Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

46 BÄRDOS EDITH tozott, közöttük több már a középkorban megszűnt, s ma már csak puszta. Birtokaik közé tartoztak: Bát, 72 Biczófalva, 73 Bőszénfa, 74 Deregnye, 75 Enyezd, 76 Écsi­фоЬп, 77 Gálosfa, 78 Gallencz, 79 Gercczemelléke, 80 rjajiymás, 81 Henycseny, 82 Istvánfalva, 83 Irafalva, 8 ' 1 Iváriikafalva, 85 Kálózfalva, 88 Kaposgyarmat, 87 Kaposke­resztúr, 88 Kaposszerdahdy, Lászlófalva, 89 Sard, 90 Sur­ján, 91 Szentbalázs, 92 Szentluikafalva, 93 Szentmiklós, 9 ' 1 Szenttamás, 95 Tótfalu, 96 Töröcske, 97 Térjék, 98 Zaram !,!l stb. Feltehető, hogy a feltárt temetőbe temetkező né­zott. így értelmezést ínyemének bizonyos régészeti jelenségek is. A temető É-i szélétől É-ra, a dombte­72. BAT: CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi föld­rajza a Hunyadiak 'korában II. 572. o. Villa Both (1335), Both (1346), Baath (1386), Bath (1403-tól) - ilyen for­mákban fordul elő a neve. A Szerdahelyi rokonságé vo>lt, a Kapós mentén feküdt. Ma Cserénfához tartozik, föld­rajzi neve: BATI UTI. 1454-től 1488-ig Castellum Bath, majd Castellum senfortálicium Bath alakban találjuk. 73. BICZÓFALVA (Biczólaka) ild. Csánki im. m. II. 593. o. Bicoloka (1375), Benzenfalwa (1452), Byczófalva (1478) névalakokban találjuk. A Szerdahelyieké volt, Szentba­lázs vidékén lehetett. (Ma Zselicszentpálhoz tartozik). 74. BŐSZÉNFA: Reiszig Ede: Somogy vármegye községei, MVV, Somogy. Bp. 53. o. Albeus esztergomi kanonok 1237-ben készült összeírásában BOZAIS alakban fordul elő. Középkori neve Bajszinfalva. 1425-ben a Szerdahelyi családé. LUKCSICS JÓZSEF: A veszprémi egyházmegye könyvészete, Veszprém, 1909. 166. o. 75. DEREGENYE: (Szennához tartozik) Id. CSÁNKI: Ma­gyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, II. 600. o. Daragunya (1346), Deregnye (1425), Dregne (1475). A Szerdahelyieké volt, Szentbalázs környékén fe­küdt. Mai földrajzi neve: Deregény. 76. ENYIED, ENYZD: (Csánki, II.) 494. o. és 603. o., vala­mint ERDÉLYI LÁSZLÓ-SÖRÖS PONGRÁC-REZNER TIBOLD: A pannonhalmi Szent Benedek Rend története III. A pannonhalmi főapátság története, 1905. 1434-ben Miklós Szentmártoni Apát és konventje Somogy megyében, tehát nehezen védhető, távol fekvő, s keveset jövedelmező ENYZD nevű birtokukat több más Zselicség­ben fekvő birtokaikkal együtt cserébe adják Szerdahelyi Imrének, a Zala megyei Istvánd, a Veszprém megyei Szék egész, a Győr megyei Csécsény, Fud, Fenyő részbirtokai­ért." Márcadó-puszta tőszomszédja. Boldogasszonyfa vi­dékén feküdt. Ma puszta Boldogasszonyfától ÉNy-ra, Márcadó-puszta mellett. Zselickisfaludhoz tartozik. 77. ÉCSI-MOLON: Csánki II. 601-30. Eche (1272), Egházas­eche (1358) alakokban fordul elő. 1415-ben a Szerdahe­lyieknek is voltak itt részeik. 1536-ban Taszár és Orczi között sorolják fel. Földrajzi neve: Ecsi útra dűlő. Écsi­Molon 1375-ben Echimolon alakban fordul elő, mai ne­ve Écsi Moilon. 78. GÁLOSFA: REISZIG EDE i. m. 67. o.: 1435-ben a szerző szerint GALUSFALVA alalakban fordul elő. A XV. század­ban a Szerdahelyi család birtoka volt (említés 1425, 1489­ből). 79. GELLENCZ: (Geüencz-puszta) Csánki II. 608. o.: Kel­lencz poss. (1472), Gellencz (1478), Gele (1493), Gerlench (1536) alakokban fordul elő. A Szerdahelyieké volt, Ka­posvár vidékén feküdt, dél—délkeletre. 80. GERENCZEMELLÉKE: (Gerenczmelléke, Gerencze, Ge­ren с zevölgy). Csánki II. 608. o. 1346-tól fordul elő külön­böző írásmódokkal. A Szerdahelyi családé volt, Kaposvár­tól D-re, Szentbalázs táján feküdt. 