Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 183 Magyar János 1921 júniusától 1948-ig, a mozik ál­lamosításáig a kaposvári moziélet jelentős képvise­lője lett, időközben jól bele is tanult a moziszakmá­ba. Mozitulajdonosként érdekei szorosan összefo­nódtak a város akkori vezetőségének, tehát a másik mozitulajdonosnak érdekeivel, mivel 1922 szeptembe­rében társas szerződés jött létre köztük, így Magyar János mind a Városi, mind az Uránia tulajdonosa lett egycsapásra. 1928-ban a balatonbogiári kertmozi­nok, átmenetileg 1929-ben a Nagykanizsai Mozgó­képszínházak Részvénytársaságának is a vezérigaz­gatója volt. Magyar János élénk szerepet vitt a város társadalmi életében. Választmányi, illetve rendes tag­ja volt a Hivatalnokok Társaskörének, a Katholikus Körnek, a Magyar Filmklub és a Magyar Mozgókép­üzemengedélyesek Országos Egyesületének. 20 A Városi Apolló Mozgóképszínház a város közüze­mei közé tartozott, vezetője így a közüzemek igazga­tója, Czanyó László okleveles gépészmérnök, műsza­ki tanácsos lett. A mozik a Belügyminisztérium és a Vallás- és Köz­oktatásügyi Minisztérium felügyelete alá tartoztak. A Belügyminisztérium felismerve a film tudatformáló és propagandaeszköz lehetőségét, különös tekintettel felügyelt a mozikra, a moziengedélyt is a belügymi­niszter adta ki, és a vallás- és közoktatásügyi minisz­terrel együtt bizonyos filmek játszását kötelezték is. Sőt jövedelmüket illetően is intézkedtek. 1922-ben a Belügyminisztérium megszabta, hogy a mozik jótékony célra havonta kötelesek egy-egy elő­adást tartani, mely alkalommal csakis a Filmtanács által kijelölt hazafias és nemzetnevelő filmek voltak bemutathatok. 1923-tól viszont a jótékony előadások megtartása helyett, mivel azok jövedelme bizonyta­lan volt, a mozikat átalányösszeg fizetésére kötelez­ték. Ekkor a mozitulajdonosok, bár az átlagbevételü­ket egy-egy előadás után 2100 koronára tették, még­is havi 3000 koronát is hajlandóak voltak fizetni, ami nem volt nagy összeg. (Korona átváltásánál 1 P = 12 500 papínkoronával - ez 32 fillért tett volna ki.) A 11339/1921. BM rendelet megszabta, hogy a mozi alkalmazottainak 40 százalékát a hadirokkan­tak, hadiözvegyek, nyugdíjasok és menekült köztiszt­viselőik közül kell alkalmazni. így az Apolló négy al­kalmazottja közül egy hadiözvegyet (jegyszedő), egy rakkantfeleséget (jegyszedő) alkalmaztak. De a gé­pész is rokkant volt (Márkus József ny. MÁV-moz­donyvezető). Az Apolló mozi a gr. Tisza István u. 3. sz. alatt volt található, 1920. június 27-től húsz évre szóló en­gedélye volt. Az Uránia a Széchenyi tér 2. sz. alatt állott, Magyar János engedélye életfogytiglan szólt. Az Apolló befogadóképessége 494 fő, az Urániáé 729 fő volt. Tehát a mozik elosztásánál a rokkantak jobban jártak. Ha a központi rendeleteknek a mozitulajdonos eleget tett volna, akkor a kötelező havi egy jótékony 26 Somogy megye Trianon után, Szerk,: Dömjén Miklós. Bp. 1932., 83. p. célú filmvetítésen kívül hetente egyszer ifjúsági elő­adást, havonta kétszer a vallás- és közoktatásügy' miniszter által kijelölt filmet játszó előadást kellett volna tartania, valamint a mozit a helybeli taninté­zetek számára ismeretterjesztő előadás céljára is át kellett volna engednie. 1923-ban a város és Magyar János közös üzlete szétvált, de már ugyanez év végén — nyilván a ma­gasabb jövedelem elérését célozva - ismét közös gazdálkodásban találhatjuk a két mozit. Az Apollóban a kaposvári gyalogezred zenekara szoligáltatta az aláfestő zenét 1924. július 30-ig, de őket Pécsre helyezték, így aztán nem maradt más, mint a zongora kíséret. A városban 1924 nyarán kertmozi is nyílott, amely az Apollóhoz tartozott. Ez a vendéglátósoknak is jó üzletet jelentett, hiszen a páholyok melletti asztalok­nál a pincér ki is szolgálta a vendégeket, bár a fo­gyasztás nem volt kötelező. 1924. augusztus 7-én és 8-án a Városi Kertmoziban került sor a 146 853/1924. VIII. sz. rendelet által előírt ,,A dollár útja" с film bemutatására. A film a Magyarország által felvett népszövetségi kölcsön befektetésein át a kormánypo­litika propagálása érdekében készült. Az 1925-ös rendelet ifjúsági oktató előadások tar­tását írta elő általánosságban heti egy alkalommal kötelezően, az elemi islkolák számára 6-8, a gazda­sági ismétlők számára 5 kötelező előadást írt elő évente a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Célja nyilvánvaló: az oktatási színvonal emelése és a mű­velődési lehetőségek kiterjesztése érdekében szüle­tett a rendelet, ám kaposvári viszonylatban egy év­ben esetleg elvétve tartottak ugyan egy-egy ismeret­terjesztő vetítéses előadást a mozikban, de még ez is csak ritkaság számba ment. Az Apolló 1925-ben hétköznap kettő ( du. fél 7; fél 9), ünnepnapokon négy (du. 3, 4, fél 7, fél 9 óra­kor) előadást tartott. A színházi idény tartama alatt (októbertől januárig) hétfőn, csütörtökön és pénteken nem tartott előadást, mivel a színház bevételét is biztosítani kellett. Nyári idényben a Városi Kertmozi (Erzsébet út 3. sz.) játszott este fél 9-től. Hétfőn nem tartottak előadást. Az Uránia hétköznap három, vasárnap négy elő­adást tartott. Téli idényben azonban csak szomba­ton és vasárnap játszott, nyilván fűtési okok miatt. Nyáron, a Városi Kertmozi játszási ideje alatt egy előadást tartott, fél 7-es kezdettel. Az Apolló mű­ködtetése télen kifizetődőbb volt, így a közös üzlet folytán a gazdaságosabb megoldást választották. A színházi évad minden évben rövid ideig tartott, így a város egyetlen szórakozási lehetősége a mozi maradt. A filmgyáraik ontották a filmeket, amelyek vonzották a közönséget. A mozgó kép lenyűgöző ha­tása már eleve sikert jelentett a nagy érdeklődés miatt, amit még a hirdetések felsőfokú jelzőkkel gazdagon ellátott szövegei is fokozni igyekeztek. 27 SML Kaposvár rt. város polgármesterének iratai 24518/1935,

Next

/
Oldalképek
Tartalom