Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

172 VARGA ÉVA lomra kerülését eredményezte. A különböző politikai vezető rétegek belső erőviszonyai ennek megfelelően eltolódtak. Az agrárius és fajvédő csoportok kezdet­ben az olasz, később a német orientációt követték. A 30-as évek második felére a gazdasági válság okozta szociális feszültség enyhült, következéskép­pen a rendszer vezetési stílusa is ennek jegyében módosult. 1935-36-ra a gazdasági válság már oldódni kezd, és a kultúrát egyáltalán igénylő városi tömegek szá­mára (a kispolgárságig és az ipari proletariátusig lemenőén) már nyílt némi szerény lehetőség legalább időnként egy-egy mozielőadás megtekintésére. ///. A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETÉNEK INTÉZMÉNYHÁLÓZATA Az ellenforradalmi rendszer hatalomrajutásától a felszabadulásig tartó időszakát lényegében azonos kultúrpolitikai törekvések jellemezték, ha különböző politikai hatások módosították, árnyalták is ezt a programot. A korszak alatt változatlanul a politikai cél a tő­késrendszer konszolidálódása, Trianon revíziója és a ЬЫoldali (bizonyos korszakokban a szélsőjobboldali) erők visszafogása, elnyomása volt. Az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikájának alapjait gr. Klebelsberg Kunó VKM teremtette meg. A kultúrfölény-koncepció, amely jól beleillett a reví­zió és az „egyedül vagyunk" politikai irányvonalba, megteremtette a kultusztárca megbecsülését, lehe­tővé tette a kor színvonalának megfelelő kultúrpoli­tika megvalósítását. Utóda, Hóman Bálint ezen az alapon indul tovább, de minisztersége alatt érvényesülni látjuk a gombosi centralizációs törekvést a kultúra területén is. E kul­túrpolitikának az érvényesülését, vagy nem érvénye­sülését, a központi, illetve a helyi irányítás által lét­rehozott, valamint Kaposvár társadalmi úton kialakí­tott helyi kulturális viszonyait szeretném megvilágí­tani az 1934-es és 1935-ös esztendőben. Egy város szellemi életét azok az intézmények te­remtik meg, melyeket annak vezető szervei, vagy pe­dig az állam a kulturális élet fejlesztésére és ápolá­sára hoz létre. A város polgárainak kulturális igénye аголЬал ezen intézményeken kívül (kulturális, társa­dalmi egyesületek, önképzőkörök stb. létrehozásával) sajátos kulturális lehetőséget teremtett. A debreceni, pécsi, szegedi egyetemek létrehozá­sával új kultúrközpontok keletkeztek. Kaposvár, mely egyetemmel nem rendelkező város, Pécs szellemi ha­tókörébe tartozott. Ahhoz, hogy az emberek kultúra-befogadóképes­ségét megállapíthassuk, mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk az iskolázottság fokát. Kaposvár iskola­városnak mondható, ahol az óvodától kezdve min­den iskolai szint képviseltette magát, egészen a nyolcosztályos gimnáziumig. Az iskolázottság után az iskolán kívüli népműve­lést kell vizsgálat alá venni, mivel az iskolába nem járt, vagy azt befejezni nem tudó embereknek alap­vető ismereteket, másoknak a kiegészítő ismeretek megszerzési lehetőségét jelentette. Majd a kulturá­lis élet terén nemcsak a központiilag szervezett köz­oktatásról és a magas kultúrát képviselő egyesüle­tekről kelíl beszélnünk, hanem a műveltség egy alan­tabb szféráját, a helyi tömegkultúra kereteit és tar­talmát kell megvilágítanom a helyi sajtó és az akko­riban működő két mozi vonatkozásában. Ezt követő­en a kulturális és egyéb társadalmi egyesületek te­vékenységét fogom áttekinteni. Ezek igen élénk szel­lemi életet éltek, még ha különböző, eltérő színvo­nalút is. A város szellemi életének a meghatározója volt ebben az időben is a „Kaposváriak monumentális színháza" 7 , bár e korszakban a vidéki színészet, szín­játszás, főleg anyagi okok miatt meglehetősen mély­ponton állott. Végül a kép teljessége kedvéért, jelentőségét te­kintve sem szabad megfeledkezni a város zenei éle­téről, rendezvényeiről, kórusmozgalmáról, a magyar dal szeretetérőil és művelőiről. összegezve az elmondottadat: dolgozatom arra vállalkozik tehát, hogy a fentebb vázolt kulturális élet sokszínűségét ragadja meg 1934-35-ben. a) Iskolák és iskolázottság Kaposvárt iskoláinak száma és a különféle iskola­fokozatok megléte alapján iskolavárosnak mondhat­juk. Volt három középiskolája, két polgári iskolája, egy iparostanonciskola, egy mezőgazdasági szakis­kola, egy siketnéma intézete, MÁV nevelőintézet, öt állami és két felekezeti elemi iskolája. Kaposvár 32 715 fős lakossága a következő fele­kezetek közt oszlott meg : 8 róm. kat.: 26 162 fő gör. kat.: 87 fő ref.: 831 fő görögkeleti: 37 fő izraelita: 3 025 fő egyéb: 49 fő Nemzetiségi hovatartozás szerint: magyar 32 000, német 352, szlovák 28, román 6, horvát 56, egyéb 273. Kaposvár két legnagyobb felekezete a római ka­tolikus és az izraelita volt, így érthető, hogy a két legjelentősebb felekezet egy-egy elemi iskolát is fenntartott. (Az izraelitáké csak négyosztályos volt.) Az elemi iskolák adatai a következő képet mutat­ják: 9 7 Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., 1932. 31. p. 8 SÍPOS GYÖRGY: Somogy vármegye kislexikonja Ka­posvár, 1937. Új Somogy ny. 9 ANDRÁSSY im. 388-392. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom