Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

Í2á MOLNÁR ÁGNÉS Somogy megye területén 5 'községben készült 1965 és 1975 között néptánc-filmfelvétel. A közleményhez tartozó filmjegyzékben ezeknek a községeknek a neve is megtalálható. 185. 1977:187, 188, A Fél Edit: Újabb hímzés és szőttes tanulmányok. A szerző Kerékgyártó Adrién és Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez с munkát ismerteti és értékeli több más területre vonatkozó tanulmánnyal együtt. (Megjelent a Somogyi Múzeumi Közlemények II. 1975. 119-135ben.) 186. 1977:250, О Takács Lajos: A „vész". Egy levéltári adatot ismertet a szerző a vész használatára vonatkozóan. 187. 1977:275, 282, 283, 286, 287, 289, 298, A Selmeczi Kovács Attila: Mezőgazdasági eszközkapcsolatok (marokszedő kampó-kévekötőfa). A címben szereplő két munkaeszköz terminológiai és tipológiai vizsgálatát tartalmazza a cikk, számos somogyi vonatkozással 188. 1977:344, 345, A Balassa M. Iván: Az ágasfás szelemenes tetőszerkezet a magyar népi építkezésben. A munka az egész magyar nyelvterületről összegzi az ágasfás-szelemenes tetőszerkezetre vonatkozó adatokat, így somogyi anyagot is tartalmaz. A jegyzetanyagban a somogyi népi építkezésre vonatkozó irodalmi anyagot is megtalálhatjuk. 189. 1977:438, ° Takács Lajos: Pákászat a Kis-Balaton mentén. A Somogy megyei Marosi pusztán folytatott rákászairól szól az 1801-ből idézett adat. 190. 1977:468, 469, ° Dankó Imre: Mintából való árusítás. Egy szigetvári pálinkakóstdló szokást és egy nagyatádi uradalmi-gazdálkodási adatot tartallmaz a cikk. 191. 1978:112-115, A A. Molnár Ferenc: Egy Csokonai-anekdota háttere és változatai. Több Csokonairól szóló anekdota él Somogyban, sőt soknak somogyi község a feltételezhető helyszíne. Pusztakovácsi vagy Rinya'kovácsi községek szerepelnek, mint ilyen helyszínek. A munka több szövegvariánst is tartalmaz. 192. 1978:118, A Földest Béla: Új adatok a Lóskay-kódex írójáról. Thaly Kálmán szerint a kódexet somogyi tanítók írták össze, ezért Somogyi-kódexnek is nevezték, valószínűbb azonban, hogy sárospataki diákok munkája. A kódex több gergelyjárás szokásának kialakulására vonatkozó adatot tartalmaz. 193. 1978:174-175, A Égető Melinda: Somogyi Múzeumok Közleményei 2. A munka a közlemények néprajzi jellegű tanulmányait ismerteti. 194. 1978:227, 228. A Bácskai Vera-Nagy Lajos: Piackörzetek a XIX. század eleji Magyaroszágon. A magyarországi piacközpontokat 1828-ban feltüntető térképen Marcali községet találhatjuk meg, mint széles köriben kiható piacközpontot. 195. 1978:231, 233, 235, 239, О Andrásfalvy Bertalan: A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. A Somogy megyei németség, Almáskeresztúr és a Kapos-mente gazdálkodására vonaitkozó adatokat tartalmaz a cikk. 196. 1978:268, 271, О Létay Miklós: Egy családi üzem mézeskalács- és viaszformái. Egy Marcaliból származó mézeskalács-ütőfa adatait közli a szerző. 197. 1978:323-325. 331-332, 336, A Kresz Mária: A magyar szűcsmunka történeti rétegei. A somogyi ködmönök legtöbbjét a kaposvári, a nagyatádi és a szigetvári vásárokban vették. Ezeknek a ködmönöknek a külső jellemzőit is megismerhetjük a cikkből. Külön rész foglalkozik a Somogyban jellemző díszítésmódokkal és azok motívumaival. A magyar szűcsművészet legrégibb képes ábrázolása is Somogyból származik, ez is látható Kresz Mária munkájában. Fontos összegző munka és a somogyi népművészet tanulmányozásához is nélkülözhetetlen. 198. 1978:432, A Tóth Kálmán: Építészmérnökök és a népi építészet 1930-1950. Nagyatádon több mint 50 lakóház épült az OH ÉSZ ellenőrzése alatt a 30-as években. Közvetlen néprajzi vonatkozása nincs az adatnak. 199. 1978:522-529, 533-537. A Zentai János: Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. Az egyetlen Somogy megye néprajzi csoportjaira vonatkozó elméleti jellegű cikket Zentaii János írta az Ethnograpihia hasábjain. 1958 után Baranya megyéhez csatolták a szigetvári járást, amely megelőzően Somogy megyéhez tartozott, így érdekes Zentai János munkája a somogyi vonatkozásokat kutató számára is. A Baranya megye nemzetiségi megoszlását feltüntető térképről láthatjuk, hogy a Szigetvidékre a német többség volt a jellemző. Ezen a vidéken a regölés szokása ismeretlen