Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.
KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II. )M 43 42. ábra: Hombáredény II. (Fotó: Gőzsy Gáborné) lágit a kaposújváni vár, ill. ropolyi uradalom. 05 Sajátos történélimi fejlődés eredménye, hogy egyik centrum sem vált várossá. Felvetődik a (kérdés, hogy vajon a mohácsi (katasztrófa előtti időkben léteztek-e települések, illetve volt-e valamilyen településrendszer a mai Kaposvár területén. A megmaradt okleveles adatok szerint, ímelyek felsorolják a két központhoz tartozó településeket, falvakat, eddig nem sikerült az okleveles adatokat régészeti módszerekkel azonosítani, helyesebben olyan település nyomát felkutatni, és fel is tárni, amelyből rekonstruálni lehetne az itteni Mohács előtti népesség életét. A megelőző korokban sokkal nagyobb mélységben silkerült feltérképezni a mai Kaposvár és környékének benépesítettségét. A régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy az avar 'korban a környék és az egész Kapos-völgy a sűrűn lakott területekhez számítható. m A mai Kaposvárt későavar temetők gyűrűje veszi körül, VIII— IX. századi népesség hagyatékai. A temetkezés ezekben a temetőkben megszakadt a IX. században, tehát az ide települő avagy telepített új népesség új temetőket nyitott. A honfoglalás korából szórványos és (kevés leletünk van, nemcsak Kaposvár, de az egész megye területéről. 67 Az oklevelek, forrásadatok alapján azonban egyértelmű, hogy a területet a X. század első felében már megszállta a magyarság. Bizonyos helységneveik, mint Tarros, level, Tormás stb. alapján is a Kapós jobb partja az Árpádfiaké volt. A X. század közepén a megye területe Fájsz nagyfejedelem tulajdona lett, majd az augsburgi vereség után, 955-ben az ő örökébe Zerint (Szerénd) és Koppány lépett. A Koppány-lázadás leverése után I. István tudatos telepítési politilkát folytatott a területen és kialakult a katonai segédnépek, a szolgáltató falvak rendszere (Taszár, Dada, mint szolgáltató falu, Füred 1192-ben Somogyvár birtokaiként szerepel, Kecel egy részét pedig királynéi szolgálónépek lakták). Kenése helynevünk az ószláv „Knezsa" (fejedelemasszony) szóból származik. Keszi, Gyarmat helyneveink pedig törzsi helyneveik, melyek általában letelepített harcos jobbágyokról kapitale nevüket. 43. ábra: 1. sz. középkori kemencemaradmány a IX. századi temető területéről 65. GYÖRFFI GYÖRGY: Kaposvár az Árpád-korban, Kaposvár, Várostörténeti tonudlmányolk, 1975. 63. o. 66. SIMK 3. 14. oldalon lévő térkép (Bárdos Edith: Avar temető Kaposvár határában). 67. MESTERHÁZY KÁROLY: Nemzetségi szervezet és az osztádyviszonyok (kialakulása a honfoglaló magyarságnál, Bp. 1980. 38. o. Az általa felsorolt 22 Somogy megyei X -XI. századi temető mellett meg kell még említenünk Somogyaszalót, ahol Erdélyi István 1966-ban végzett leletmentést. Á Kossuth L. u. 65. sz. telken 13 csontvázas sírt tárt fel. (Az 1966. év régészeti kutatásai, Régészeti Füzetek, Ser. I. No. 20. (1967) 67. o. A jelzett helyhez közel 1982-ben, a Kossuth Lajos u. 98. sz. teliken leletmentés során 13 AVAR SÍRT tártunlk fel (VIII— IX. századi sírokat). 1979-ben KÖTCSÉN egy X. századi szegény soros temető 10 sírját tártuk fel, Honty Szilvia kolléganőmmel. A sírok Ny—iK-i tájolásúalk voltaik, szabályos sírt ailikottaJc — melléklet mindössze egy kisméretű vaskés és egy egyszerű kis bronz haj kari ka volt.