81. HAGYMÁS: Reiszig Ede i. m. 1346-ban a Győr nemzet­ség birtoka volt. 1425 és 1489-ben Haghmas alakban fordul elő az-oklevelekben. Ld. Csánki II. i. m. 611. o., Lukcisics i. m. 166. o. 82. HENYCSENY: Csánki П. 612. o. Poss. Henchen (1489). A Szerdahelyiek birtokai között sorolják fel. 83: ISTVÁN FALVA: Csánki H. 614. a. Poss. Istwanfalwa (1425) Isthwonfalwa (1489). A Szerdahelyiek birtoka volt. Gálosfa, Magyarfalu és Szenttamás-puszták vidékén fe­küdt, Kaposvártól D-re, 84. IRAFALVA: (Irefalva): Csánki II. 614. o. Poss. Irafalua et alia Irafalua (1375), Iresfolua (1408). A Szerdahelyieké volt, Gálosfa és Szentbalázs vidékén feküdt. Földrajzi ne­ve: Irafa. (Kaposgyarmathoz tartozik.) 85. IVÁNKAFALVA: (Ivánka-puszta). Csánki II. 615. o., va­lamint Reiszig Ede i. m. 74. o. A szerzők szerint Ivánka­puszta helyén Ivánfalva község feküdt, mely a Győr nem­zetség tulajdona volt. Poss. Iwankafalwa (1346), Iwanfal­wa (1501) alakokban fordul elő. Ma Hajmás határában puszta. 86. KÁLOZFALVA (Kálazfalva): Csánki II. 616. o., Kalozfa­lua (1376), Kalozfawa (1425), Kolafaiwa (1452) alakok­ban található. A Szerdahelyi-família tulajdana volt és a zselicszentjakabi apátságé. A mai Gálosfa és Bőszénfa helységek, s Törjék-puszta vidékén feküdt. 87. KAPOSGYARMAT: Csánki II. 69. Yomoth (1296), Gyar­math (1375) alakokban fordul elő, 1296-ban a Győr nem­beli I. Ders fia Ders birtoka (Id. Reiszig Ede i. m. 85. o.). 88. KAPOSKERESZTÚR: A helység azonos azzal a Szentke­reszt községgel, amely a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1328-ban a szentjakabi apátságé és a Dersíiak birtoka. 1364-ben ismét a pannonhalmi apát­ságé. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. (Rei­szig Ede i. m. 86. o.) 89. LÁSZLÓFALVA: Csánki II. 624. o. Poss. Lazlófalwa (1472) alakban említik meg. A Szerdahelyiek birtoka volt. Ka­posvártól DK-re keresendő. 90. SÁRD: Csánki II. 639. o. Saord (1346), Sard (1454). A Szerdahelyiek birtoka volt. Ma Somogysárd. 91. SURJÁN: Csánki II. 641. o. Suryan (1346), Suran, Sud­an (1408), Surian poss. (1440), Swryan poss. (1478), Swr­san pred. (1490) alakokban találjuk. Szentbalázs vidékén fekhetett. (Ma Sántoshoz tartozik, földrajzi neve Surján. 92. SZENTBALÁZS: Csánki II. 643. o. Sonctus Blasius (1346) Ecclesia Sancti Blasii (1376), Zenthbalas (1454). Ma Szent­balázs néven Kaposvártól K-re található. 93. SZENTLUKA: (Szent-Lukácsfalva) Csánki II. 645. o. Vil­la monastreii S. Jacobi Zentbluka vocata (1346) Poss. Zenthlukachfalwa (1425), Zenthluca (1452). Ma Szent­Luka néven puszta, Gálosfa és Gyarmat mellett, melyek­kel együtt a Szerdahelyieké volt. Ma Gálosfához tartozik. 94. SZENT-MIKLÓS: Csánki II. 646. o. Poss. Zentmiclos (1346), Zentmiklós (1425). A Szerdahelyi-rokonságé volt, Szentbalázs vidékén feküdt. Lehet, hogy azonos a zselic­szentjakabi apátság birtokában 1376-ban felsorolt Ke­resztuszentmiklóslaka faluval. Ma földrajzi neve Szent­miklós, Hajmáshoz tartozik. 95. SZENTTAMÁS: Zenthamas (1425), Zenththamas (1452) alakokban fordul elő a falu neve Oklevelekben. A Szerda­helyi-famíliáé volt. Ma puszta, Gálosfátál DNy-ra talál­ható, Bőszénfához tartozik, Szenttamás-puszta néven. Ld. Reiszig Ede i. m. 53. o. A szerző szerint a középkorban jelentékeny falu volt. 96. TÓTFALU: sánki II. 652. o. Thotfokv, Thothfalw (1452). Ma puszta, Gálosfa mellett, ÉNy-ra. Cserénfához tartozik. 97. TÖRÖCSKE: CSÁNKI II. 651. o; Poss. Therepchke £l492). A Szerdahelyi Dersfiaké volt, ma Töröcske. 98. TÖRJÉK: (Ter/ék): Csonki, II. 551. ö. Pöss. Theryek (T425). Mb puszta Törjék néven, ETőszénfához tartozik. 99. ZARAN, ZÁRON, ZARAMP, Zarim: Csánki II. 657. o. Ma Zarany-puszta Kaposvár és Kaposfüred között, mely utób­bival 1390-ben határosnak mondják. Toponárhoz tartozik. - Ld. MÁLYUSZ ELEMÉR: Zsigmond-kori oklevéltár, I. ?00,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom