Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ összefoglalva az eddigi ekeit, a feltárt templom körüli temetőbe keresztény rítus szerint temetkeztek — tipikus középkori keresztény temető. Ki kell azonban emelnünk, hogy ennek ellenére találkozunk olyan jelenségekkel, melyelkelt csak a pogány szokások, hagyományok továbbélésével magyarázhatunk. Ez összhangban áll írott adatainkkal. Árpád-kori törvényeinkből tudjuk, hogy királyaink következetesen harcoltak a „pogányság", a „boszorkányság" ellen.

7 A pogányságot lényegében a régi szokásokhoz való ragaszkodás, s azok gyakorlása jelenítette. „Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékot visznek, bűnüként egy ökörrel fizessenek."

8 Az esztergomi zsinat határozata pedig azt bizonyítja, hogy még a XII. században is voltak, akik ragaszkodtak ősi szokásaikhoz. A határozat szavai szerint: „Hogy senki se tartson meg semmit a pogány szokáisokbóil; aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalok közül, hét napon át vezekeljen véresőkkel.

9

" Varázslókról, boszorkányokról is szólnak törvényeink - ami azt bizonyítja, hogy nem volt tel 16. ábra: Részlet a 149. sírbóil - sarló és (korsó a lábaiknál (fotó: Bárdos Edith) 7. Szent Istvám törvényeinek eredetije niirnos meg. Legrégebbi kéziratai: a XII. századi Adimonti-lkódex, a XV. századi Turóczi íkódex és a XVI. századi llosvay-kódex. LEGJOBB KIADÁSA: Závodszlky Levente: A Szent István, László és Kálmám Ikomaibeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904. 141-156. o. Idézett részeik: SZÖVEGGYŰJTEMÉNY MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ. I. Bp. 1964. 8. Szöveggyűjtemény. 41. o. 9. Szöveggyűjtemény. 59. o. 10. K. KOVÁCS LÁSZLÓ: A kolozsvári hástátiak temetkezése. Koilozsvór, 1944. Erdélyi Tud. Int. (101. o.) 11. ERDÉLYI ISTVÁN: Avorkori sarlóik a Kárpát-medencében, Ethn. LXXXVI. (1975) 153-163. o. NAGYHARSÁNY, 25. SÍR {121. o.), 33. SIR (124. o., 14. sz. kép), 57. SÍR (130. o., 22. kép). PAPP LÁSZLÓ: A nagyharsányi avar temető I. JPMÉ 1963. T13-142. o„ ZSÉLY-ZOLOVOE, 236. SIR. ZLATA CILINSKA: Früihlmütteladteríiches Gräberfeld in Zoilíovce. Bratislava, 1973. 77. о., 22. ábir. SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: EMÉ XIII., 1975. 40-41. o., 9. ábra. KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II. 16 jes mértékű az új hit befogadása. Hitvilágunk ötvözetének lényeges mélyrétegét alkotják azok a pogány szckásmaradványok, melyeket a tiltó törvényeik ellenére nemzedékről nemzedékre átörökített és megőrzött a nép tudata. Ilyen pogány szokás továbbélését jelzi a temető 184. sz. sírja (16. sz. ábra). A sírba feltehetően szülés közben meghalt nőt temettek (medencéjében jói! fejlett magzat csontjai), koporsóban keresztény módra, de jobb bokája alá egy vas aratósarlót, bal bokája mellé egy kis méretű füles korsót helyeztek. A sír kora: XV-XVI. század. Mindkét melléklet a pogány hitvilághoz köthető, egyrészt az étellei-itallal való ellátás, másrészt a hegyes, szúró eszköz sírba helyezése, feltehetően óvó, védő, bajelhárító célzattal.

10 Sarló sírbahelyezése ismertjelenség úgy az avarkori

11

, mint a honfoglalló magyar rítusban,

12

, sőt középkori temetőinkben is előfordul.

13 Azonban azt, hogy a sarló sírbalhelyezésének ebben az esetben specifikus szerepe lehetett, azt egy másik „sarlós" sír bizonyítja. A 773. ugyancsak koporsós sírban szintén szülés közben meghalt nő csontváza feküdt, medencéjében magzattal (17. sz. ábra). A combcsontokon egy hegyével a koponya felé irányuló sarló feküdt, kettétört áílapoitban. A törésfél ül etek korróziós állapota azt bizonyítja, hogy már sírbatétel előtt törték ketté az aratósarlót (18. ábra). A sarló helyzetét és állapotát tekintve tehát különbözik a két sír — de a léinyegi motívumban megegyezők. Ami közös a két sarlós temetkezésben, hogy mindkét esetben szülés közben meghalt (avagy a terhesség előrehaladott állapotában, ill. szaikaszábafn lévő) nő fekszik a sírban. Tehát a sarló sírba helyezése mindkét esetben ehhez a motívumhoz köthető. A 773. sz. sírt az is érdekessé teszi, hogy a koponya körül nagyméretű ezüst, illetve aranyozott ezüst ún. rezgő- vagy tekerődzőtűk helyezkedtek el (Id. később részletesen a leleteknél). (III. tábla 1., 1/a, 2., 2/a, 3., 3/a) a 839. sz. sírban összetört edény feküdt a королуа jobb oldalán. Felinőltt egyén koporsós temetkezése, fejnél s lábnál 3-3 nagyméretű koporsószög. Az edény teljesen összeállítható, de a töredékek sírbeíi szétszórtsá12. LÁSZLÓ GYULA: A honfoglaló magyar nép élete, 1944. 473. o. 13. TÖRÖK GYULA: Sopronkőhida IX. századi temetője. Fomt A Hung., 1973. 26., Abb. 16, und Tai. 4, 1. В. CHROPOVSKY: Pobrebisko z 9-10. storiaia v Nitre pod Zoborom, SLA XXVi-1. 115. old., IV. t. 4. kép - 25. SÍR, A. TO Cl К: Flach gräberfei der aus dem IX. und X. Jh. in dem Südwestslovakei, SLA XIX-1. (1971) 32., 33. és 149. SIR (XXI. t. 1., XXI. t. 17.) BONA ISTVÁN: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet vo>n Dunaújváros, Alba Regia, XVI. (1978) Abb. 15., 144. o. Grab 46. Itt említeném meg a vaspatkó sírban való előfordulását is (Kaposvár, 61. sz. úti temető, 1145. sír, XII. t. A dunaújvárosi temető 82. sírjában (Bóna István i. m., 112. ., Abb. 19.) (144-145. о.) és a dombóvári-békatói temetőben fordul elő (GAÁL ATTILA: A dombóvár-békatói XVI—XVII. századi temető. (Szekszárd, Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, X-XI., 1979-1980/1982. 174. o., 19. 'kép, II., V., IX. tábláik.) A vaspatkót a sarlóhoz hasonlóan ártó szellemek és a visszajáró halottak ellen helyezték a sírba.