Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története

A SIÓFOKI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE 199 cm méretű tabló. Ez egy színes rajzsorozat, amely jórészt a múlt század vége táján épült fürdőtelepi nagy villákat ábrázolja, valamint rajzokat a fürdőtelep kezdeti fejlődési szakaszáról. Glatz Henrik legidősebb fia, Glatz Oszkár, jeles festőtanár, a fiatalabb Mátyásfalvy-Glatz Erik ügyvéd, sógora volt Burchard-BélaváryKonrádlőrendházi tag, a későbbi Siófok Balatonfürdő Rt. alelnöke. 18 Matyikó Sebestyén József: Adalékok a siófoki zsidóság történetéhez. = Siófoki városi tanács tájékoztatója. 1986. december. 41 -42. 19 Tólinger Sándorné (Siófok, sz. 1889). Hangfelvétel: Siófok, 1990. november 27. 20 Balatoni útmutató és Héviz ismertetése. (Szerk. Sándor Imre) Bp. Balatoni Iroda Kiadása, é. n. 30-31. 21 Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1931. IV. köt. 116. „Az első adat a város színészetéről 1875-ből szól, amikor Balogh Alajos színigazgató társulata vendégszerepelt Siófokon néhány évig." Kezdetben a főtéren levő Balaton szálloda udvarán játszottak a színészek, majd a szálló tulajdonosa ideiglenes színházhelyiséget emelt 240 ülőhellyel és 20 páhollyal."; Karpelesz Lipót Siófokon született. Tagja volt a községi képviselőtestületnek. Annak idején kávéházat és éttermet építtetett, amelyhez négyszobás szálloda tartozott. Ebben az épületben volt a nyári színkör is, ahol gyakran szerepelt Blaha Lujza és Újházi Ede. Később a színkört lebontották és nagyobb szálló épült a helyén. Az alapító 1906ban hunyt el. Utóda Karpelesz Janka lett, aki az országos hírű Paprika-csárdát létesítette teljesen magyar motívumokkal. - Fókásy László (Budapest, sz. 1895.) Siófok, 1965. augusztus 17.; id. Matyikó József (Siótok, sz. 1891). Siófok, 1967. augusztus 25.; Pintér Károly (Siófok, sz. 1898). Siófok, 1978. október 4.; dr. ZákonyiFerenc (Romonya, sz. 1909). Balatonfüred, 1991. január 31. szíves szóbeli közlései. „Kálmán Imre pályája csúcsán elevenítette fel első találkozását a zenével és a muzsikus világgal. 1888 nyarán Siófokon a többi neves látogató között LiedlFerenc (18561900) operaházi hegedűs is ott volt. Náluk vett ki szobát, hogy zavartalanul gyakorolhasson hangszerén. A gyermek Kálmán Imre először tőle kapott zenei leckéket. Fiatal éveiben, Siófokon ismerkedett meg a színházzal is. Minden nyáron ott sündörgött a házuk közvetlen szomszédjában lévő - Karpelesz Lipótalapította - színház körül." Közli: Matyikó Sebestyén József:ki operett fejedelme. Siófoki Hírek, 1989. 7. sz. 5. 22 Somogy Megyei Levéltár. Siófok község iratai. 1939. 1013. szám., és Az 1920. évi népszámlálás. (I. rész: A népesség főbb demográfiai adatai.) M. Statisztikai Közlemények. 69. k. Budapest, 1923. 55. - Az 1941. évi népszámlálás. (2. Demográfiai adatok községek szerint.) KSH -OL. Budapest, 1976. 365.; Kiegészítve és pontosítva DorogiFerenc (Siófok, sz. 1924). hitközségi adataival. Siófok, 1991. június 12. 23 Siófok. Bp., ifj. Kellner Ernő Könyvnyomdája, é.n. 5. 24 Uo. 23. I. m. 13. 25 Dorogi Ferenc (Siófok, sz. 1924). szíves szóbeli közlése. Siófok, 1991. június 17. 