Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bernáth Mária: Rippl-Rónai József kapcsolata az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal

RlPPL-RÖNAI JÓZSEF KAPCSOLATA A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULATTAL 161 ooi helyiségeibe és 1906-ban ók rendezték Rippl­Rónai átültő sikerű kiállítását. A Rippl-Rónai szakirodalom mindig az 1906-os Könyves Ká Imáin-ki állítás nagy amyagj hasznaihoz kö­tötte Rippl-Róinlaii azon el hattá rozáfsát, hogy a teleket Budapestem dolgozva tölti majd. Ahogy az előbb idézett adatokból ez kiderül, e részleges Budapestre való költözési szándéka már 1905-ös és noha még a „legolcsóbb" műtermet kéri, kétségtelen, hogy eg­zisztenciáját kezdi már megalapozni. Rippl-Róinai ki állítása 1906. febr. 1-én nyílt, az itt kiállított, illetve aukcióméit művelnek száma 300-400 között volt. Meglepő és famitaszltiíkus termékenységé­nek újabb bizonyítéka, hogy a csaknem azonos idő­ben zajló társulati tavaszi tárlatra is több képet be tud küldeni (05358) Budapest 1906. morc. 12. Rippl-Rónai József. Kéri, hogy mivel 15 képet állít ki, külön szobát kapjon. (11332) Kiállítási iktatókönyv. 1906 tavaszi kiállítás nagyobb sorozattal Rippl-Rónai József. Rip pl-Római hatalmas közönségsikerét immár az állaim és a Társulat is kénytelen volt regisztrálni és végre megadni azt az elismerést, amelyet már oly régen megérdemelt volna. (05369) Budapest 1906. május 12. Országos Képtár vá­sárlásai. Köztük Rippl-Rónai József: Amikor az ember visszaemléke­zései bői él - 1500 Koronáért. Ugyamez évben, ugyanezért a képért megkapja a 4000 Koronás Társulati díjat. (10132) Ezen a ponton szeretnék egy kicsit elidőzni, mert úgy gondolom, hogy egy művész és egy szervezet viszonyát a képek kiállításra való elfogadásán, illet­ve visszautasításán kívül, éppen a díjaik odaítélése kérdésében lehet a legtisztábban tettem enni. i Rippl-Rónai a társulati adminisztráción keresztül életében egy elismerést és két díjat kapott. Ahogy már említettük, 1903-bam a párizsi (tehát nem pesti!) nemzetiközi kiállításom való szerepléséért „Kitüntető elismerést"; 1906-ban Társulati díjat, majd 1916-ban Áll ami nagy aramyérmelt (09989) Feleségem с képére. Ami a „Kitüntető elismerést" illeti, egy Rippl korá­ban levő művészhez - tekintetbe véve addigi mun­kásságát - nem tarthatjuk méltónak. A legínagyobb elismerést az Állami nagy aranyérmet (első ízben ki­adva 1886-ban, belértéke 500 arany frank) 55 éves korábam kapta meg; Franz von Stuck - Budapesten! - 1899-ben. Ez az áttekintés és az ebből adódó Rippl­Rómaira vomaitkoztaithaitó negatív megítélést tükröző következtetések azonbain csak akkor válnak egyértel­művé, ha felsorolom az általam a társulati anyagból kigyűjtött, lenyűgöző számú díjat, amelyeik felett mint ítélkező szerv az OMKT diszponált: 16 1. Állami nagy aranyérem, 2. Állami kis aranyérem, 3. Ipolyi-díj, 4. Lipótvárosi Kaszinó díja, 5. Tolnai-díj, 16. A Magyar Művészet 1890-1919. (Budapest 1981.) „Mű­vészeti díjak, ösztöndíjak" с fejezetében (134-136. I.) 6. Kitüntető elismerés, 7. Budapest Székesfőváros dí­ja, 8. Saxlehmer Ödön genre^díj, 9. Bairta Károly-díj, 10. Esterházy-díj, 11. Állami vízfesltmény-díj, 12. Tár­sulati díj, 13. Társulati Műlbp-díj, 14. Wolfner Gyula­díj, 15. Ráth-díj, 16. Farster-Vaszary-díj, 17. Múba­rátoik díja, 18. Károlyi-díj, 19. Jubileumi Király-díj, 20. Horovitz-díj, 21. Nemes Námidorné öísztömdíj, 22. Ru­dios-díj, 23. Erzsébetvárosi Káiszimó díja, 24. Komáro­mi Kacz Endre Mészöly-díja, 25. Harkámyi-díj, 26. Rökk-díj, 27. Fészek Klub díja, 28. Waihrmamm-díj, 29. Kofiiner Adolf-díj, 30. Halmi Artur-díj, 31. Gr. Som­ssich Béla-díj, 32. Jendrassik-díj, 33. Benkő Káli mám­díj, 34. Jainlkó Jámals-díj, 35. Nadámyi ösztöndíj, 36. Halmos-díj, 37. Bardócz Dezső-díj, 38. Herbert-díj, 39. Egyházfesitészeti díj, 40. Lotz-díj, 41. Tarkányi-díj, 42. Munkácsy ösztöndíj. Már ez a felső roláis is sokatmondó, de még vilá­gosabban boinítakozatt ki a Rippl-Rónait a Társulat­tól ért méltáinytailainság, miután még egy összehason­lító statisztikát állítottam össze az OMKT-anyag alap­jain. Az alábbiakban csak azokat a művészeket so­rolom fel, akik 1892 — tehát Rippl első párizsi kiállí­tása - és a művész halála, 1927 között legalább 6 díjat kaptak: Damkó József 1907-1925 között 9 díjat Ed vi Illés Aladár 1907-1926 között 9 díjat Ferenczy Károly 1900-1915 között 6 díjat Gách Istvám 1913-1925 között 6 díjat Iványi Grünwaíld Béla 1892-1927 között 7 díjat Karlovszky Bertalan 1897-1920 között 6 díjat Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1911-1925 között 6 díjat Krusnyák Károly 1916-1927 között 6 díjat Kukáin Géza 1919-1926 között 7 díjat Orbán Antal 1917-1926 között 6 díjat Pásztor Jámos 1906-1925 között 7 díjat Pentelei Molnár Jámos 1905-1915 között 6 díjat Szentgyörgyi István 1908-1925 között 6 díjat Szüle Péter 1916-1927 között 6 díjat. Úgy hiszem ez a felsorolás nem kívám több kiegé­szítést, ömmagáért beszél. 1906 - a siker éve - utam nagyon megcsappain a Rippl-Rómaira vonatkozó OMKT-anyag. 1907-ben és 1908-bam nem fordul elő a neve és az 1909-es egyet­len adat is hadüzenetet regisztrált. (08635) Közgyűlési jegyzőkönyv. Az 1909. ápr. 4-i közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatolt válasz­tói művésznévsoroik összeállításához az igazgatóság jelenti, hogy Fényes Adolf, Grünwald Béla, Kernstok Károly, Rippl­Rómaii József, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Magyar Mann­heimer Gusztáv, Szinyei Merse Pál, Vaszary János kiléptek a Magyar Képzőművészek Egyesületéből, s ezzel megszűn­tek a Társulat művésztagjai lenni, így se nem választók, se nem választhatók. A század eliső évtizedéneik utolsó éveitől megszapo­rodtak a különböző, önmagukat a „társulati önkény­től" függetleníteni akaró művészek elszakadási tö­rekvései. Művészeti egyesületek, társaságok tűznek felsorolja a 18 fontosabb díjat és közli korona-össze­güket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom