Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Bárdos Edith: „KOPT” bronzedény a Zamárdi Avar temetőből
10 BÁRDOS EDITH 5. ábra: Joachim Werner tipológiája (J. Werner: Fernhandel und Naturalwirtschaft in östlischen Merowingerreich, 311. old. Abb. 1.) (Ambrus Edit rajza) a langobard temetkezési szokások, vallási elképzelések hatását bizonyítják. (Ld. Cividale, Brescia, Bergamo, Castel Trosino, Nocera Umbra). A zamárdi avar temető eddig feltárt 1000 sírjának bizánci lelet-rétege (üvegpoharak, díszövek, ékszerek, stb.) a Nocera Umbrá-ból ismert sella plicatilis Ъ hasonló példányának megjelenése a temetőben, a VII. századi rész „germán" jellege, s nem utolsó sorban a halott kereszttel való eltemetése erős kapcsolatot tételez fel Bizánccal, a VII. sz. első felében Itáliával is. A zamárdi kereszteket és az itáliai langobard kereszteket összehasonlítva lényeges eltérés van a keresztek használatában, illetve a sírba való helyezésében, díszítettségében, anyagának minőségében. Az itáliai arany ke resztek a mellkason találhatók. Jóminőségű aranyból készültek, állatornamentikával díszítettek. A zamárdi keresztek mindig a két boka között, fölött fordulnak elő, textilre, (finom selyemre) halotti lepelre és fára szegecselve. Aranyozott bronz, ezüst és bronzlemezből kivágottak, legtöbbször sima felületűek, ritkán trébelt díszítéssel a széleiken. Az itáliai langobard temetők leleteinek bizánci rétegével való összehasonlítása a zamárdi temetőnek alátámasztja a Bizánccal való szoros kapcsolatot. Maga a tál a VI. század végén, VII. század elején valahol bizánci birodalomban készült, készülhetett Konstantinápolyban is, Egyiptomban is. Ami a tárgy fémvizsgálatát illeti - a számomra elérhető egyéb kopt edények vizsgálati eredményeivel tudtuk összehasonlítani a zamárdi tál összetételét. A mellékelt vizsgálati eredményekből messzemenő következtetéseket levonni nem lehet. Annyi megállapítható, hogy a zamárdi tál összetétele alapján nem rokonítható a vizsgált kopt edényekkel, mivel az ötvözetben a Pb és Sn százalékos aránya fordított mint az angliai, valamint kairói példányokénál. Valamint az is megállapítható, hogy az ötvözet kevesebb kisérőelemet tartalmaz, mint a többi vizsgált tárgy anyaga. A zamárdi tál fémvizsgálatát Dr. Költő László kollégám végezte el, amit ezúton is köszönök. Feltehetően sokkal több összehasonlító anyagra, vizsgálatra lenne szükség (pl. az itáliai példányok értékeire). Paul Craddock-nak a kopt bronzedényeken végzett fémvizsgálati analízisének eredményei 1983-ban jelentek meg. 77 Angliai, kairói, európai példányok öszszetételét vizsgálta. Kimutatásai demonstrálják, hogy a bronz, amit ezekhez a tálakhoz használtak magas ólomtartalmú, alacsony ón, illetve cin tartalmú ötvözet volt, észlelhető mennyiségű cinkkel. (Ld. Paul Craddock táblázatait.) A Cu magas értékeit tekintve az angliai példányok közül a Taplow-i, a Wheathampsted-i és a kairói példány értékei állnak legközelebb a zamárdi tál összetételéhez. De nyilván ez semmit sem jelent, mivel ötvözetről lévén szó, a Cu alapanyag, s éppen a kisérőelemek százalékarányai jellemzőek az ötvözetre. Sajnálatos módon a temető egyéb bronz leleteinek fémvizsgálati eredményeit sem tudtuk felhasználni. A bizánci jellegű csatoknál és a kései, öntött bronz korongoknál is hasonló a Pb és Sn százalékos előfordulási aránya - éppen ezért az adat nem használható. Elgondolkodtató Joachim Werner véleménye a népvándorláskori fémek fémvizsgálati eredményeinek használhatóságát illetően. 78
