Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 167 léteivel, az általános történettel. Megvizsgálni pl. hogy egy adott város mint kultúrközpont mennyiben formálója a környező falvak kulturális viszonyainak, milyen más kultúrcentrumokkal vannak kapcsolatai. Mindezen összhatás eredményeként megvizsgálható, miként alakították a különböző kulturális hatások az emberek gondolkodását: mennyiben voltak vallásosak, miféle erkölcsök szerint éltek, milyen volt a korabeli mentalitás. A művelődéstörténet helytörténeti viszonylatban is módszertanilag kevéssé kidolgozott téma. Kisebb (jelentőségű) városok művelődéstörténetére vonatkozóan alig készültek még munkák. A kulturális élet egyes területeit érintően (iskola, levéltár) történtek kutatások, születtek munkák, de egy helység művelődéstörténetének komplex feldolgozására még nemigen akadt vállalkozó. Pláne akkor, amikor sok helyütt még a művelődési intézményrendszer története sincs megírva. Kaposvár esetén pl.: teljesen hiányzik a színháztörténet, a sajtótörténet, a nyomda- vagy könyvkiadástörténet, az iskolatörténetek nagy része, a mozitörténet sem teljes. A feladat felvázolása után látható, mennyire szerteágazó problémakört kell megvilágítanom, mennyire kitaposatlan az az út, amire ez a téma vezet. Ezért egyszerűsítettem magam számára a feladatot. Megpróbálkozom két év (1934 és 1935) kulturális életét áttekinteni és ennek alapján jellemezni a világgazdasági válságot követő közvetlen időszakban Kaposvár művelődéstörténetét. E rövid időszak lehetőséget nyújt egy kulturális keresztmetszet megrajzolásához, viszont azzal a hátránnyal jár, hogy előzményekre, következményekre való utalásra, összehasonlítások megtételére csak ritkán van lehetőség. Következik ez abból, hogy a kulturális élet egyes szférái kevéssé, illetve egyáltalán nem kutatottak. Nehézséget okoz a művelődés, a kultúra tartalmának, illetve ezen tartalomnak megfelelő társadalmi (mintegy ezen kultúra bázisának, létrehozó, igénylő és befogadó) közegének mélyreható vizsgálata. E kérdéskör megválaszolása helyett csak a probléma felvázolásával találkozhat az olvasó, mindennek megválaszolása, feltárása további kutatómunka feladata lesz. //. VÁROS AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN Somogy vármegye népességét és kiterjedését tekintve a Horthy-korszak Magyarországának második legnagyobb vármegyéje. Székhelye Kaposvár, melynek lélekszáma az 1930-as adatok szerint 32 715. Lélekszámban megelőzik a Budapest környéki városok, valamint Szombathely, Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza, Makó, Szentes, Kiskunfélegyháza. De Nyíregyháza, Békéscsaba, Makó, Szentes, Szolnok és Kiskunfélegyháza városias jellegüket tekintve messze Kaposvár mögött helyezkednek el. 1 Az első világháború közismerten derékba törte a város gyorsabb ütemű fejlődését, jellemző a századforduló körüli nagy építő és városrendező lendület megtörése, ezt követően a két forradalom után lassú fejlődési ütem jellemezte az ellenforradalom korszaka alatt. A megyét a területvesztés kismértékben érintette, viszont annál inkább károsan hatott gazdasági életére az új, megváltozott országhatárok húzódása. Elveszett számára a Budapest-Fiume vasútvonal jelentősége és lehetősége, megszűnt a fiumei tengeri kivitel olcsósága, megszűnt a horvátországi és olaszországi élelmiszerpiac. (Termény-, állat- és cukorkivitel irányult ide.) A fejlődést gátolták az 1919 utáni magyar gazdasági-társadalmi-politikai viszonyok: a nagybirtok uralma, az általános tőkehiány, az első világháborút követő válság. Kaposvár életében a konszolidáció dr. Vétek György polgármestersége alatt megy végbe, az 1925ben felvett Speyer Company féle kölcsönnel kel új életre a város. A polgármester 22 milliárd papírkoronát igényelt beruházási célokra, ebből azonban mindössze csak 13 milliárd 100 millió korona került folyósításra (1 P = 12 500 K), ami kb. 1,5 millió pengőt tett ki. A külföldi kölcsönöknek és az ínségmunkának köszönhetően lehetővé vált a világgazdasági válságig bizonyos építőmunka kibontakozása (templomépítkezések, két elemi iskola, posta, leánygimnázium, fiú polgári, városi mozi, repülőtér, csendőrparancsnokság, ravatalozó, tűzoltó laktanya, donneri strand, fertőtlenítő állomás stb.). Dr. Vétek György polgármestersége a!ctt a belváros valóban szépült, épült, modernizálódott, a munka zömét ínségmunkásokkal végeztették. A híres „virágos Kaposvár" így jött létre. Dr. Vétek György polgármester (aki Vétekről Kaposváryra magyarosította családnevét, ezzel is „mintegy a város iránti szeretetét" demonstrálva - írta az Új Somogy 1934. február 24-i száma) érája fémjelzi a két világháború közti időszakot Kaposvár tekintetében. A kaposvári születésű, jogi végzettségű polgármester Pécsett kezdte pályáját, majd Budapesten az Állami Legfőbb Számvevőségnél mint miniszteri segédtitkár teljesített szolgálatot. 1922. február 1-én lett Kaposvár polgármestere. A Hősök temploma felépítése körül szerzett érdemeiért a pápa 1926-ban a Szent Gergely-rend Lovagkeresztjével, a város parkírozásáért pedig Szcitovszky Béla v. belügyminiszter dicsérő oklevéllel tüntette ki. Kaposvár történetében szerepeltek már kiemelkedő polgármester egyéniségek (pl. Németh István), kiknek tevékenysége meghatározó jellegű volt a város életében. Bár kivételes értékűnek nem mondható dr. Vétek György érája, de ténykedése jellegzetesen meghatározó Kaposvár 1 1942, XXIII. te. Ш Magyar törvénytár... 178-181. p.
