Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 179 KAPOSVÁR HATÓSÁG, HIVATAL, KÖZLEKEDÉS 1 Megyei Tanács 2 Járási Tanács 3 Városi Tanács 4 Idegenforgalmi Hivatal kirendeltsége 5 IBUSZ-útievélosztály 6 Benzinkút 7 Posta 9 Vasútállomás 10 Taxiállomás VENDÉGLÁTÁS 11 Béke Szálloda, Étterem és Eszpresszó 12 Ady vendéglő 13 Diófa vendéglő 14 Ipar vendéglő 15 Városi venéglő 16 Erzsébet kisvendéglő 17 Park kertvendéglő 18 Központi büfé 19 KlOSZ-büfé 20 Bisztró 21 Tejivó 22 Corso cukrászda MŰEMLÉK, LÁTNIVALÓ 23 Plébániatemplom 24 Szt. Jakab-apátság romjai 25 Kaposi várromok 26 Zsinagóga 27 Dorottya-ház 28 Az 1866. és 1869. évi hősi halottak emlékműve 29 44-es gyalogezred emlékműve 30 Szovjet hősi emlékmű 31 Berzsenyi Dániel-szobor 32 Kossuth-szobor 33 Latinca-szobor 34 Német István-szobor 35 Petőfi-szobor 36 Rippl-Rónai-szobor 37 Vaszary-emléktábla MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS 38 Rippl-Rónai Múzeum és Levéltár 39 Tanítóképző Intézet 40 Munkácsy Gimnázium 41 Táncsics Gimnázium 42 Élelmiszeres cukoripari technikum 43 Közgazdasági technikum 44 Mezőgazdasági technikum 45 Zeneiskola 46 Csiky Gergely Színház 47 Latirtca Sándor Művelődési 48 Szabad Ifjúság Mozi 49 Vörös Csillag mozi Ház EGÉSZSÉGÜGY, FÜRDÉS, SPORT 50 Kórház 51 Mentőállomás 52 SZTK megyei rendelőintézet 53 Gyógyszertár 54 Gőzfürdő 55 Szabadság strandfürdő 56 DÓZSA SK-sporttelep lyezkedő szféráit is (mivel eddig csak a központilag szervezett közoktatásról volt szó), azt a szférát, melynek ismeretanyagát nem a szervezett oktatás szolgálta, s amely a valóság kifejezésére, tükrözésére, értelmezésére nem, vagy legalábbis nem közvetlenül a tudomány és nem is magas, kultúra eredményeit használta fel. Ez a tömegkultúra azonban része, sőt jelentős mértékben a közgondolkodás meghatározója volt, nagymértékben befolyásolta a tömegek viszonyulását a politikához, általában az élet, a világ dolgaihoz, jelenségeihez. A tömegkultúra tartalmának vizsgálata és hatása még nem nyert feldolgozást. Részletmunkák vannak ugyan, de főleg szociológusok ez irányú kutatásai ismeretesek, A tömegkultúra legáltalánosabban elfogadott definíciója szerint a tömegkultúra, a kisszámú forrásból a fogyasztók nagy tömegei felé egyszerre áramló, azonos vagy hasonló tartalmú közléseket, valamint a tömegek szórakozási és játéktevékenységének egységes formáit öleli fel. A tömegkultúra létrejöttének feltételeit megteremtő társadalmat a társadalmi kötelékek sajátos formája jellemzi. A tömegkultúra csak iparosodott és vórosiasodott társadalmi talajon keletkezhetett. A technika fejlődése közvetlen szerepet játszik e kultúra formájának kialakulásában. Nemcsak a rádió, film, televízió, hanem a könyvek és a folyóiratok tömegméretű termelése és elosztása is gépesítést igé-