rómahegy, 1965. 07. 29., 2 hím. - A mediterráneumban szélesen elterjedt faj, de előkerült az Örményfennsíkon, Türkméniában és Kazahsztánban is. Közép-Európa melegebb tájain szórványosan került elő (Csehszlovákia, Ausztria). Magyarországon csak Simontornya lelőhelyét ismertük {Pulawski \§1X). Az utóbbi években többfelé sikerült megtalálni: Tihanyi-félsziget, Kiskunsági Nemzeti Park, Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet {Józan 1985b, 1986, 1989). A természettudományi Múzeum gyűjteményének átvizsgálása bizonyosan hozzájárulna a faj hazai elterjedésének ismeretéhez. Tachysphex tarsinus (Lepeletier, 1845) - Horváthertelend: Hunka-domb, 1988. 06. 12., 1 hím; Kaposvár: Rómahegy, 1965. 08. 03., 1 hím. - A palearktikum déli részén szélesen elterjedt állat. Európában északabbra, Franciaországban, Németországban és Lengyelországban számos lelőhelyről ismerjük. Délen Spanyolországtól Görögországig találták meg. {Pulawski 1971). Néhány szerző a gyakori T nitidus (Spin.) változatának tartja. A hím genitáliák felépítése alapján bizonyossá tehető a faj önállósága. Magyarországon másutt is számíthatunk előrfordulására. A Természettudományi Múzeum Tachysphex anyagának revíziója is indokolt. Miscophus concolor (Dahlbom, 1844) - Kaposvár: Rómahegy, 1965. 07. 29., 1 hím. - Franciaországból, Csehszlovákiából ismeretes ritka faj, melyet újabban Magyarországon, a Kiskunsági Nemzeti Parkban (Nagybugac, Kisbugac) is sikerült megtalálni {Józan 1986, Karsai Л 988). Nitela fallax{Koh\, 1884) - Almamellék: Terecsenypuszta, 1988. 07. 17., 1 nőstény; Szenna: Muszkavágás, 1988. 08. 03., 1 nőstény. - Ritka közép-európai faj. Magyarországon eddig Kecskeméten, Kisbugacon és a Tapolca melletti Szent György-hegyen került elő. Száraz fatörzseken, faoszlopokon sikerült gyűjteni. Crossocerus acanthophorus (Kohl, 1892) - Csertő: Szőlőhegy, 1988. 06. 29., 1 nőstény. - Közép-Európában elterjedt ritka állat. Horvátországban, Svájcban, Tirolban, Dél-Szlovákiában és Erdélyben került elő. Az utóbbi években megtalálták a Tihanyi-félszigeten {Józan 1989) és Bugac: Kisbugacon is {Kársat''1988). Crossocerus exiguus (Van der Linden, 1829) - Gálosfa: Dobos-hegy, 1986. 06. 11., 1 hím; Kaposvár: Szentjakab, 1986. 07. 04., 1 hím. - Szintén KözépEurópában elterjedt. Csehszlovákiában elég ritka {Balthasar ЛЪ17). Magyarországon a Dunántúl kistájain került elő szórványosan, ám gyűjtötték Őrszentmiklóson is {Móczár 1958). Crossocerus nigritus (Lepeletier et Brullé, 1834) (=pubescens Shuckard, 1837) - Lipótfa: Bánya, 1989. 07. 04., 1 hím. - Széles elterjedésű palearktikus faj. Közép-Európában bár sokfelé előfordul, de nem gyakori. Magyarországon ezideig csak a Budai-hegyekben és Orszentmiklóson került elő. Lestiphorus bilunulatus (Costa, 1869) - Bárdudvarnok: Diás, 1988. 07. 31., 1 nőstény; Bőszénfa: Ropolypuszta, 1983. 08. 05., 1 nőstény; Kaposhomok, 1991. 08. 16., 2 nőstény, 2 hím. - Az Angelica silvestris virágáról került elő. - Igen ritka, Közép-Európából ismert faj. Magyarországon az első lelőhelyeit csak néhány éve ismerjük a Zselicből, Külső-Somogyból és a Vértesből {Józan 1985a). Hoplisoidespunctuosus (Eversmann, 1849) - Bárdudvarnok: Diás, 1988. 07. 31., Kaposhomok, 1991. 08. 16., 1 nőstény. - Az Angelica silvestris-en repült. Meleg- és szárazságkedvelő mediterrán állat. KözépEurópában már meglehetősen ritka. Magyarországon régebben csak Csepelről, Máriabesnyőről, Őrszentmiklósrói és a Velencei-tó környékéről ismertük {Bajári 1957). Dél-Dunántúlon csak Pécsről került elő {Józan 1985a).
