Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II. 17 A korai, XI— XII. századi sírolk leletei azt bizonyít­ják, hogy ezefk az olcsó ékszerek leeresztett hajvise­let díszei voltak. Egy-egy sírban néha 4-5 is előfor­dult a koponyát övezve. A kaposvári temető 125 sír­jába 1 ! került elő ,,S"-végű haj'kariika és csaknem min­den típusa képviselt. A viseleti mód tekintetében az a legáltalánosabb, miikor a koponya jobb és bal ol­dalán, fül tájéikáin, a csecsnyúlványnál, egyesével he­lyezkedett el. Egy-egy síron belül általában azo­nos anyagú, illetve típusú 'hajkarlkák fordultak eilő, de ettől eltérő jelenséggel is találkoztunk: egyik bronz, s máöPk ezüst, és nagyságuk, kiképzésük sem mindig egyforma. Száimuikat tekintve is voltaik eltérések az általános­tól, így előfordultak hármasával (394. sír), négyesé­vel (24., 354., 357., 701. sír), ső!t ötösével is (557. sír) (részletesebben lásd SM К 3. 191-192. о.). Az egyszerű, nyitott hajkarikáknak is több variánsa megtalálható, általában bronzból, avagy ezüst fó­1 iával borítva, köpüs ráf orra sztétt, esetleg díszített véggel. A 886. sz. sír hajíkoríikája ritka típus, ólomból készült, a szár egyik végén egy ráforrasztott levél ala­kú díszítéssel (XIII. tábla 3., 4.). Az „S" végű hajlka­rifók nagy szóimban való előfordulása bizonyítja köz­kedveliíségüket. A temető fiatalabb fázisában a fiatal lányok sír­jaiban megjelennek a párták, a hajadonság jelké­pei. 16 A hoimlolkra kötött (avagy kapcsolt) vékony szö­vet, vagy bőr pántokat többféléiképpen díszítették. Anyagunkban az eddig ismert középlkori pártatípu­saknaik mindem variánsa előfordul. A párta/maradvá­nyokait három fő csoportba sorolbatjuík. A veretes­pártáknál a textil pántot bronzlemezből préselt vere­20. ábra: 836. sír páirtája bontás közben (Fotó: Bárdos Edith) 16. BÁLINT ALAJOS: A kaszaperi közéípikori templom és te­mető Dolg. XIV. (19í83) 143-148. o„ HORVÁTH BÉLA: A tiszoörvényi páríta és pártaöv FA 21/1970. 157-18. o., RADVÁNSZKY BÉLA: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I. (Bp. 1896) 229^235. SZABÓ KÁLMÁN: Az alföldi mtigyar nép művelődéstörténeti em­tékkél díszítették - melyeiken griffek, sárkányok alaík­jávall, hároimágú nyílt korona, s rosetta motívumaival találíkozúnki 17 (25. sz. sír, XI. tábla 11.)- A második csoportot a spirállal díszített párták alkotják. Vékony bronz, ritkán ezüst drótszálból tekercselt spirálszá­lakbál röséttáíkat formáltok és ezeket varrták fél a pántrészré. A köztes részekre apró gyöngyöket varr­tak. A legfkésőbbi, s egyben leginkább továbbélő tí­pus a gyongyös-flitteres párták csoportja. Ezen belül is két fajta fordul élő: a gyongyös-flitteres párta és a keskenyebb homlokpánt. A 836. sz. sírban a viszonylag jó megtartású kopo­nyát szerkezetileg is rekonstruálható gyongyös-flitte­res párta maradványai övezték (20. sz. ábra). Ez az 1978. évi lelet jó megfigyelésekre adott lehetőséget és egyúttal hitelesíti a korábbi, hiányos állapotban előlkerült leletékelt. A koponya két oldalát dudoros, félköríves pánt fed­te, a koponya két oldalától, csaknem a halántéktól indulva jobbra-balra. A hoimloki részen csaik szövet­és bőrmaradvány volt megfigyelhető bontás közben. A párta alapja egy szövetplánt volt, a két „kifli" ala­kú féliköríves pánt alsó rétege pedig bőr volt. Az utóbbira varrtaik fél a vászonnal bevont, növényi szá­laikkal k'itöimöltt, dudoros „párnákat" (21. sz. ábra, V. tábla, 10.). Szélein körben paszomány díszítés fut, az egyik fémszálas sodrású, a másik bíborf estéik es gyaip­júszálból sodrott díszítés. A textillel bevont „párnát" cikk-odkik ólaikban bíborfestésű gyapjú szállal hímez­ték. A felületre vízszintesen öt sorban, sűrűn egymás mellé s alá — úgy, hogy részben egymást is fedilk — könnycsepp alaíkú bronzlemezből présélt flitífieréket varrtok. A flitterék közé a párta vízszintes gerincvo­21. ábra: 836. sír párta maradványa (Fotó: Gőzsy Gáborné) léikéi (iBiiibliíotheoa Humianliítsaitis Histarica) Bp., 1938. 58. o., Uta.: Aoinifogilülásikoirii ipáíitáík FA 1955, 121-125. o. 17. A KÖRMiENDI LELET pálrtaídísze pontos mása az ásató­suinlkon szórvány leiletkíémít előkerült háromágú nyílt koro­nával díszített préselt bronz pártádíszineik: VATTAI ERZSÉ­BET: A körmendi lelet. AÉ 1956. X. t., 12-13. sz. párta­dísz (XIV-XV. századi leleitegyijittes tartozéka).

Next

/
Oldalképek
Tartalom