Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Uherkovich Ákos- Nógrádi Sára: 1992: Some data to the Trichoptera fauna of Drava River, Hungary Néhány adat a Dráva magyarországi szakaszának trichoptera faunájához
A DRÁVA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK TRICHOPTERA FAUNÁJA 277 UHERKOVICH ÁKOS-NÓGRÁDI SÁRA: NÉHÁNY ADAT A DRÁVA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK TRICHOPTERA FAUNÁJÁHOZ Összefoglaló A hazai nagy folyók tegzeseiről ezidáig igen kevés tanulmány látott napvilágot. Chantaramongkol(1983) a Duna, Uherkovich és Nógrádi'(1990) a Tisza és a Körösök faunájáról közölt adatokat. A Dráva magyarországi szakaszáról e rovarcsoportról semmi ismeretünk sem volt korábban. A Dráva takintélyes, 40 000 km 2-nyi vízgyűjtővel rendelkező, bővizű folyó (átlagos vízhozama 620 m 3 /sec, júniusban 875, februárban 400 m 3 /sec az átlaghozam). Hosszú darabon határfolyó Magyarország és Jugoszlávia (Horvátország) között. 1989-ben Szentborbáson, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság telepén a folyótól néhány méterre fénycsapdát állítottunk fel. 80 wattos higanygőzlámpával működött szakaszosan, 7-szer 10 napig, április 28. és november 2. között. A csapda ölő- és konzerváló anyaga etilénglikol volt. A 70 éjszaka alatt 44 faj 5065 hím és 15 976 nőstény példányát, összesen 21 041 tegzest fogott. Ennek több, mint egyharmadát július 25. és augusztus 4. között, míg április-májusban és október-novemberben az összes mennyiségnek 1%át sem fogta meg. Az egyes időszakokban fogott anyag mennyiségét, valamint az egyes fajok mennyiségi összesítő adatait az 1. és 2. táblázatban adjuk meg. Részletesen ismertetjük az összes faj gyűjtési adatait is. Az anyag mintegy kétharmada a Hydropsyche fajokhoz tartozik, a Hydropsyche nőstények mennyisége csaknem 60 %-ot ér el. Ez jellemző a lassan folyó vizekre {Nógrádi és Uherkovich 1988). 2 faj mennyisége meghaladta a 10 %-ot (Ceraclea dissimilis Steph. és Neureclipsis bimaculata L). Ugyancsak gyakori folyóvízi faj az Anabolia furcata Brau., Halesus tesselatus Ramb. és Psychomyia pusilla F., ezeknél általában jóval ritkább a Setodespunctatusf'., Ceraclea annulicornis Steph., Cyrnus trimaculatus Curt., Goera pilosa F. és az Ithytrichia lamellaris Eaton. A gyűjtések legjelentősebb eredménye a Platyphylax frauenfeldi Brau, számos példányának begyűjtése volt. Ezt a rendkívül ritka fajt leírása óta csak néhány helyen gyűjtötték. McLachlan (1874-1890) és Malicky (1975, 1979, 1989) tesz említést előfordulásáról. Magyarországról első két előfordulását Újhelyi (1981a, 1981b) közölte, később ismertté vált a Zselicből is két további lelőhelyről {Nógrádi еъ Uherkovich1990). Azóta 2 további fénycsapdában találtuk példányait, majd 1989 őszén a szentborbási csapda fogta összesen 51 példányát (40 hímet és 11 nőstényt), október 25. és november 2. között. Nyilvánvaló, hogy a lárvák a Drávában élnek, ugyancsak a Drávából rajzottak ki a Sumonyban és a Barcsi tájvédelmi körzetben gyűjtött példányok. A többi hazai lelőhely közelében kicsi, lassú folyású, tiszta vizű patakok vannak. A ritkább fajok közül a Lypephaeopa Hag., Cyrnus trimaculatus Curt., Ithytrichia lamellaris'Eaton és Ceraclea annulicornis Steph. viszonyait is tárgyaljuk, valamint ezen fajok elterjedési térképét is megadjuk.
