Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

X 8 BÄRDOS EDITH 3. ábra: Részlet a temető Ny-i szélénől (Fotó: Bárdos Edith) késői temetkezések okoztak, vagyis hogy a legkorábbi sírok (egyben esetenként a legalsó réteg sírjai) a ké­sőbbi temetkezések folyamán teljesen meg is semmi­sülteik, A temető Ny-i, ÉNy-i szélén (XXI., XXII/1., XXIV/1., XXV/1. szelvényszakaszokbon) jól kirajzolódik a teme­tő határa. Ezen a szélső részén egyrétegű a temető és sírsorok, összetartozó sírcsoportok figyelhetők meg (4. sz. ábra). Megállapítható, hogy a temető „bené­pesülése" Ny-ról indulva K-i irányban folytatódott. A legkorábbi fázisát a Ny-i, ÉNy-i temetőszélen jelent­kező temetkezéseik alkotják, ezt a mellékletek, a sír­gödör-forma, a váZhelyzeték is bizonyítják. A temető ezen egyrétegű részén a sírok kivétel nélkül koporsó nélküliek, a sí rgödrök pedig (lekerekített sarkú téglalap alakú metszetként jelentkeztek (szélességét tekintve a sírfolt lábnál gyaikrain összeszűkül). A vázhelyzet alap­ján a halottaikat hanyatt fektették, a test mellett nyúj­tott karóikkal. A XI. százaá\ síróknál sosem találkoz­tunk a karok keresztény rítus szerinti összekulcsolá­sával. A mellékleteket ezekben a korai - XI-XII. szá­zadi - sírokban „S" végű hajikarikáik, pasztagyön­gyök, bronz lunula, Szt. István, Kálmán, Géza, Endre pénzei alkotják. A temető szélén gyakoriak a későbbi beásások, szeméítgödrök, gabonatárolló vermeik, gyakran átvág­va a XI—XII. századi sírokat (pl. 716., 717. sírok; 5. ábra). A temető szélén temetőárok, épített fgl vagy kerítés nyoma nem volt megfigyelíhető, esetleg gon­dolhatunk arra/hogy élősövény övezte a templomker­tet. A terepszint lejtéséből adódóan a temető Ny-i szélén (XXI., XXI1/1. sz. szelvények) mindössze 1-2 ásónyom volt a sírok mélysége. Gyakran sírfolt sem volt megfigyelhető a felső termőréiteg után jelentkező barnás anyagban. A korai temetkezések közé tartoznak az ún. „mú­mia-alakú" sírgödrök (916., 945. sírok) is (6. ábra). Másik megfigyelés, hogy amíg a temető szélén egyre gyakoribbak a gyermeksírok, addig pl. a XXV/1. sz. szelvényben alig volt egy-két gyermektemetkezés. A templomhoz közéledve fokozatosan válik egyre zsúfoltabbá a temető. A legszélső síroktól szátmítva kb. 8-10 méter után megkezdődnek a rátemetkezé­sek, többszörös sírátvágás óikkal (7. sz. ábra). Mint ál­talában, a temetkezések a templom közvetlen körze­tében mutatkoztak a legsűrűbben (8. sz. ábra). A vá­zak gyakran igen hiányos állapotban kerültek elő: csak a koponya és a törzs csontjainak egy része (9. sz. ábra), vagy csak a lábfej csontok voltak bolygatat­lan helyzetben. A temető a templom É-D-i tengelyének közelében két-három rétegű. Ezen a területen bizonyos rítusbeli változások is jelentkeztek. így a sírok sarkosan meg­ásott, szabályos téglalap alakú gödrök és koporsóra utaló nyomok is mutatkoztak, főleg koporsószögek (ritkábban deszkgmaradványok) - g XIV-XV. sz.-i sí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom