Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Gáll Éva: Adalékok Nagyberki szőlőművelésének XVIII-XX. Századi történetéhez
ADALÉKOK NAGYBERKI SZŐLŐMŰVELÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 99 Legkiterjedtebb família volt a Varga, Tóth és Kordély család, amely napjainkig is fennmaradt a faluban. Az 1767-es összeírásban csupán két idegen hangzású nevet „Kukutsa, Kolompár" találunk. 23 A XIX. sz. közepén Nagyberkiben 752 katolikus lakos mellett 17 zsidó is élt. A XX. sz. elején Kisberkit az „erős sváb minoritású" falvak között találjuk. 25 1932-ben 1073 színmagyar lakója közül 1047 katolikus, 12 református, 4 ágostai evangélikus , 10 pedig izraelita vallású. 26 A gazdálkodás főbb jellemzői Az 1720-as országos összeírás szerint: „Berki területe sík, fekete agyagos talajjal, melyet nehéz művelni. 60 köblös szántót, 4 kaszás rétet, 14 kapa szőlőt művelnek. Termésük 3-4 köböl gabona 1 köblös szántó után. A saját földjüket egy, Pátró pusztán második nyomásként vetik. Itt ebben az évben 99 és 1/2 köböl kukoricát vetettek. Ezen a pusztán bérelnek évi díjért legelőt és rétet, mivel a saját rét kevés." 27 Ez idő tájt Madarász László, 1733-ban Jankovics István a falu földesura. 1745-ben gróf Niczky Kristóf házasságot kötött Pribéri Jankovics Katalinnal, akinek kezével megkapta a család Kaposvár fölött fekvő földjeit, köztük Berkit is. 28 Gróf Niczky Kristófot Somogy megye öt legnagyobb - 10000 holdon felüli - birtokosa között tartották számon. 29 Hatalmas vagyona mellett gyors hivatali pályafutása is híressé tette. Betöltötte az udvari kamarai tanácsos, temesi főispán, a Helytartó Tanács elnöke és 1787ben az országbíró tisztét is. 30 Életrajzírója megjegyzi Niczky Kristófról, hogy: „1785-ben birtokai ügyét kezdé rendezgetni. Terjedelmes birtokain virágzó mintagazdaságokat létesített, melyeknek ama vidékeken alig akadt párjuk. Jó gazda volt, és öröklött vagyonát nemcsak nem kisebbítette, de jóval nagyobbította is. Körültekintő gonddal ügyelt gazdasága minden egyes mozzanatára, és a természet adományait szorgalmas munka, ésszerű kezelés, és hű eljárás által igyekezett gyümölcsözőbbé tenni." 31 Az úrbérrendezés idején is Niczky Kristóf volt a falu földesura. 32 A Mária Terézia úrbérrendeletét megelőző kérdőpontos felmérés során 1767. szeptember 17-én a berkiek az alábbiakat vallották: „1. Mindezideig Jankovicsék alatt készült egy Urbárium, de sem az uraságunk, se mi jobbágyok ezt nem vettük figyelembe. 2. Azt mondják, néhai Jankovics István úr két szerződést is készített, ezek közül az elsőt az illető Jankovics úr elfogadta, a másodikat viszont a jobbágyok tartották meg, évi 12 napot kellett szolgálniuk. Kellett úgynevezett hosszúfuvart is évente egyszer teljesítenünk. Végül a jobb anyagi feltételek között élő jobbágyok még úgynevezett császári censust is fizettek: évi 1 Ft-ot. Ez a szokás a jelen uraságig érvényben volt. A mostani uraság azonban meghatározatlan számban követeli tőlünk a munkát, amikor az ő gazdasági érdeke ezt kívánja, akár kézi erőnkkel, akár fogatjainkkal történik ez. Sőt a hosszú fuvarnál sem törődik azzal, milyen távolságra kell mennünk, az ő szükséglete dönti el a távolságot. Ha pedig e hosszú fuvart meg akarjuk váltani, egy pár ökör után 6 Máriást, egy pár ló után pedig egy pár imreriálist követel rajtunk. 3. Minden jobbágy évente 1 Ft-ot fizet, egyéb szolgáltatások a 2. pontban. 4. Termőföldek, jó rétek és erdők (akár tűzi, akár építőfát adnak) elégséges mennyiségben találhatók. A legelő is elégséges az állatoknak az urasági pusztákon, melyek körülveszik a szőlőhegyet. 5. Nem tudják pontosan, hogy mennyi is van egy egész jobbágytelekben szántóföldeket, réteket, stb. tekintve. Egy holdat általában egy napi szántással számítanak, rétek szűkösek, de azért sarjú is van. 6. Ami pedig a robotot illeti, nem volt az megszabva, hanem mikor kellett menni, akkor mentek, de a robotba nem volt beszámítva sem az indulás, sem az érkezés közti idő, vagyis a vele járó utazás. Négy marhát kellett összefogni robotra. 7. Kilencedet elődeink mindig fizettek, akár ősziben, akár tavasziban. Ugyanígy adtak: kecskét, bárányt, méhet, valamint minden egyes házzal rendelkező jobbágy két csirkét, 6 tojást adott évente, asszonyaik pedig fonást végeztek az uradalomnak, de egyébbel nem tartoztak, se készpénzben, sem természetben. 8. Elhagyott puszta, házhely falunkban nincs. 9. Falunkat ennek előtte több, mint 55 évvel szálltuk [meg, 33 de mindig szerződés szerint szolgáltunk, és nem örökös, hanem költözhető jobbágyok voltunk." 34 Az úrbérrendezést megelőzően minden faluban öszszeírták, hogy a jobbágyok mekkora nagyságú és milyen összetételű földet birtokoltak, s annak alapján állapították meg a jobbágytelek nagyságát. Berkiben 1767. szeptember 17-én felvett névsor szerint 41 jobbágy él - köztük név nélkül említenek: 1 „Mestert", 1 „Mészárost", 1 „Fazekast Kisberkiből", és 1 „Molnárt". A jobbágyok összesen: 215 1/2 pozsonyi mérő belsőséggel 723 1/4 hold szántóval és 152 1/2 kaszás réttel rendelkeznek. (v .ö. I. melléklet) 35 Az úrbérrendezés során készített úrbéri tabella szerint (1767. szeptember 18.) összesen 38 úrbéresnek: 33 egész, 4 fél és 1 negyed telket állapítottak meg Berkiben. A mesteremberek közül csupán a Kisberki „Gerencsér" szerepel, mint fél telkes jobbágy, (v. ö. II. melléklet) 36 Egy egész telekhez Somogy megyében járt az I. osztályba tartozó helységekben 22 hold szántó, 8 szekér rét 37
