Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Gál József: Páloskolostor Nagyszakácsiban.

PÁLOS KOLOSTOR NAGYSZAKÁCSIBAN 219 óriási birtokaiból gazdagon megajándokozta a vidék egyházait, kolostorait. Ezen hosszú és bizonytalan út előtti végrendeletben szerepel a következő mondat: „A Marczalimef/ett/SzenX Domokos remeteségben élő szerzeteseknek egy saját költégen felépített malmot ad ...a Hazugvizen..."

11 Ezen oklevél részletét. - t. i. „A Marczali melletti" - értelmezték úgy, hogy kolostor állott Maczali határában. A Csánki szerkesztette megyei monográfia - háromnegyed évszázada egyetlen elérhető helytörténeti forrás lévén - három nemzedék tudatába plántálta be a két szócskát, kiragadva történelmi és okleveles környezetéből. Láttuk ugyanis, hogy ily kis távolságon belül ez miért volt lehetetlen. A mondottakat megerősíti Guzsik Tamás publikációja is a Levéltári Évkönyv 1986-os számának 8. oldalán.

12 De ezt állapította meg a méltatlanul mellőzött Móricz Béla is 1970-ben elkészült kéziratában. Érvelése ma is helytálló: „a Marcaliban lakó - de Babóchán tartózkodó! - főúr a saját városához viszonyította a kolostor fekvését..."

13 Ezért Írhatta végrendeletében a „penes Marczali" - a „Marczali melletti" kolostort: ami ugyan Szakácsi mellett (nem benne) fekszik, birtokai viszont már a végrendelkező gyermekkorában is annak birtokáig értek, (1382-ben Léta falunál kezdődtek Marcali szomszédságában). így igaz tehát, hogy „Marczali - határa! - mellett" feküdt ama kolostor, a Dráva mellékéről nézve.

14 De a kolostor éppúgy nem volt Marcaliban, miként Szakácsiban. Az 1740-es összeírás „Gadánytól nyugatra", Szakácsival határos Baráti pusztát említ, melynek „napnyugati részén a völgyön most is fönnáll egy Része az régi Puszta Templom küfalainak..."

15 A kolostor - Gadánytól nyugatra - tehát ott állhatott, ahová a település régi lakóinak emlékezete ma is teszi. (2. sz. térkép) Ezen emlékezetet 98 oklevél támasztja alá az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében, amelyek Somogyban Bandi Zsuzsanna közlése folytán vál2. ábra: Szakácsi, helyszínrajz (Guzsik Tamás: Somogy megye múltjából, 1986. Szerk.: Kanyar József) tak hozzáférhetővé.

16 A közel 300 éves történet iratanyagát 1520-22 között egy újabb számbavétel egészítette ki. A pálos rend generálisa, Gyöngyösi Gergely sorra járta a rendházakat és rögzítette létesítésük, megélhetésük fontosabb tényeit. Ezeket az oklevelek elemzésekor részletezzük, itt csak annyit: a somogyi pálos kolostorok között változatlanul Szakácsi szerepel és nem Marcali... Kiknek a rendje, milyen gyakorlati szükséglet hívta életre a pálosokat Magyarországon? Keletkezésük a királyi vármegyék széthullásával, s a nemesi vármegyék kialakulásával esik időben egybe. Egy válságkorszak terméke tehát. Támogatóik is kisnemesek: azok a királyi serviensek, akik II. András birtokpolitikájának áldozataiként az Aranybullában, annak hatástalanságát látva a nemesi vármegyében kerestek védelmet. A feudális nagybirtok virágkorában, az egyház hatalma tetőpontján, a központi hatalom széthullása közben a fenti réteg létbizonytalansága megnőtt. Fenyegető jövője a lesüllyedés a falvak egykori szolganépei közé, jobbággyá. Ha e fenyegetettség családja pusztulásával egészült ki pl. a mongol hordák száguldásai vonalában („Hadút"), - már összeállt azon néhány, esetleg tucatnyi meghasonlott, (földi) élete értelmét vesztett ember, aki az erdő csendjében, távol a világtól, igénytelenül, szótlanul, szegényen élve, imába merülve várt a Végre... (A somogyi pálos kolostorok zömmel a tatárdúlta Észak-Somogyban keletkeztek!...) S bár ezek „eretnek" gondolatok, a korai kolostorok elhanyagolt állapota eléggé igazolja. Pál veszprémi püspök - látogatása után - egyszerűen megtiltja hasonlóak alapítását, az egyházi jóváhagyás, az Ágoston regula szerinti működés joga pedig 45 évet késett. (1263-tól 1308-ig.) De e veszélyeztetett köznemesi réteggel való kapcsolatra utal létrejöttének szmhe/ye is: A királyi szakácsok faluja melletti erdőben, akik részben megtűrik a remete élet e néhány különcét - talán, mert ismerik sorsukat -, másrészt idővel felismerik ez intézmény javukra fordítható előnyeit. (Pl. a királyra vagy távoli rokonokra szálló birtokok „letétbe helyezését" - a kolostorra Íratás formájában, amit azután megegyezéssel tovább használnak...) Ezért virágzik a kolostor a más kolostoroknál elmaradhatatlan gazdag donátor adományozó - kegyúr nélkül. A kisnemesi környezet bőven ellátja hagyatékkal, s amikor 120 év múlva féltucatnyi szakácsi nemes kegyuraságot - védnökséget - vállal a kolostor felett, a szerzetesek birtokai már Léta falutól Szakácsiig, s onnét a Monyorókereki útig húzódnak. Egy tömböt alkot földjük, de újabb adományokkal még 150 évig gyarapodnak. - Ez lesz oka a környezetüktől - eszményeiktől? - való fokozatos elidegenedésnek. E tény igazolását abban láthatjuk, hogy egyre súlyosabb potentátok garantálják új birtokaik sérthetetlenségét, illetve abban, hogy ezek ellenére egyre durvább támadások érik a szerzeteseket és rendházukat a környező falvak lakói részéről.