Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
172 VARGA ÉVA lomra kerülését eredményezte. A különböző politikai vezető rétegek belső erőviszonyai ennek megfelelően eltolódtak. Az agrárius és fajvédő csoportok kezdetben az olasz, később a német orientációt követték. A 30-as évek második felére a gazdasági válság okozta szociális feszültség enyhült, következésképpen a rendszer vezetési stílusa is ennek jegyében módosult. 1935-36-ra a gazdasági válság már oldódni kezd, és a kultúrát egyáltalán igénylő városi tömegek számára (a kispolgárságig és az ipari proletariátusig lemenőén) már nyílt némi szerény lehetőség legalább időnként egy-egy mozielőadás megtekintésére. ///. A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETÉNEK INTÉZMÉNYHÁLÓZATA Az ellenforradalmi rendszer hatalomrajutásától a felszabadulásig tartó időszakát lényegében azonos kultúrpolitikai törekvések jellemezték, ha különböző politikai hatások módosították, árnyalták is ezt a programot. A korszak alatt változatlanul a politikai cél a tőkésrendszer konszolidálódása, Trianon revíziója és a ЬЫoldali (bizonyos korszakokban a szélsőjobboldali) erők visszafogása, elnyomása volt. Az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikájának alapjait gr. Klebelsberg Kunó VKM teremtette meg. A kultúrfölény-koncepció, amely jól beleillett a revízió és az „egyedül vagyunk" politikai irányvonalba, megteremtette a kultusztárca megbecsülését, lehetővé tette a kor színvonalának megfelelő kultúrpolitika megvalósítását. Utóda, Hóman Bálint ezen az alapon indul tovább, de minisztersége alatt érvényesülni látjuk a gombosi centralizációs törekvést a kultúra területén is. E kultúrpolitikának az érvényesülését, vagy nem érvényesülését, a központi, illetve a helyi irányítás által létrehozott, valamint Kaposvár társadalmi úton kialakított helyi kulturális viszonyait szeretném megvilágítani az 1934-es és 1935-ös esztendőben. Egy város szellemi életét azok az intézmények teremtik meg, melyeket annak vezető szervei, vagy pedig az állam a kulturális élet fejlesztésére és ápolására hoz létre. A város polgárainak kulturális igénye аголЬал ezen intézményeken kívül (kulturális, társadalmi egyesületek, önképzőkörök stb. létrehozásával) sajátos kulturális lehetőséget teremtett. A debreceni, pécsi, szegedi egyetemek létrehozásával új kultúrközpontok keletkeztek. Kaposvár, mely egyetemmel nem rendelkező város, Pécs szellemi hatókörébe tartozott. Ahhoz, hogy az emberek kultúra-befogadóképességét megállapíthassuk, mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk az iskolázottság fokát. Kaposvár iskolavárosnak mondható, ahol az óvodától kezdve minden iskolai szint képviseltette magát, egészen a nyolcosztályos gimnáziumig. Az iskolázottság után az iskolán kívüli népművelést kell vizsgálat alá venni, mivel az iskolába nem járt, vagy azt befejezni nem tudó embereknek alapvető ismereteket, másoknak a kiegészítő ismeretek megszerzési lehetőségét jelentette. Majd a kulturális élet terén nemcsak a központiilag szervezett közoktatásról és a magas kultúrát képviselő egyesületekről kelíl beszélnünk, hanem a műveltség egy alantabb szféráját, a helyi tömegkultúra kereteit és tartalmát kell megvilágítanom a helyi sajtó és az akkoriban működő két mozi vonatkozásában. Ezt követően a kulturális és egyéb társadalmi egyesületek tevékenységét fogom áttekinteni. Ezek igen élénk szellemi életet éltek, még ha különböző, eltérő színvonalút is. A város szellemi életének a meghatározója volt ebben az időben is a „Kaposváriak monumentális színháza" 7 , bár e korszakban a vidéki színészet, színjátszás, főleg anyagi okok miatt meglehetősen mélyponton állott. Végül a kép teljessége kedvéért, jelentőségét tekintve sem szabad megfeledkezni a város zenei életéről, rendezvényeiről, kórusmozgalmáról, a magyar dal szeretetérőil és művelőiről. összegezve az elmondottadat: dolgozatom arra vállalkozik tehát, hogy a fentebb vázolt kulturális élet sokszínűségét ragadja meg 1934-35-ben. a) Iskolák és iskolázottság Kaposvárt iskoláinak száma és a különféle iskolafokozatok megléte alapján iskolavárosnak mondhatjuk. Volt három középiskolája, két polgári iskolája, egy iparostanonciskola, egy mezőgazdasági szakiskola, egy siketnéma intézete, MÁV nevelőintézet, öt állami és két felekezeti elemi iskolája. Kaposvár 32 715 fős lakossága a következő felekezetek közt oszlott meg : 8 róm. kat.: 26 162 fő gör. kat.: 87 fő ref.: 831 fő görögkeleti: 37 fő izraelita: 3 025 fő egyéb: 49 fő Nemzetiségi hovatartozás szerint: magyar 32 000, német 352, szlovák 28, román 6, horvát 56, egyéb 273. Kaposvár két legnagyobb felekezete a római katolikus és az izraelita volt, így érthető, hogy a két legjelentősebb felekezet egy-egy elemi iskolát is fenntartott. (Az izraelitáké csak négyosztályos volt.) Az elemi iskolák adatai a következő képet mutatják: 9 7 Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., 1932. 31. p. 8 SÍPOS GYÖRGY: Somogy vármegye kislexikonja Kaposvár, 1937. Új Somogy ny. 9 ANDRÁSSY im. 388-392. p.
