Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Gál József: Páloskolostor Nagyszakácsiban.
PÁLOS KOLOSTOR NAGYSZAKÁCSIBAN 225 Dózsa után 1 évvel tehát nem érzékelték sem a reformáció előtti - egyházon belüli - válságot, sem a Mohács előtti (magyarországi) külső veszélyt. A remeteség szegénységet fogadó szerzetesei, fogadalmuk legvégletesebb ellentéteként, adósaik ellen a „Legfelsőbb Fórumhoz" fellebbeztek. Kisnemesi birtokokat bekebelezve, már a környék falvaiban terjeszkedve, bérlővé (jobbággyá) süllyesztve a királyi serviensek egykori falujának lakóit, s ezzel is (a hadbavonható elemek számát csökkentve) a mohácsi tragédiát hozták közelebb... De enélkül is elpusztult volna a rend birtokbirodalma. A gazdagság ölte meg őket, hisz a reformációt többek között épp az egyháziak mértéktelen vagyonosodása lobbantotta lángra, ami után újjászületni - csakis a krisztusi szegénység újravállalásával és gyakorlatával lehetett. A magyarországi török uralom alatt erre bőven nyílott lehetőség... A Therpe-birtok a szakácsi kolostor adomány-listáján... „Therpe Mihály mester, királyi szakács Nad Zakachy-ból" 1401 május 24-én úgy döntött, hogy Szakácsiban lévő 3 egész telkét, szőlőket, erdőket, réteket a kolostornak, illetve a falu egyházának adományozza. (A telek egy család megélhetéséhez szükséges terület.) „Ha a lányai a birtokot ...vissza akarnák venni" - kiátkozza őket. Csak sejthetjük, mi indította Mihály mestert és feleségét e kegyetlenül szigorú döntésre májusban. A megkeseredett szülők bosszúművük eszközéül azon intézményt tették meg, amelynek eszmei fényénél lányaik - már puszta létükkel a Teremtés tévedése, elrontott kísérlete voltak. Isten azonban nem fogadta el e haragból nyújtott áldozatot: egy később született fiú örökössel megtoldva visszaküldte.. 51 Szakácsi mértékkel óriási adomány ez a 3 telek. A királyi szakács feltűnő gazdagsága nyilván összefügg „mester" címével is, ami a szakácsi szakácsok feletti fő-séget, magas iskolai végezettséget (vagy mindkettőt) jelenthetett. Adománylevele azonban egy évszázadra ellátta teendőkkel a kolostort. Mindenekelőtt Zsigmond királyt hozta nehéz helyzetbe, mivel udvara eme kulcsembereit nem tudta miből jutalmazni. Ezért a kolostor beiktatását halogatta egy évtizedig, s csak a perjel kérésére ígérte meg azt 1410 őszén. 52 Az ügy azonban újabb halasztást szenvedett. 1456 márciusában, Marcali mezővárosban, Balázs plébános és alesperes házában Therpe Péter, az unoka ismételte írásban, hogy teljesíti nagyapja végakaratát - közvetlen örökösök hiánya esetén, vagyis ha fiai nem születnének, ígérete azonban csak a nagyapa által felajánlott földekre vonatkozik, a később szerzettekre nem, „s csak ha örökös nélkül halna meg" - ismétli a feltételt. 53 Amiből kitűnik: Therpe Péter reménykedik még fiú örökösben, másrészt, hogy a kolostor perjele, János igen-igen erőlteti az ígéret megtartását. S valóban a három telek gazdája majd 4 évtized múltán módosult: 1495-ben, II. Ulászló király idejében. Az egykori vég rendelkezőt tehát ennyi idő alatt sem áldotta meg végzete fiú-örökössel. Ugyanakkor hiábavaló volt a kolostor előretekintő birtok-politikája is. A király t. i. Gondos János és Kovach György szakácsi nemesek kérésére mondta rá, hogy „dobzse", nekik adományozván „néhai Therpe Péter 3 jobbágytelkét, sőt még egy negyedik, déserta - elhagyott - telket" is. 54 A szakácsi pálosok sem hagyták azonban veszni kétes jogaikat. Fellebbezésük eredményeként Ulászló most arra mond igent, hogy Somogy megye ispánja vagy szolgabírái vizsgálják ki az ügyet és Gondos Jánost kényszerítsék a Therpe örökség átadására: Erre a király fel is hatalmazta a végrehajtókat... 55 (Elfelejtette volna, hogy 3 évvel korábban kiknek adta a telket?) De 1499 áprilisában már a szerzetesek is tudták, minő összejátszás áldozata lett 1401-es örökségük. Máté perjel ekkor ugyanis tiltakozott a somogyi konvent előtt a Szt. Domonkos monostor és a szakácsi Mindenszentek plébánia egyháza nevében amiatt, hogy „Gondos János II. Ulászló királlyal magának adományoztatta" a Therpe Péter magszakadása folytán reájuk hagyott birtokot. Ezért hivatalosan és írásban „eltiltja II. Ulászló királyt a nevezett birtokrészek adományozásától, Gondos Jánost és másokat pedig azok elfoglalásától és birtoklásától". 56 (Amely „letiltás" jellemzi az erőviszonyokat: a somogyi erdők mélyéről diktál egy kolostor két ország királyának, aki csak a fenti módon képes hűséges emberét néhány jobbágyteleknyi birtokkal jutalmazni. Jelzi másrészt, hogy a remeteségben szegénységre, imára, böjtre fogadalmat tevő alapító ősök mohó utódai miként fajultak el, örökségvadászattal töltvén imára szánt magányukat...) A „100 éves háború" vesztese itt még a kolostor. Két év múlva ugyanis Therpe Péter özvegye, Erzsébet elismeri a király előtt, hogy néhai férje szakácsi birtokrésze után a neki járó hit-bért és jegy-ajándékot Gondos János kifizette („végkielégítés")... Therpe Péter pedig gyermektelen özvegye halála után földrajzi névkénté\ még egy ideig Szakácsiban. Egy birtokcserénél említik, ahol a kolostor másfél hold szántójának egyik végét határolja „Echterpepetererdeje" nevű erdő... (Néhai Terpe Péter erdeje) Az átokkal pecsételt adomány nem volt tehát kedves odafent: Therpe Mihály szőleit oly feltétellel hagyta a kolostorra, hogyha lányai vissza akarnák azt venni, atyai és anyai átkot vonnak magukra: az átok azonban visszahullt a feladóra, a család kihalt, a kolostor pedig, amely nem nézett ily apróságra, - Moháccsal mindent elveszített... Nagy szakácsok - Nagyszakácsiban A település lakóinak mestersége ismert: itt csak a kolostor irataiban megbúvó történetükről lebbentjük fel a fátylat. 1. Zsigmond király (1387-1437) a bárókkal folytatott negyedszázados küzdelem után talált szövetségest szakácsi kisnemeseiben. Kutatásra vár még, vajon
