Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

116 MOLNÁR ÁGNES - anyagközlés X - szórvány adat О - szakkörök, pályázók részére ajánlott D - szakmunka A 1. 1890:308, X Vikár Béla: Kötéllopás, Fára mászás. Az esztendő utolsó napján végzett kutasi férjjósló szokás leírása. A szokás gyakorlásának vagy felgyűjtésének időpontját nem tünteti fel a szerző. 2. 1890:317, 320, О Hermann Ottó: Magyar pásztoremberek remeklése. Két somogyi pásztorok által használt faragó motívum (de) rajza (3. ábra, 15. kép). A két adat pontos származási helyét nem tünteti fel a szerző. (Nevetekkor még két ,,n"-nel írta.) 3. 1890:350-352, X R. L.: Cséplő József kanászbojtár faragványai. Cséplő József tótszentpáli Eszterházy uradalomban dolgozó faragó munkáinak ismertetése. A somogyi pásztorművészet szempontjából jelentéktelen, alig használható adat. (A szerző teljes neve ismeretlen.) 4. 1891:118-123, X Vikár Béia: Somogyi tanulmányutamról. A szerző Hetes, Bodrog, Juta, Csököly, Zselickisfalud, Szentmárton, Patca, Szenna, Hedrehely, Visnye, Magyar-Lad és Német-Lad községekben végzett népköltési gyűjtésekről és munkája céljáról számol be a cikkben. A fenti községek kultúrájáról átfogó jellemzést is ad. A cikk elsősorban kutatástörténeti szempontból értékes. 5. 1895:207, О Wlislockiné Dörfler Fanni: Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben. Somogyi kotyolásra vonatkozó adat. A szerző adatait nyelvészeti folyóiratokból vette, nem saját gyűjtésén alapul. 6. 1895:227-229, XD Csáícy Elek: Somogy megye lengyeltóti járásának néprajzi viszonyai. A szerző a járás nemzetiségi viszonyaival, viseletével, lakodalmi szokásaival, részletesebben pedig Hács és Vámos német lakosságával foglalkozik. A viselet leírás igen változatos. Az idő és a társadalmi viszonyok feltüntetése hiányzik. Konkrétan csak Buzsák, Táska, Tótszentpál és Varjaskér, Faluszemes, őszöd, Lelle, Csehi és Orda községeket tünteti fel. Részletesebb, pontosabb munka kiindulópontjául szolgálhat. 7. 1897:438-451, XD Csáícy Elek: Adatok Somogy megye lengyeltóti járásának néprajzához. Az előbbi cikk (6. sz. tétel) folytatásaként újabb, hasonló szintű viseletleírást kaptunk. Adatokat közöl a lakodalomról, foglalkozik az ,,udrálás" és a ,,pünkösdjárás" szokásával, a ..megöntés" és a „kenés" gyógyító eljárások leírásával. 8. 1898:25-34, XA Vikár Béla: Somogy megye népköltése. A bevezetőben a népköltészeti gyűjtés technikai kérdéseivel foglalkozik a szerző. Kaposmérőről és Csökölyről a „Fehér László", Somogyszobról a „Háromárva" balladáról kapunk adatokat. 9. 1900:46, 3 Munkácsi Bernát: Menyét, mint menyasszony jelképe. Somogyban a menyétet „mönyed asszony"-nak nevezik. Az adat származási helye nincs feltüntetve. 10. 1900:399-403, ХП Peterdi László: Eljegyzési és lakodalmi szokások. A leánykéréstől a lakodalom befejezéséig terjedő szokásleírás. A népnyelvi kifejezések dőlt betűs szedéssel elkülönülnek. A 401. oldalon a leánykikérés kérdéseinek szövegközlését kapjuk. A közlemény anyagát Felső-Segesden gyűjtötte a szerző. Vázlatos, de adataiban használható. Idő és társadalmi viszonyok feltüntetése nem szerepel a közleményben. 11. 1901:78-79, XD Hosszú József—Szabó János: Szent Iván-napi népszokások. Kisbárapátiból a „lobogózás" és „aranyos pátrác" szedés szokását, Aszalóból szintén az égő cseresznyefakéreg dobálásának és az „aranyalma" dobálás szokását nevezik meg a szerzők. A szokás gyakorlásának körülményeivel, a szokás gyakorlóival változatosan foglalkoznak. 12. 1902:15, 19, XA Balogh Pál: A nyelvterületek túl a Dráván. A somogy-baranyai határmellék magyar határhelyeit, a horvát nemzetiségű határközségeket és német nyelvszigetet alkotó községeket sorolja fel. Dél-Somogy nemzetiségi viszonyainak meghatározása céljából jól használható. 13. 1902:25-31. 122 XD Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez. A szentiványi tűzgyújtás gyakorlásának szokását írja le a szerző Kiliti, Kisbárapáti, Aszaló, Mozsgó és Zics községekből. A szokás gyakorlásának tényén kívül szinte semmi adatot nem tartalmaz. 14. 1902:378, X Peterdi László: Hibaigazítás. A szerző cáfolja, hogy Somogy-Kilitiben gyakorolták a szentiványi tűzgyújtás szokását. (Vö.: 13. sz. tétel.) 15. 1902:370, XD Sebestyén Gyula: Regős-ének. Mesztegnyőről származó szövegközlés és a szokás gyakorlásának körülményeinek vázlatos ismertetése,