Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Varga Éva: „A cseperkekalap” K. Pap János színművei

244 VARGA ÉVA tások tárgyát képezhetné a darabok népi vonásainak, nyelvezetének elemzése. Sőt, gazdagíthatná a képet K. Pap János közírói tevékenységének megismerése. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium műkedvelő előadásra ajánlotta színműveit. Közülük kettő klasszikus irodalmi alapanyagot használ fel: Mikszáth Kálmán, illetve Tompa Mihály elbeszélését. Itt jegyezzük meg, hogy érdekes lehetőséget kínál az eredeti művek és a feldolgozások összehasonlítása, valamint választ lehetne kapni arra a kérdésre is, miért éppen ezeket a darabokat dolgozta fel K. Pap János. Megannyi kérdés (pl. milyen az a vidéki szellemi miliő, melyben szerzőnk alkotott, stb.), melyet jelen munka szerzője további kutatások elvégzése után, egy nagyobb szabású szintézis keretében a későbbiekben kíván megválaszolni. XI. Egy-egy társadalmi réteg adott korszakbeli mentalitásának, életszemléletének, életfelfogásának (hogyan gondolkodtak, mi iránt éreztek késztetést, nosztalgiát, milyenek voltak a kor emberének érzései, indulatai, mi elégítette ki ízlését) megismeréséhez nélkülözhetetlen a tömegirodalom tanulmányozása. A kutató belőlük intuíciót kaphat egy-egy kor mélyebb megismeréséhez. E tekintetben K. Pap János művei kuriózumK. Pap János 1861-1944 (fényképmásolat a Magyar Színművészeti Lexikonból. Szerk.: Schöpflin Aladár. III. köt. Bp., én., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete.) A másolatot készítette: Gőzsy Gáborné Blaha Lujza 1850-1926 Follinus Aurél: Náni с népszínművének címszerepében. (Bem. Népszínház, 1889. november 15.) Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tár fényképgyűjteményéből пак számítanak a somogyi irodalomban. Szerzőnket szemmel láthatóan hajtotta a becsvágy, hogy neve fennmaradjon. Középszerű tehetsége következtében és karrierje érdekében kifejtett kiadói tevékenysége folytán tanúi lehetünk annak, miként köt kompromisszumot a kurzussal (jeles, befolyásos személyek előszavai, bírálatai - pl. Rákosi Jenő, majd Hóman Bálint),

41 hogy anyagi és erkölcsi babérokra tehessen szert. K. Pap János irodalmi munkássága jelzi azt is, hogy elmaradottsága miatt Somogy táptalaja volt a haldokló népszínműnek, kifejezője annak is, hogy vidéken általában a középszerűség virágzott. E művek érdemeként említhetjük, hogy számos, azóta már feledésbe merült népi fordulatot (mely az idealizáltság ellenére is felfedezhető), annak idején közszájonforgó népi humort, adomák nyomát őrzik. A meseszövés, dramaturgia tekintetében színműveiben ugyan virtuóz vonásokat fedezhetünk fel, de tartalmilag nem tudott valódi értékeket teremteni. K. Pap János művei feledésbe merültek, mivel a vidéki, alacsonyabb igényű közönség ízlésének (sokszor a politika és ideológia) szolgálatába állt. A kor kutatóinak e vonásai miatt lehetőséget biztosít közönségének megismeréséhez, igazából K. Pap János művei jelenségként s nem irodalmi értékként érdekesek. Tamássy József 1837-1892 Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tár fénykép-gyűjteményéből Fotó: Szentkuty István K. Pap János népszínművének színlapja. Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tár színlapgyűjteményéből K. Pap János és neje Mezey Terézia. 1896. (fényképmásolat: K. Pap János: Csurgói diák. Kaposvár, 1939, Szerző. 89. p.) A másolatot készítette: Gőzsy Gáborné Képek jegyzéke