Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

SOMOGY MEGYE NÉPRAJZI KUTATÁSA AZ ETHNOGRAFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN Az Ethnographia a magyar néprajztudomány egyetlen rendszeresen megjelenő folyóirata. A néprajz iránti érdeklődés 1899-ben létrehozta a Magyar Néprajzi Társaságot, amelynek kiadásában 1890-ben megjelent az első Ethnographia szám. A folyóirat napjainkig tükrözi a magyar néprajztudomány fő kutatási irányaiit, céljait, eredményeit. Lapjain mindig a legkiválóbb kutatók publikáltak. Az alapítás éveiben a magyar szellemi életet erősen foglalkoztatta a magyarság eredetének kérdése. Ennek kapcsán о néprajzzal foglalkozók az ún. ősfoglalkozásokat (halászat, pásztorkodás) kezdték vizsgálni, hogy a tapasztalt és felgyújtott jelenségekből viszszakövelkeztessenek a magyarság korábbi kultúrájára, majd ezeket összevessék a rokonnak vélt népek kultúrájával, s így mutassanak ki egyezéseket. Ugyanezt a célt szolgálta a 90-es évek nyelvészeti kutatása is. Ez a szándék egészen az 1920-as évekig meghatározta a magyar néprajz fő témaválasztásait. Ennek a korszaknak jeles kutatói Jankó János, Herrmann Antal, Munkácsi Bernát, Katona Lajos, akik a kezdeti időkben szerkesztették is az Ethnográphiát, sőt saját publikációik is jelentek meg a folyóiratban. Az Ethnographia korai számaiban megjelenő munkák között sok volt a leíró, lejegyző munka, kevesebb az értekezés, tanulmáiny. Az 1890-es évek végétől történeti néprajz, tárgyi néprajz, néphit és népszokásaik tagolásban jelentek meg a számok. Az 1890 és 1930 közötti időszak a magyar néprajz nagy adatgyűjtő időszaka volt. Ennek meg kellett előznie az első összefoglaló, általánosításokra képes munkákat. Ilyen munka volt a 30-as évek elején megjelenő „Magyarság néprajza", amely szintézisét adta a magyar néprajztudomány addigi eredményeinek. Mindmáig egyedülálló és nélkülözhetetlen munka született ekkor. Az 1930-as években a lakóház eredetéinek kérdései, az állattartás kutatása került előtérbe, amely két szerkesztő, Győrffy István és Madarassy László szerkesztői és kutatói érdeklődését jelzi. A folklór területén összegyűjtött adatanyagot Szendrey Zsigmond próbálta elsőként rendszerezni. 1940-ben Gunda Béla vette át a szerkesztést. Szerkesztősége alatt jelentek meg az Ethnograph iá ban ez első nyugat-európai szerzőktől származó munkák. Ezáltal a magyar kutatók is kitekintést nyertek az Európában folyó munkára, az ott elért eredményekre. 1944-től Fél Edit vette át ezt a munkát, ő a társadalomnéprajzi munkák megszületését segítette elő. A II. világháború után a magyar társadalomban beállt alapvető változásokat a magyar néprajzosoknak is regisztrálniuk kellett. A falu szocialista átalakulását, a hagyományok dinamikus változását, a munkásfolklórt kezdték ennek hatására vizsgálni. Az 50es evőkben kapott nagy lendületet az agrártörténet kutatása, s ekkor jelentek meg az első muzeológiai cikkek is. Ez időtől nőtt az elméleti jellegű publikációk száma. Az utóbbi években egyre több nagylélegzetű tanulmány kapott helyet az Ethnográphiában, a korábbi csak részeredményeket közlő munkák helyett. Tematikus és egyes nagy kutatóegyéniségök munkásságát bemutató emlékszámok is jelentek meg már. Az Ethnographia létezésétől kezdve folyamatosan közölt irodalmi figyelőt, szakkönyv ismertetéseket és a Néprajzi Társaság személyi híreit is figyelemmel kísérte. A Somogy megyei néprajzi kutatás eredményei is folyamatosan publicitást nyertek az Ethnographia lapjain. A legtöbb somogyi vonatkozású cikk a népszokások területéről jelent meg, majd a gazdálkodás, a viselet, a népi díszítőművészet témaikö-г volt a legkutatattabb. Az 1890 és 1905 közötti időszakban a népszokásokról írtak a legtöbbet, 1920 után a népköltészeti, viseleti témák gyakoriak a somogyi anyagban. A 60-as évektől a földművelés, település, a 70-es évektől az építkezés és lakáskultúra foglalkoztatta a megye kutatóit. Jelen dolgozatunkkal indítjuk útjára a Somogyi Repertóriumot. Az egyes cikkek címe mellett feltüntetett jelzések a bibliográfia használóinak eligazodását kívánják segíteni. Mindazok, akik a néprajz iránt érdeklődnek és néprajzi anyaggal valamiilyen formában kapcsolatba kerülnek akár iskolában, akár honismereti szakkörökben, vagy egy készülő néprajzi pályamunka kapcsán igényelnek útbaigazítást, bizonyosan szívesen fogadják a számukra külön jelzésekkel megjelölt rövid szakirodalmi ismertetéseiket. Ezekhez a cikkekhez a Somogy Megyei Múzeum (Kaiposvár, Május 1. u. 10. sz.) Néprajzi Osztályán hozzájuthatnak, s munkájukhoz az intézmény néprajzosai készséggel fognak segítséget nyújtani,