26 A jelenlegi Jókai park keleti részén. Fodor Károly után Róna Ármin bérelte a sporttelepet. „Róna Ármin a vívást tanította. Őt 1940-ben meghívták az ausztráliai testnevelési főiskola rektorának. A felesége honvágya miatt 1942-ben hazajött meghalni. A Róna Sporttelepen vívást, teniszt, lovaglást, atlétikát, stb. oktattak. A táncot és a gyermekszínházat pedig az ún. „Tánci néni" Mérő Frida oktatta, akinek Budapesten működött tánciskolája az Erzsébet körúton és nyáron lejött tanítani Siófokra." Dorogi Ferenc {Siótok, sz. 1924.) szíves közlése. Siófok, 1991. május 25.; „A tánciskola előbb a Batthyány és Andrássy út (Mártírok útja) sarkán lévő villában, később a nyári Casino-ban volt." Réti Róbertné, Sándor Anita (Budapest, sz. 1927.) szíves közlése. 27 Jókai Mór г. nagyapám barátja volt. Az író emléktábláját egyik anyai nagybátyám dr. Fekete Vilmos temesvári ügyvéd állíttatta. A tábla eredetileg a torony alatti loggiás szoba mellett állt. Réti Róbertné, Sándor Anita (Budapest, sz. 1927). Siófok, 1991. augusztus 2. szíves szóbeli közlése. 28 Nagy László: A Veszprém megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1920-1956). Veszprém, 1957. 25. és 53. 29 A Magyar Ipar Almanachja. (Szerk. Ladányi Miksa.) Budapest, 1928. 334. 30 Jelinek Pál (Balatonszántód, sz. 1896). Hangfelvétel: Siófok, 1976. augusztus 25.; Hozbor József (Siófok, sz. 1900). Hangfelvétel: Siófok, 1979. január 2.; KasznerLászló (Siófok, sz. 1907.). Hangfelvétel: Siófok, 1986. szeptember 14.; dr. Zákonyi Ferenc (Romonya, sz. 1909.). Hangfelvétel: Balatonfüred, 1980. október 12.; Zákonyi János (Romonya, sz. 1908). Hangfelvétel: Siófok, 1991. február 16. 31 Pfeiffer János: к veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai. Görres Gesellschaft, München, 1987. 161.; Kálmán Imre Múzeum Adattár 58-90. 2. Siófokon az első múzeumalapítási kísérletek 1928-ban történtek. Molnár István (1906-1983), akkori római katolikus káplán, majd kanonok és dr. ZákonyiFerenc'(1909-1991) balatoni szakíró eggyüttműködése révén. Siófokon összegyűjtötték és felállították a község népművészeti és régészeti győjteményét, amely elnyerte a „Magyarország legszebb Cserkészotthona" címet. 32 Matyikó Sebestyén József: Adalékok a siófoki zsidóság történetéhez. = Siófoki városi tanács tájékoztatója. 1986. december. 42. 33 Uo. 32. 34 Uo. 32. 35 Dr. Zákonyi Ferenc (Romonya, sz. 1909). szíves írásbeli közlése. Balatonfüred, 1987. október 1. 36 Rothschild Imre (Siófok, sz. 1909). Hangfelvétel: Siófok, 1991. augusztus 27. 37 Glanez Gusztáv ivótok, sz. 1903). szíves írásbeli közlése. Budapest, 1991. július 17. 38 RothschildImre (Siófok, sz. 1909). Hangfelvétel: Siófok, 1991. szeptember 22. 39 Hozbor József (Siótok, sz. 1900). Hangfelvétel: Siófok, 1979. január 2.; Kaszner László (Siótok, sz. 1907). Hangfelvétel: Siófok, 1986. szeptember 14. 40 Sárközi Mátyás professzor, író. Elődei közt ott találhatók a századforduló és e század irodalmának nagy alakjai: Vészi József, Molnár Ferenc, és édesapja, Sárközi György, a „Mint oldott kéve" tragikus sorsú szerzője. Sárközi Mátyás a második szovjet bevonulást követően, 1956 novemberében fiatalon hagyta el az országot, emigrációja színhelyéül Londont választotta.; „Böhm Lőrinc hentes a mi utcánkban, tehát a ma még Asztalos János utca keleti oldalán, a páros számú utcasornak talán 30-40. szám körüli részén élt, pár éve meghalt. Három felesége volt: az elsőtől elvált, a második meghalt, a harmadik él régi helyén. A szóban forgó gyereket a második - már meghalt - asszony rejtegette. Hu-