Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki zsidóság története

A SIÓFOKI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE 187 1867. évi XVII. te. megjelenésével Siófok jelentős szá­mú, szinte kizárólag kereskedéssel foglalkozó zsidó lakossal rendelkezett. Siófok zsidósága kezdetben ke­reskedőként, regálébérlőként (korcsmák, fogadók, csapszékek bérlete) és fuvarozóként kapcsolódott be a siófoki és környékbeli gazdasági életbe, az árucse­rébe. 1868-ra a piaci forgalom rohamos növekedésé­nek következtében mintegy 30 zsidó család választot­ta Siófokot lakóhelyéül, s így 70 kereskedő élt váro­sunkban. 8 A siófoki izraelita hitközség 1875-ben alakult, míg a helybeli hittestvérek adakozásából épült zsinagóga 1878-ra épült fel. A gyülekezet első rabbija: Dessauer Mór, első elnöke pedig Fieischman ignác volt. Siófo­kon, az anyanyelv iránti szeretet és felelősség szép példája, hogy az alapítás évében egy tanerős, két tan­termű, magyar tanítási nyelvű iskolát működtettek, amelynek Rónai Adóit'volt ötven éven át buzgó taní­tója. Hasonlóképpen a szomszédos Ádándon is ala­kult zsidó iskola, ahol Lőw Jeromos, a neves Lőw-di­nasztia leszármazottja volt a rabbi. A siófoki zsidó iskola nagyon jó hírnévnek örven­dett, minden szülő szívesen adta ebbe az iskolába tanulni a gyermekét. A gyermeklétszám jóval keve­sebb volt, mint a katolikus iskolában és a tárgyi felté­telek is jobbak voltak. Rónai Adolf, ha kellett, „polgá­rira" készített fel (megjegyezzük, hogy Sámuel Aranka is foglalkozott ilyen irányú felkészítéssel), s az iskolá­ban az előírt tantárgyakon kívül német nyelvet és könyvelést is tanított. Kiváló tanító volt; pontos, szor­galmas és lelkiismeretes. Haladó szellemére jellemző, hogy felekezeti különbség nélkül vette fel tanulóit és szívesen tanította őket. Tanítványai között említhetjük: dr. Révész Gézát, a nemzetközi hírű pszichológus professzort, (Alexander Bernátvejét), Kálmán (Koppstein) Imrét, a kiváló ze­neszerzőt, Korcsmáros Nándor írót, Révész-Ferry­mann Ferenc festőművészt; továbbá Sámuel Adolfle­ányai, Hirsch-csaláá, Bagó Gyula, Csepeli József, Burg Andor, Fischer Jenő, Glanez Gusztáv, Náthán Mór, Klein Simon és Fókásy László tanítványokat, akik Rónai „tanár úrtól" kapták életre szóló indíttatásukat. Későbbi tanítványai közül a következőket említhetjük meg: Bruckner Alajos, Kaszner László, Nagy Imre, Win­ger Gizella, Kiss József, Bányai János, Rothschild Im­re, Fodor József, Vargha Zoltán, dr. Ti m ár Gyula, dr. Kovács András... A zsidó iskola fennállásának első 50 évére Rónai /4<7to//szellemisége nyomta rá a bélyegét. 10 Az iránta való mély tiszteletet jelzi, hogy tanítványai anyagilag is hozzájárultak siófoki sírkövének elkészítéséhez és felavatásához, amelyen ezt olvashatjuk: „Rónai Adolf 50 évig volt hitközségünk tanítója és szellemi vezére. Tetteiben csak a szeretet vezérelte, ezért áldásos éle­tében szeretetet kapott. Gyászolja szerető családja. Kegyeletük jeléül emelték hálás tanítványai, tisztelői (1859-1932)". Mivel a második világháború idején az iskola dokumentációja teljesen megsemmisült, a zsidó iskola belső szellemi légkörét csak az egykori tanítvá­nyok visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg. „Az is­kolának, amikor én jártam, 53 tanulója volt és csak egy tanterem volt használatban. Rónai Adolf mellett volt egy hittanár is, Klein Józsefnek hívták. Rónai a német nyelvet második osztályban már tanította, töké­letesen. Aki azt akarta, hogy a fia továbbtanuljon, az ebbe az iskolába adta. Rónai kiváló ember volt, szi­gort tartott, de mindenki nagyon szerette. Katolikus és református családok gyerekei egyaránt jártak ide, pél­dául a református Farkas építész - kinek népes csa­ládja volt - minden gyermekét a zsidó iskolába járatta. Polgárit tanított, Veszprémben vizsgáztatott, az ösz­szes tárggyal foglalkozott. Evégett is sokan jártak hozzá. Rónai Adolf hihetetlen memóriával rendelke­zett. Szigorú, sokoldalú ember volt. Akit a Rónai tanár úr tanított, mindenhová felvették!" 11 Siófokon 1912-1922-ig Sámuel Aranka nyitott egy magánóvodát, amelynek a helyén később községi óvoda létesült. 12 Ez időben fokozatosan alakultak meg a hagyomá­nyos egyesületek, mint például a Chevra, valamint an­nak idején a Menóra. I. Chevra Kadisa, 1875-ben alakult Dessauer Mór főrabbi szervezésében. Ő hatalmas munkát végzett; igazi emberszeretettel és áldozatvállalással mind a gyász­szertatások, mind az élőkről való gondoskodás terén, segítséget nyújtott mindenkinek, aki rászorult. A Chevra vezetője mindenkori hitközségi elnök is volt, tehát a Chevra Kadisa a hitközség belső intézményeként mű­ködött. Kiemelkedő vezetői között tarthatjuk számon többek között Fischer Jákobot, Hirsch Mórt, dr. Friss Emilt, Braumann Józsefet, Rabin Zoltánt és dr. Ney Józsefet™ II. A Siófoki Izraelita Nőegylet 1880. január 1-jén alakult és főként szociális ügyekkel foglalkozott; hiva­tása volt a szegény családok támogatása. Az özve­gyek ós árvák támogatására számos jótékonycélú, műsoros összejövetelt rendeztek. Nagy jelentőségű társadalmi esemény volt a zsidóság számára a ha­gyományos nőegyleti Purím bál, amelyet a Balaton ét­teremben tartottak, és valláskülönbség nélkül látogat­ták a siófokiak. Ilyenkor minden zsidó ház asztalán ott állt a sülttészta mellett a cukor és a narancs. Az ün­nep lényeges eledele a kindli(diós sütemény), amely úgy nézett ki, mint a pozsonyi kifli, csak „gyerek for­májú" volt. Volt sok mézes sütemény is. A másik jel­legzetes süteményt bódás-nak, bordás-пак nevezték. Ez piskótaszerű sütemény volt. Úgy ették, hogy borba mártogatták. A leglényegesebb az volt, hogy mindenki sütötte ezeket a süteményeket és egymásnak küldöz­gették egy tálon. Azt úgy hívták, hogy slách monesz. Ajándékot jelent. 14 III. A Zsidó Leányegylethasonló célt szolgált, mint a Chevra Kadisa. Pártfogolta, összetartotta a tagságot, ezenkívül ünnepélyeket, teadélutánokat rendeztek. IV. A Zsidó Ifjúsági Egyesületpedig önképzőszerű­en működött, tevékenységüknek irodalmi, szépiro­dalmi jellege volt. Az egyesület biztosította a fiatalok művelődését, szórakozását, sportolását; a fiatalemberek

Next

/
Oldalképek
Tartalom